Főmenü megnyitása

Altaussee osztrák község Stájerország Liezeni járásában. 2018 januárjában 1878 lakosa volt.

Altaussee
Altaussee Blick auf die Kirche.jpg
Altaussee címere
Altaussee címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Stájerország
Járás Liezeni járás
Polgármester Gerald Loitzl (ÖVP)
Irányítószám 8992
Körzethívószám +43 3622
Forgalmi rendszám LI
Népesség
Teljes népesség1888 fő (2019. jan. 1.) +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság712 m
Terület92,11 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Altaussee (Ausztria)
Altaussee
Altaussee
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 38′ 22″, k. h. 13° 45′ 48″Koordináták: é. sz. 47° 38′ 22″, k. h. 13° 45′ 48″
Altaussee weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Altaussee témájú médiaállományokat.

ElhelyezkedéseSzerkesztés

 
Altaussee a Liezeni járásban
 
Altausee a levegőből
 
A Szt. Egyed-plébániatemplom
 
Pflindsberg várának romjai

Altaussee a Salzkammergut stájerországi részén fekszik, az Altaussee-i tó partján, a Totes-hegység délnyugati határán. Maga a település egy medencében található, melyet a Loser (1838 m), Trisselwand (1755 m) és Sandling (1717 m) hegycsúcsok vesznek körbe. Területének legmagasabb pontja a 2093 m-es Schönberg a felső-ausztriai határon. Legfontosabb folyója a tó vizét levezető Altausseer Traun, a Traun folyó egyik forrása. A falun az Augstbach folyik keresztül. Egyéb jelentős állóvizei még az Augstsee, a Wildensee és az Ostersee. Az önkormányzat 5 települést egyesít: Altaussee (317 lakos), Fischerndorf (277), Lichtersberg (428), Lupitsch (268) és Puchen (538).

A környező önkormányzatok: délnyugatra Grundlsee, délre Bad Aussee, nyugatra Bad Goisern am Hallstättersee, északnyugatra Bad Ischl, északra Ebensee, északkeletre Grünau im Almtal (utóbbi négy Felső-Ausztriában).

TörténeteSzerkesztés

A térség legkorábbi, emberi tevékenységre utaló jelei a szomszédos Grundlsee Salzofen-barlangjából származnak, ahol a régészek 34 ezer éves tűzhelyt tártak fel. A térségnek a bronzkorban és a kora vaskorban viszonylag sok lakója volt, ami azzal magyarázható, hogy a hallstatti kultúra egyik központja (Hallstatt) csak 20 km-re van innen. A község területén létezett egy település a római korban (i.sz. 2-4. század) és feltehetően sót is bányásztak már ekkor. A népvándorlás végén szlávok telepedtek meg Altaussee területén, számos mai helynév szláv eredetű. 800 körül megkezdődött a bajorok beáramlása.

Aultaussee első írásbeli említése 1147-ből származik, amikor III. Ottokár stájer őrgróf két sófőzdét adományozott a reini apátságnak. A Babenbergek kihalása utáni zűrzavaros időszakban Philipp von Spanheim salzburgi érsek magának követelte a régiót (ún. Ausseerland) és igénye biztosítására Altauseetől keletre felépítette Pflindsberg várát; 1254-ben azonban kénytelen volt visszaadni a stájer hercegnek, miután az Ausztriáért háborúzó IV. Béla magyar és II. Ottokár cseh király kiegyezett egymással a budai békében. A vár fontos sókereskedelmi útvonalat ellenőrző vár idővel a Habsburgok magánbirtokához, a Salzkammerguthoz került át, és az az uradalom, amelynek központjául szolgált az Ausseerland jövedelmeinek 90%-át termelte meg. A sókamara azonban 1395-ben átkerül Ausseebe, és az erődöt inkább a járásbíróság börtöneként használták.

A 16. századi reformáció során a lakosok többsége áttért a protestáns vallásra. 1599-ben egy rekatolizációs komisszió erővel visszaterelte őket a katolikus egyház berkeibe. Az itteni lakók az önfenntartást szolgáló mezőgazdaságon túl elsősorban sóbányászattal foglalkoztak, az ebből származó jövedelem közvetlenül a császárt gazdagította. A bányászok munkaidejét már 1764-ben nyolc órára korlátozták és a kiöregedett munkások nyugdíjban részesültek.

