Guthi Soma

magyar ügyvéd, író, újságíró

Guthi Soma, Guthi Szimcha Sámuel, 1886-ig Guttmann Soma[2][3][4] (Tállya, 1866. február 8.Budapest, 1930. január 5.)[5] ügyvéd, író, újságíró.

Guthi Soma
Született Gutman Szimcha
1866. február 8.
Tállya[1]
Elhunyt 1930. január 5. (63 évesen)
Budapest I. kerülete
Álneve Gutius
Állampolgársága magyar
Gyermekei Devecseriné Guthi Erzsébet
Foglalkozása
Sírhely Kozma utcai izraelita temető

ÉletrajzaSzerkesztés

Guthi Soma Zemplén vármegyei Tállyán született, ahol apja Gutman Jakab iskolaigazgató volt, anyja Liszauer Száli.

A jogot a budapesti egyetemen végezte, majd 1891-től mint ügyvéd működött Budapesten és kizárólag a bűnügyi védelemre adta magát. Ügyvédi munkája mellett egyúttal a Pesti Hírlap, majd a Pesti Napló munkatársa is volt.

Népszerűek voltak törvényszéki humoros karcolatai, melyeket Gutius álnéven 7 kötetben jelentetett meg.

Színműveit a Nemzeti Színházban, a Vígszínházban és a Népszínházban adták elő.

CsaládjaSzerkesztés

Felesége Füredi Eszter (1867–1942)[6] volt, Füredi Ignác tanár és Saphier Katalin lánya, akit 1891. július 14-én Budapesten vett nőül.[7]

Leánya Devecseri Gábor író édesanyja, Devecseriné Guthi Erzsébet író és fordító.

MűveiSzerkesztés

  • Kaczagó Themis. Humoros karczolatok a törvényszéki teremből. (Budapest, 1888. Füredivel együtt.)
  • A vádlottak padján. Humoros karczolatok a rendőrség, a büntető törvényszék és a járásbiróság köréből. (Budapest, 1894. 2. kiadás)
  • Egy könnyelmű leány története. Regény. (Budapest, 1893)
  • A polgári házasságról. (Budapest, 1894. Pax névvel)
  • Doktor Szeleburdi (vígjáték, 1897)
  • Smólen Tóni (bohózat, 1905)
  • Fekete könyv (novellák, Budapest, 1907–1908)
  • Egy detektív naplójából (1910)
  • A cilinder (bohózat, 1914)

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Blaha Lujza emlékalbum. Szerk. Porzsolt Kálmán. [Bp.], Blaha Lujza Emlékbizottság, 1927.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–2002.  
  • Hungária irodalmi lexikon. Szerk. Révay József, Kőhalmi Béla. Bp., Hungária, 1947.
  • Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. Bp., Tarsoly Kiadó, 2001.
  • Irodalmi lexikon. Szerk. Benedek Marcell. Bp., Győző A., 1927.
  • Kluger Lászlóné: Irodalmi emlékhelyek Borsodban. Miskolc, II. Rákóczi Ferenc Könyvtár, 1969.
  • Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918.
  • Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965.
  • Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. Bp., Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, 1929.
  • Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Bp., Zsidó Lexikon, 1929.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926-1933.
  • Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
  • Magyar irodalmi lexikon. Flóris Miklós és Tóth András közreműködésével szerk. Ványi Ferenc. Átnézte Dézsi Lajos, Pintér Jenő. Bp., Studium, 1926.
  • Világlexikon. A tudás egyeteme. Bp., Enciklopédia, 1925. 982 o.; 2. átdolg., bőv. kiad. 1927.