Grundlsee

község Ausztriában

Grundlsee osztrák község Stájerország Liezeni járásában. 2017 januárjában 1198 lakosa volt.

Grundlsee
Grundlsee címere
Grundlsee címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományStájerország
JárásLiezeni járás
Irányítószám8993
Körzethívószám03622
Forgalmi rendszámLI
Népesség
Teljes népesség1199 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság732 m
Terület151,54 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 37′ 36″, k. h. 13° 50′ 15″Koordináták: é. sz. 47° 37′ 36″, k. h. 13° 50′ 15″
Grundlsee weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Grundlsee témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Elhelyezkedése szerkesztés

 
Grundlsee a Liezeni járásban
 
A Toplitzsee
 
A Jézus szíve-templom
 
Gößl kápolnája

Grundlsee a Salzkammergut stájerországi részén fekszik, a tartomány legnagyobb, 4,22 km²-es tavának partján, amelyről a nevét is kapta. Területének délkeleti része a Totes-hegységhez tartozik. Legmagasabb hegycsúcsai a Große Hochkasten (2389 m) és a Weiße Wand (2198 m). Legfontosabb folyóvize a tó lefolyását biztosító Grundlseer Traun, a Traun folyó egyik forrása. Egyéb jelentős tavai a Toplitzsee, a Dreibrüdersee, az Elmsee, a Henarsee, a Kammersee és a Lahngangsee. Az önkormányzat egy katasztrális községben 5 települést egyesít: Archkogl (236 lakos), Bräuhof (378), Gößl (334), Mosern (206) és Untertressen (69).

A környező önkormányzatok: délre Bad Mitterndorf, délnyugatra Bad Aussee, nyugatra Altaussee, északra Grünau im Almtal (Felső-Ausztria), keletre Hinterstoder (Felső-Ausztria).

Története szerkesztés

Az ember legkorábbi nyomai a Salzofen-barlangból kerültek elő, ahol régészek 34 ezer évesre datált tűzhelyet tártak fel. A bronzkorból és a kora vaskorból számos lelet maradt fenn, ami azzal is magyarázható, hogy a prekelta hallstatti kultúra egyik központja (Hallstatt) mindössze 20 km-re van innen. A későbbi kelta korból nem maradtak nyomok és a római időkből is csak a szomszédos községek területén találtak településre utaló nyomokat. A népvándorlás végén szlávok települtek meg a térségben, emléküket számos helynév őrzi (maga a Grundlsee is). 800 körül megkezdődött a bajorok betelepülése.

Grundlsee neve (mint Chrungilse) először 1188-ban jelenik meg az írott forrásokban, IV. Ottokár stájer herceg ide keltezte három oklevelét. A Babenbergek kihalása után Philipp von Spanheim salzburgi érsek megpróbálta kiterjeszteni befolyását a térségre, és a szomszédos Altausseeben megépítette Pflindsberg várát; ezt azonban 1254-ben a IV. Béla magyar és II. Ottokár cseh királyok által kötött budai béke értelmében elvesztette. Később Grundlsee a Habsburg-hercegek által birtokolt Salzkammerguthoz került.

A 16. századi reformáció során a lakosság döntően protestánssá vált. 1599-től egy rakatolizációs komisszió erőszakkal visszaterelte őket a katolikus egyház berkeibe. Ettől eltekintve a régió (az ún. Ausseerland) kimaradt a kor nagyobb felfordulásaiból (protestáns parasztfelkelés, harmincéves háború). A Salzkammergut fő gazdasági tevékenysége a sóbányászat volt, amelyhez a grundlseeiek a sófőzéshez használt tűzifát szolgáltatták. A napóleoni háborúk során francia csapatok vonultak át a vidéken, de jelentősebb harcokra nem került sor.

A 19. század elején felfedezték a Salzkammergut természeti szépségeit. János főherceg a Toplitzseenél nyaralva ismerte meg leendő feleségét, a helyi postamester lányát, a közeli Bad Ischl pedig 1849-től császári nyári rezidenciává lépett elő. Az arisztokraták jelenléte magával vonzotta a bécsi felső társadalmi rétegeket és a művészeket is. A Grundlsee több jeles festő is megörökítette. 1877-ben megépült a Rudolf koronaherceg-vasút, amely még egyszerűbbé tette a turisták érkezését. 1879-ben sétahajózási szolgálat indult a tavon. Grundlseeben nyaralt többek között Sigmund Freud és Herbert von Karajan is.

1938-ban Ausztria csatlakozott a Német Birodalomhoz, Grundlsee pedig az Oberdonau (felső-ausztriai) reichsgau része lett. A korábban épített villákban a náci párt vezetői töltötték szabadságukat; a grundlseei kastélyban például Joseph Goebbels lakott a családjával. A nácik 1943-tól elkezdték összegyűjteni a műkincseket, részben hogy megvédjék őket a bombázásoktól, részben a leendő Führermúzeum számára. A szomszédos Altausseeben felállítottak egy védett raktárat, amelynek könyvgyűjteményét a grundlseei Villa Castiglioniban tárolták. A Toplitzseen a német haditengerészet végzett fegyverkísérleteket. A háború vége felé a tóba süllyesztették azokat a hamis angol fontokat tartalmazó ládákat, amelyekkel a brit gazdaságot akarták megroppantani a Bernhard-terv kereteiben. Megalapozatlan híresztelések szerint a Birodalom aranytartalékának egy részét és műkincseket is rejtettek a tóba. Az Ausseerland a nácik ún. Alpesi erődjének volt része, ahová a párt, a kormányzat és a korábban általuk ellenőrzött bábkormányok (a háború végén már kilenc ilyen volt) tagjai menekültek az előrenyomuló szövetségesek elől. Az amerikaiak 1945. május 8-án érték el a régiót. 1948-ban a község visszakerült Stájerországhoz.

Lakosság szerkesztés

A grundlseei önkormányzat terület 2017 januárjában 1198 fő élt. A lakosságszám 1961-ben érte el a csúcspontját 1314 fővel; azóta többé-kevésbé csökkenő tendenciát mutat. 2015-ben a helybeliek 95,6%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 2,5 a régi (2004 előtti), 1,2% az új EU-tagállamokból érkezett. 2001-ben a lakosok 87%-a római katolikusnak, 4,4% evangélikusnak, 6,5% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát. Ugyanekkor egy magyar élt a községben.

Látnivalók szerkesztés

 
A grundlseei kastély
  • a Jézus szíve-plébániatemplom 1890-ben épült neogótikus stílusban
  • Gößl misekápolnája
  • a volt császári istálló, amely nyaranta kiállításoknak ad otthont
  • 19. századi vízimalmok
  • a grundlseei kastély
  • a Villa Castiglioni

Jegyzetek szerkesztés

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Grundlsee (Gemeinde) című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források szerkesztés

  • Reinhard Lamer: Das Ausseer Land. Geschichte und Kultur einer Landschaft. Styria, Graz 1998, ISBN 3-222-12613-5.
  • Karl Vocelka: Die Haus- und Hofnamen der Katastralgemeinden Altaussee, Grundlsee, Lupitsch, Obertressen, Reitern und Straßen im steirischen Salzkammergut. Band 1. Verband der wissenschaftlichen Gesellschaften Österreichs, Wien 1974, DNB 200211919.
  • A település honlapja
  • 61215 – Grundlsee Statistik Austria