A napóleoni háborúk alatt a térségen több alkalommal francia csapatok vonultak keresztül, ezért a hágókat megerősítették. 1808-ban I. Ferenc császár meglátogatta az altausseei sóbányát. Néhány évvel később az arisztokrácia felfedezte a Salzkammergut természeti szépségeit és rendszeresen idejártak nyaralni. A szomszédos Bad Ischlt 1849-ben császári nyári rezidenciává nyilvánították. Az udvar jelenléte magával vonzotta a nemességet és a bécsi nagypolgárságot és sorra épültek a fényűző villák a tavak szomszédságában. 1877-ben átadták a Rudolf koronaherceg-vasutat, amellyel még könnyebbé vált a régió megközelítése. A századforduló táján Altaussee kedvelt nyaralóhelyévé vált a bécsi Jung-Wien irodalmárkörnek (Hugo von Hofmannsthal, Leopold Andrian, Arthur Schnitzler stb.). Herzl Tivadar is számos nyarat töltött Altausseeben.

Az 1938-as Anschluss során csak egyetlen helybeli szavazott a Német Birodalomhoz való csatlakozás ellen. Az Auseerland az Oberdonau (felső-ausztriai) reichsgauhoz került, a községi tanácsok autonómiáját pedig megszüntették. A községben 29 zsidó tulajdonú villa volt, ezeket elkobozták és náci pártfunkcionáriusok (főleg gauleiterek) üdültek bennük. 1943-ban az altauseei sóbányában bombabiztos raktárat hoztak létre az Ausztriából és Európából összegyűjtött műkincsek számára, amelyekből a linzi Führermúzeumot akarták létrehozni. A háború végére 6500 festmény, szobor, bútor, fegyver, könyv stb. gyűlt össze. 1945 áprilisában August Eigruber gauleiter parancsot adott a műkincsek megsemmisítésére és nyolc féltonnás légibombát helyeztek el az alagutakban. Az bánya alkalmazottainak az utolsó pillanatban sikerült megakadályoznia az akciót. A műkincseket az amerikaiak lefoglalták és Münchenbe szállították, de az eredeti tulajdonosoknak való visszaszolgáltatás még mai napig is folyamatban van. 1944 tavaszától mintegy 20 főből álló dezertőr- és ellenállócsoport rejtőzött a Totes-hegységben, akiket a helyi lakosság látott el élelemmel. A háború végén az Auseerland az ún. Alpesi erőd (Alpenfestung) része volt, ahová a náci kormány és kelet-európai szövetségeseik visszavonultak az előrenyomuló ellenség elől. 1945 áprilisában Ernst Kaltenbrunner, a Biztonsági Főhivatal vezetője Berlinből az altausseei Villa Kerry-be helyezte át hivatalát. Az amerikaiak május 8-án érték el a falut. Kaltenbrunner egy hegyi faházba menekült, ahol négy nappal később letartóztatták. Villájában 60 kg aranyat találtak elrejtve.

1948-ban Altaussee visszakerült Stájerországhoz.

LakosságSzerkesztés

Az altausseei önkormányzat terület 2017 januárjában 1879 fő élt. A lakosságszám 1951-ben érte el a csúcspontját 2267 fővel; ezután 2011-ig csökkent, újabban ismét gyarapodó tendenciát mutat. 2015-ben a helybeliek 92,5%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 4% a régi (2004 előtti), 2,4% az új EU-tagállamokból érkezett. 2001-ben a lakosok 81,7%-a római katolikusnak, 5,7% evangélikusnak, 9,5% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát. Ugyanekkor 10 magyar élt a községben.

LátnivalókSzerkesztés

 
A sóbánya régi bejárata
  • a Szt. Egyed-plébániatemplomot a 13. században alapítottak. Mai neogótikus külsejét 1861-ben nyerte el.
  • Pflindsberg várának romjai
  • az altauseei irodalmi múzeum
  • a sóbányamúzeum
  • a szeptember első hétvégéjén tartott Altausseer Kiritåg sátoros sörfesztivál 20 ezer vendéget vonz évente
  • a május végi nárciszfesztivál
  • a sóbányában 1938-ban magas ásványianyag-tartalmú gyógyforrásra bukkantak, melynek vizét levezették a községbe

Híres altausseeiekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Altaussee című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

ForrásokSzerkesztés

  • Reinhard Lamer: Das Ausseer Land. Geschichte und Kultur einer Landschaft. Styria, Graz 1998, ISBN 3-222-12613-5.
  • Karl Vocelka: Die Haus- und Hofnamen der Katastralgemeinden Altaussee, Grundlsee, Lupitsch, Obertressen, Reitern und Straßen im steirischen Salzkammergut. Band 1 und 2 Verband der wissenschaftlichen Gesellschaften Österreichs, Wien 1974, DNB 200211919.
  • A település honlapja
  • 61204 – Altaussee. Statistik Austria