Főmenü megnyitása

György Mátyás, írói álnevén: Szerb György (1905-ig Geiger,[1] Szabadka, 1887. január 21.Harmadik Birodalom, 1944.) gyógyszerész, író, költő.

György Mátyás
Született Geiger Mátyás
1887. január 21.
Szabadka
Elhunyt 1944. (57 évesen)
Harmadik Birodalom
Foglalkozása farmakológus

ÉleteSzerkesztés

Zsidó családban született, édesapja Geiger Mór zeneszerző volt. Györgynek 1910-ben a Nyugatban jelent meg először verse, a rákövetkező évben, illetve 1913-ban itt publikálta verseit. Ekkortájt figyelt fel rá Kassák Lajos, Osvát Ernőnek köszönhetően, s így 1913-ban megjelent György első verseskötetét, amely a Ligeia címet viselte. Erről Tóth Árpád írt kritikát.[2] Ezután rendszeresen közölte verseit, illetve kritikáit Kassák A Tett és a Ma című lapjai. 1917-ben antológia jelent meg Új költők könyve címmel, amely tartalmazta Lengyel József, Kassák, Komját és György verseit. Publikációi ellenére elég szűkösen élt; "ez az ember kicsinyesebb a legszegényebb koldusnál. Ha nagynéha pár koronát ki tudunk belőle préselni, úgy nyöszörög bele, akárha operációs asztalon feküdne." – írta róla Kassák. A következő évben Komját Aladárral, Lengyel Józseffel és Révai Józseffel egyetemben kivált a Ma közösségéből, s a Szabadulás nevet viselő kötettel léptek a nyilvánosság elé.[3] Ekkortájt lépett be a Magyarországi Gyógyszerészsegédek Országos Szövetségébe, s megkezdte a gyógyszerészek politikai szervezését. Októberben a szövetség egy vitáján az államosítás pártján állt. 1919 elején publikált az Internacionáléban. A Magyarországi Tanácsköztársaság idején több előadást tartott, amelyek a Gyógyszerész Újságban jelentek meg, s a bukás előtti hónapban a Közoktatásügyi Népbiztosság Ifjúmunkás Propaganda Osztályának lett helyettes vezetője.[4] A bukás után Bécsbe emigrált, ahol rendszeresen találkozott Balázs Bélával, akinek csakúgy, mint Barta Sándor vagy Kassák, megmutatta verseit.[5] Bécsben jelent meg Julius Fischernek köszönhetően Ismét csudák címmel kötete, s publikált Kassák és Sinkó Ervin lapjaiban is. Az 1920-as években az Út című lapban jelentek meg munkái, az 1930-as évek közepén pedig Szerb György álnéven a Korunk egyik cikkírója volt. Ekkortájt Temesváron élt feleségével, Sinkó Ervin húgával. 1944-ben deportálták Németországba, ahonnan nem tért vissza.

MunkásságaSzerkesztés

MűveiSzerkesztés

  • Szabadulás. György Mátyás, Lengyel József, Komját Aladár, Révai József lírai antológiája, Budapest, Krausz Ny., 1918
  • Új költők könyve. György Mátyás, Kassák Lajos, Komját Aladár, Lengyel József lírai antológiája, szerk. Kassák Lajos, Budapest, Ma, 1917[6]
  • Ismét csudák (Bécs Fischer, 1922.)
  • Ligeia (Budapest, Nyugat, 1913.)
  • A fájdalmas Isten. Ismertető Sinkó Ervin verseskönyvéről. (1923. november 11, Bácsmegyei Napló 308. sz. 9. o.)[7]

JegyzetekSzerkesztés

  1. A Belügyminisztérium 1905. évi 5789. sz. rendelete. Névváltoztatási kimutatások 1905. év 12. oldal 47. sor
  2. Tóth Árpád: György Mátyás verskötete: Ligeia. Nyugat, 1914. (Hozzáférés: 2015. május 11.)
  3. Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.   (Lengyel József)
  4. Dokumentumok a Magyar Tanácsköztársaság zenei életéből. (szerk. Újfaluddy József, Bp., 1973.)
  5. Balázs Béla: Napló (1914-1922) (II. kötet, 499. oldal, Tények és tanúk sorozat, Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1982.)
  6. Új költők könyve : György Mátyás, Komját Aladár, Lengyel József antológiája. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2015. július 25.)
  7. György Mátyás művei. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2015. május 11.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • György Mátyás: A Tűz. (Hozzáférés: 2015. május 11.)
  • Kassák Lajos: Egy ember élete (online elérés)
  • Kassák Lajos: Az izmusok története (Bp., 1972.)
  • Lengyel József: Életem – emlékeim
  • Lengyel József: Az őszinteség lépcsőin (Bp., 1974.)
  • Lengyel József: Válasz az Új Írás körkérdésére
  • Lengyel József: Hagyomány és mérték?
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–2002.  
  • Gerold László: Jugoszláviai magyar irodalmi lexikon (1918-2000). Újvidék, Forum Könyvkiadó, 2001.
  • Kalapis Zoltán: Életrajzi kalauz. Ezer magyar biográfia a délszláv országokból. Újvidék, Fórum Könyvkiadó, 2002..
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.