Györkvágása

község Szlovákiában

Györkvágása (más néven Gyurkó, szlovákul: Ďurková, ukránul Dzurkov) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Ólublói járásában.

Györkvágása (Ďurková)
Ďurková S1.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásÓlublói
Rang község
Első írásos említés 1427
Polgármester Ján Kuruc
Irányítószám 065 41
Körzethívószám 052
Forgalmi rendszám SL
Népesség
Teljes népesség
  • 239 fő (2017. dec. 31.)[1]
  • 224 fő (2021. jan. 1.)[2]
Népsűrűség63 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság523 m
Terület3,98 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Györkvágása (Szlovákia)
Györkvágása
Györkvágása
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 14′ 24″, k. h. 20° 52′ 13″Koordináták: é. sz. 49° 14′ 24″, k. h. 20° 52′ 13″
Györkvágása weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Györkvágása témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

FekvéseSzerkesztés

Ólublótól 25 km-re keletre, Palocsától 5 km-re délkeletre, a Poprád-folyó alatt fekszik.

TörténeteSzerkesztés

1427-ben „Gevrkuagasa” néven említik először. Nevét onnan kapta, hogy egy Gyurkó nevű soltész alapította. A falu Palocsa uradalmához tartozott. A 16. században korábbi gazdagságát elveszítette, lakó csak zsellérek voltak. 1567-ben 5 háztartás volt a faluban. 1600-ban a soltész házán kívül 8 jobbágyház állt a községben, lakói többségben ruszin származásúak voltak. Kis település volt, 1787-ben 22 háza állt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „GYURKO. Tót falu Sáros Vármegyében, földes Ura B. Palocsay Uraság, lakosai katolikusok, és ó hitűek, fekszik Palocsához nem meszsze, ’s filiája, határja nem utólsó nemű, fája szükségjére elég, és alkalmatos kereskedése is van, marhákkal ’s gabonával, mellyet szűntelen Lublóra szoktak hordani, harmadik Osztálybéli.[3]

1828-ban 21 portája volt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Gyurkó, puszta, Sáros vmegyében, Palocsához 3/4 órányira: 81 romai, 125 görög kath., 8 zsidó lak. F. u. b. Palocsay-Horváth.[4]

A vasút 1873-ban érte el, amikor az Eperjes-Orló vasútvonal egyik állomása lett. A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Héthársi járásához tartozott.

1944. augusztus 17-én partizánok a község közelében robbantották fel az egyik vasúti hidat.

NépességeSzerkesztés

2001-ben 279 lakosából 268 szlovák volt.

2011-ben 250 lakosából 226 szlovák és 14 ruszin.

NevezetességeiSzerkesztés

  • Szent Bálint tiszteletére szentelt görögkatolikus temploma a 16. század második felében épült reneszánsz stílusban. 1726-ban és 1815-ben újjáépítették, 1927-ben megújították. Berendezése 18. századi.

További információkSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2019
  2. The 2021 Population and Housing Census
  3. Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2021. március 18.)
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.