Háromrevuca

község Szlovákiában

Háromrevuca (szlovákul Liptovské Revúce) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Rózsahegyi járásban. Alsó-, Felső- és Középrevuca egyesülésével jött létre. 1899-ben a Háromrőce nevet kapta.

Háromrevuca (Liptovské Revúce)
Lipt. Revuce.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásRózsahegyi
Rang község
Első írásos említés 1233
Polgármester Jana Šimová
Irányítószám 034 74
Körzethívószám 044
Forgalmi rendszám RK
Népesség
Teljes népesség1543 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség21 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság684 m
Terület76,91 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Háromrevuca (Szlovákia)
Háromrevuca
Háromrevuca
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 55′ 04″, k. h. 19° 10′ 20″Koordináták: é. sz. 48° 55′ 04″, k. h. 19° 10′ 20″
Háromrevuca weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Háromrevuca témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

FekvéseSzerkesztés

Rózsahegytől 24 km-re délnyugatra, a Revuca-patak partján fekszik.

TörténeteSzerkesztés

Revucát 1233-ban említik először, amikor II. András király „Terra Reucha” földjét a Hudka családnak adja. Később Rózsahegy város oklevelében szerepel „Reuce” alakban. Az oklevél azt is megemlíti, hogy lakói a környék hegyeiben rezet bányásznak, illetve szénégetéssel foglalkoznak. Az ércbányászat megszűnésével 1560 körül lakossága kicserélődik. A bányászok helyére új telepesek jöttek, akik mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak.

A mai település a Revuca patak felső folyása mentén a 16.-17. században keletkezett Alsó-, Felső- és Középrevúca egyesülésével. 1625-ben a likavkai urbárium Alsó- és Középrevúcát még Hricskó néven említi 10 házzal és 16 családdal. Fél évszázaddal később, 1671-ben „Tri Revuca” néven egyesítik a három korábbi települést. Régi fatemploma 1694-ben épült.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Alsó, Felső, és Középső Revucza. Liptó Várm., földes Urok a’ Kir. Kamara, lakosaik katolikusok, ’s másfélék, fekszenek hegyek között, patakjok mellett, határbéli földgyeik hegyesek, kövesek, hidegek, és soványas, piatzoktól is távol esnek.[2]

A fatemplom helyére építették 1819-ben a mai templomot. 1828-ban 71 házában 489 lakos élt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a falukról: „Alsó-Revucza, tót falu, Liptó vmegyében, 447 kath. lak. Felső-Revucza, tót falu, Liptó vmegyében, 546 kath. lak. Közép-Revucza, tót falu, Liptó vmegyében, 486 kath., 2 evang. lak. Kath. paroch. templom. Mind a három falu a Rozenbergről Beszterczebányára vivő postaútban fekszik. Határuk nagy de hegyes, s sziklás, erdős és igen sovány; leginkább juhtartásból élnek. F. u. a kamara. Ut. p. Oszada.[3]

A trianoni diktátumig Liptó vármegye Rózsahegyi járásához tartozott.

NépességeSzerkesztés

1910-ben 2072, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 1733 lakosából 1729 szlovák volt.

2011-ben 1635 lakosából 1540 szlovák.

NevezetességeiSzerkesztés

  • Barokk római katolikus temploma 1819-ben épült.
  • A településnek saját népviselete és gazdag népi hagyományai vannak.
  • Környéke különösen alkalmas a téli sportolásra, több sípálya és kiszolgáló létesítmény várja a téli sportok kedvelőit.

JegyzetekSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés