Guthi Soma
(1866–1930) magyar ügyvéd, író, újságíró
Guthi Soma, Guthi Szimcha Sámuel, 1886-ig Guttman Soma[2][3][4] (Tállya, 1866. február 8. – Budapest, 1930. január 5.)[5] ügyvéd, író, újságíró.
| Guthi Soma | |
 | |
| Guthi Soma portréja. Pesti Hírlap (1878-1944) Az év halottai. 1931. | |
| Született | Gutman Szimcha 1866. február 8. Tállya[1] |
| Elhunyt | 1930. január 5. (63 évesen) Budapest I. kerülete |
| Álneve | Gutius |
| Állampolgársága | magyar |
| Gyermekei | Devecseriné Guthi Erzsébet |
| Foglalkozása | |
| Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Guthi Soma témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete szerkesztés
Guthi Soma a Zemplén vármegyei Tállyán született, ahol apja, Gutman Jakab iskolaigazgató, anyja Liszauer Száli volt.
A jogot a budapesti egyetemen végezte, majd 1891-től mint ügyvéd működött Budapesten és kizárólag a bűnügyi védelemre adta magát. Munkája mellett egyúttal a Pesti Hírlap, majd a Pesti Napló munkatársa is volt.
Népszerűek voltak törvényszéki humoros karcolatai, melyeket Gutius álnéven 7 kötetben jelentetett meg.
Színműveit a Nemzeti Színházban, a Vígszínházban és a Népszínházban adták elő.
Családja szerkesztés
Felesége Füredi Eszter (1867–1942)[6] volt, Füredi Ignác tanár és Saphier Katalin lánya, akit 1891. július 14-én Budapesten vett nőül.[7]
Leánya, Devecseriné Guthi Erzsébet író és műfordító, Devecseri Gábor író édesanyja,
Művei szerkesztés
- Kaczagó Themis. Humoros karczolatok a törvényszéki teremből. (Budapest, 1888. Füredivel együtt.)
- A vádlottak padján. Humoros karczolatok a rendőrség, a büntető törvényszék és a járásbiróság köréből. (Budapest, 1894. 2. kiadás)
- Egy könnyelmű leány története. Regény. (Budapest, 1893)
- A polgári házasságról. (Budapest, 1894. Pax névvel)
- Doktor Szeleburdi (vígjáték, 1897)
- Smólen Tóni (bohózat, 1905)
- Fekete könyv (novellák, Budapest, 1907–1908)
- Egy detektív naplójából (1910)
- A cilinder (bohózat, 1914)
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Freebase-adatdump. Google
- ↑ A Belügyminisztérium 1886. évi 36299. sz. rendelete. Névváltoztatási kimutatások 1886. év 4. oldal 49. sor.
- ↑ Fia házassága, Bp. VI. 1645/1936.
- ↑ Margit lánya házassága, Bp. IV. 245/1920.
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest I. kerületi polgári halotti akv. 39/1930. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. április 18.)
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. V. ker. állami halotti akv. 66/1942. folyószáma alatt.
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség házassági akv. 340/1891. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. április 18.)
Források szerkesztés
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái III. (Fa–Gwóth). Budapest: Hornyánszky. 1894.
- Guthi Soma. Petőfi Irodalmi Múzeum. [2015. május 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 10.)
További információk szerkesztés
- Blaha Lujza emlékalbum. Szerk. Porzsolt Kálmán. [Bp.], Blaha Lujza Emlékbizottság, 1927.
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Hungária irodalmi lexikon. Szerk. Révay József, Kőhalmi Béla. Bp., Hungária, 1947.
- Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. Bp., Tarsoly Kiadó, 2001.
- Irodalmi lexikon. Szerk. Benedek Marcell. Bp., Győző A., 1927.
- Kluger Lászlóné: Irodalmi emlékhelyek Borsodban. Miskolc, II. Rákóczi Ferenc Könyvtár, 1969.
- Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918.
- Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965.
- Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. Bp., Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, 1929.
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Bp., Zsidó Lexikon, 1929.
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
- Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926-1933.
- Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942.
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
- Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
- Magyar irodalmi lexikon. Flóris Miklós és Tóth András közreműködésével szerk. Ványi Ferenc. Átnézte Dézsi Lajos, Pintér Jenő. Bp., Studium, 1926.
- Világlexikon. A tudás egyeteme. Bp., Enciklopédia, 1925. 982 o.; 2. átdolg., bőv. kiad. 1927.
