Gyarmati László (gyógyszerész)

(1921–1980) gyógyszerész, toxikológus, egyetemi tanár

Gyarmati László, Grosz László (Balassagyarmat, 1921. április 18.Madrid, 1980. szeptember 1.)[1] magyar gyógyszerész, egyetemi tanár, a kémiai tudományok kandidátusa (1970), az MTA tagja.

Gyarmati László
SzületettGrosz László
1921. április 18.
Balassagyarmat
Elhunyt1980. szeptember 1. (59 évesen)
Madrid
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaKovács Júlia
SzüleiGrosz Mór
Singer Erzsébet
Foglalkozása
Tisztségeegyetemi tanár
IskoláiMagyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1949, gyógyszerészet)
SablonWikidataSegítség

Életpályája szerkesztés

Grosz Mór (1890–1944) kiskereskedő, ügynök és Singer Erzsébet (1892–1944) gyermekeként született. Szülővárosában érettségizett. A második világháború idején munkaszolgálatos volt a keleti fronton, majd 1944 decemberében Ausztriába deportálták. Tanulmányait a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen folytatta, ahol 1949-ben gyógyszerészi oklevelet szerzett. Ezt követően a Gyógyszeripari Kutatóintézetben helyezkedett el, feladatai voltak a morfinnal kapcsolatos kutatások, valamint a morfingyártás mellékalkaloidjainak izolálása. Ennek érdekében az intézeten belül egy gyógyszer-technológiai csoportot is létrehozott. 1955-ben a Magyar Néphadsereg hivatásos tisztje lett alezredesi rendfokozatban és a hadsereg kutatóintézetében dolgozott. A honvédségnél eltöltött idő alatt tanított az Egészségügyi Tiszti Iskolában is. 1957-ben a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) Gyógyszervegyészeti szakán vegyészmérnöki oklevelet szerzett. 1960-ban a Budapesti Orvostudományi Egyetemen gyógyszerészdoktorrá avatták. 1962 és 1965 között a Magyar Tudományos Akadémia Tudományos Minősítő Bizottságának önálló aspiránsa volt. 1967-ben a BME-n magkémikus szakmérnöki végzettséget szerzett. 1970-ben az Adatok az alkaloidok és az alkaloid jellegű vegyületek toxikológiai és farmakológiai analíziséhez című dolgozatával elnyerte a kémiai tudományok kandidátusa címet. 1971-ben a Semmelweis Orvostudományi Egyetem (SOTE) Gyógyszerésztudományi kar Gyógyszerészeti Intézetének egyetemi tanárává nevezték ki. Később a Gyógyszerésztudományi kar dékánhelyettese lett. Nevéhez fűződik a biofarmácia (biogyógyszerészet) bevezetése, a gyógynövények oktatása és kutatása. Tudományos tevékenysége mellett egyik szerkesztője volt az Acta Pharmacatica Hungarica és a Gyógyszerészet című folyóiratoknak.

Családja szerkesztés

Felesége 1946-tól Kovács Júlia. Gyermekei: Gyarmati Zsuzsanna és Gyarmati István.

Főbb művei szerkesztés

  • Kísérletes vizsgálatok a testfelületre került hólyaghúzó vegyi harcianyagok mentesítésére. Többekkel. (Katonaorvosi Szemle, 1955)
  • Műanyagok és lágyítószereik kémiája. Dávid Gáborral, Kenéz Istvánnal. – Általános mérgező hatású vegyi harcianyagokról. Dávid Gáborral, Kenéz Istvánnal. (Honvédorvos, 1958)
  • Kolineszteráz-bénító alkilfoszfátok toxikológiai analízise. Egyetemi doktori értekezés. (Budapest, 1960)
  • Alkilfoszfátok vizsgálata vérben és szérumban. Dávid Gáborral. (Honvédorvos, 1960)
  • Egyszerű gyors kolorimetriás módszer a szérum kolineszteráz aktivitás mérésére. Dávid Gáborral, Fánczi Istvánnal. (Kísérletes Orvostudomány, 1960)
  • A vérsavó kolineszteráz aktivitásának alakulása alkilfoszfát-adagolás során. Dávid Gáborral. (Honvédorvos, 1961)
  • A toxikológiai szempontból jelentős alkaloidok kimutatása vizeletből, elektrolit oldattal való papírkromatográfiával. Szendrei Kálmánnal. (Morphológiai és Igazságügyi Orvosi Szemle, 1961)
  • Szerves fluorfoszfátok – idegmérgek – kimutatására alkalmas analitikai módszerek. 1–2. Kovács J.-vel. (Légoltalmi Szemle, 1961–1962)
  • Élelmiszerek toxikus szennyeződéseinek vizsgálata. 1–3. (Élelmiszervizsgálati Közlemények, 1961–1966)
  • Tyrosinszint alakulása májbetegségek szérumában. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1962. 19.)
  • N-acetil-paraaminfenol – NAPA – és N-acetil- metaaminofenol összehasonlító toxikológiai és farmakológiai vizsgálata. Dávid Gáborral. (Kísérletes Orvostudomány, 1963)
  • A klinikai toxikológia alapjai. Dávid Gáborral. (Budapest, 1963)
  • A natív vérsavó sulfhydril és disulfid szintjének változásai a bőr egyes pigmentzavaraiban. Pastinszky Istvánnal. (Bőrgyógyászati és Venerológiai Szemle, 1963)
  • Vékonyréteg-kromatográfia alkalmazása az orvosi laboratóriumban, különös tekintettel a toxikológiai analízisre. Dávid Gáborral. (Acta Pharmaceutica, 1964)
  • Egészségügyi alakulatok tankönyve. Képes segédlet. Kovács Lászlóval, Novák Jánossal. (Budapest, 1966)
  • Mérgező harci anyagok hatása az emberre. Dávid Gáborral. (Budapest, 1967)
  • Élelmiszerek és mezőgazdasági termékek radioaktivitásának kialakulása és a szennyezettség vizsgálati módszerei. Többekkel. (Budapest, 1968)
  • Klinikai toxikológia. Többekkel. Egyetemi tankönyv. (Budapest, 1969)
  • Adatok az alkaloidok és az alkaloid jellegű vegyületek toxikológiai és farmakológiai analíziséhez. Kandidátusi értekezés. (Budapest, 1969)
  • „Idegen anyagok” kimutatása az élelmiszerekből. Bíró Gézával. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1969)
  • A Halidor-fumarát kúpokból való felszabadulásának vizsgálata. Többekkel. (Acta Pharmaceutica, 1972)
  • Adatok a Deprenil metabolizmusához. Többekkel. (Acta Pharmaceutica, 1975)
  • A kötőanyag és a présnyomás hatásának tanulmányozása hagyományos és fluidizációs-porlasztásos eljárással készült granulátumok és tabletták tulajdonságaira. 1–2. Többekkel. (Acta Pharmaceutica, 1976–1977)
  • Egyes szulfonamidok rektális felszívódásának tanulmányozása. 1–2. Többekkel. (Acta Pharmaceutica, 1977)
  • Adatok a Libexin metabolizmusához. Plachy Jánossal, Rácz Istvánnal. (Acta Pharmaceutica, 1979)
  • Aeroszolok gyógyszertechnológiája. Egyetemi segédkönyv. Csontos Andrással, Stampf Györggyel. (Budapest, 1979)
  • A doxycyklin hidrolízisének kinetikája oldatban. Rácz Istvánnal, Szieb Katalinnal. (Acta Pharmaceutica, 1980)
  • Gyógyszerészeti segédanyagok hatása a DNS-szintézisre és a javító mechanizmusokra. Sátory Évával. (Acta Pharmaceutica, 1981)
  • A gyógyszertechnológia és a biofarmácia kémiai ellenőrző módszerei (Budapest, 1982)

Jegyzetek szerkesztés

  1. Meghalt Gyarmati László egyetemi tanár”, Magyar Nemzet, 1980. szeptember 10. (Hozzáférés ideje: 2021. augusztus 20.) 

Források szerkesztés