Györkvágása

község Szlovákiában

Györkvágása (más néven Gyurkó, szlovákul: Ďurková, ukránul Dzurkov) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Ólublói járásában.

Györkvágása (Ďurková)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásÓlublói
Rangközség
Első írásos említés1427
PolgármesterJán Kuruc
Irányítószám065 41
Körzethívószám052
Forgalmi rendszámSL
Népesség
Teljes népesség
  • 239 fő (2017. dec. 31.)[1]
  • 224 fő (2021. jan. 1.)[2]
Népsűrűség63 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság523 m
Terület3,98 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 14′ 24″, k. h. 20° 52′ 13″Koordináták: é. sz. 49° 14′ 24″, k. h. 20° 52′ 13″
Györkvágása weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Györkvágása témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Fekvése szerkesztés

Ólublótól 25 km-re keletre, Palocsától 5 km-re délkeletre, a Poprád-folyó alatt fekszik.

Története szerkesztés

1427-ben „Gevrkuagasa” néven említik először. Nevét onnan kapta, hogy egy Gyurkó nevű soltész alapította. A falu Palocsa uradalmához tartozott. A 16. században korábbi gazdagságát elveszítette, lakó csak zsellérek voltak. 1567-ben 5 háztartás volt a faluban. 1600-ban a soltész házán kívül 8 jobbágyház állt a községben, lakói többségben ruszin származásúak voltak. Kis település volt, 1787-ben 22 háza állt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „GYURKO. Tót falu Sáros Vármegyében, földes Ura B. Palocsay Uraság, lakosai katolikusok, és ó hitűek, fekszik Palocsához nem meszsze, ’s filiája, határja nem utólsó nemű, fája szükségjére elég, és alkalmatos kereskedése is van, marhákkal ’s gabonával, mellyet szűntelen Lublóra szoktak hordani, harmadik Osztálybéli.[3]

1828-ban 21 portája volt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Gyurkó, puszta, Sáros vmegyében, Palocsához 3/4 órányira: 81 romai, 125 görög kath., 8 zsidó lak. F. u. b. Palocsay-Horváth.[4]

A vasút 1873-ban érte el, amikor az Eperjes-Orló vasútvonal egyik állomása lett. A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Héthársi járásához tartozott.

1944. augusztus 17-én partizánok a község közelében robbantották fel az egyik vasúti hidat.

Népessége szerkesztés

2001-ben 279 lakosából 268 szlovák volt.

2011-ben 250 lakosából 226 szlovák és 14 ruszin.

Nevezetességei szerkesztés

  • Szent Bálint tiszteletére szentelt görögkatolikus temploma a 16. század második felében épült reneszánsz stílusban. 1726-ban és 1815-ben újjáépítették, 1927-ben megújították. Berendezése 18. századi.

További információk szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés