Főmenü megnyitása

Hóman Ottó

magyar klasszika-filológus, egyetemi tanár, lapszerkesztő

Hóman Ottó (Magyaróvár, 1843. szeptember 30.Budapest, 1903. április 15.) magyar klasszika-filológus, egyetemi tanár, lapszerkesztő, Hóman Bálint édesapja.

Hóman Ottó
Hóman Ottó VU.jpg
Született 1843. szeptember 30.
Magyaróvár
Elhunyt 1903. április 15. (59 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Házastársa pusztaszentgyörgyi és tetétleni Darányi Borbála[1]
Gyermekei Hóman Bálint, Hóman Borbála, Hóman Irén
Foglalkozása
  • szerkesztő
  • egyetemi tanár
A Wikimédia Commons tartalmaz Hóman Ottó témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Középiskoláit Magyaróváron és Budán végezte, majd a pesti egyetemen filológiát hallgatott. A középiskolai tanári oklevél elnyerése után 1866-tól három évig működött mint gimnáziumi tanár Szabadkán. 1869-70-ben külföldi egyetemeket látogatott és hosszabb ideig tartózkodott Göttingenben, ahol bölcseleti doktorrá avatták. 1871-72-ben a pesti egyetem magántanáraként működött, 1872-ben évben az akkor megnyílt Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemre nevezték ki a klasszika-filológia rendes tanárának, 1885-ben a budapestvidéki tankerület főigazgatójává nevezték ki. 1890-től kezdve a tanárvizsgáló bizottság alelnöke és a közoktatási tanács tagja volt. 1897 és 1902 között a Közoktatásügyi Minisztériumban dolgozott, középfokú oktatással foglalkozott, 1898-ban a gimnáziumi tantervet is megreformálta.

1877-ben egy ismerősével, Bartal Antallal közösen indította meg az Egyetemes Philologiai Közlöny című lapot, amelyet két éven át szerkesztett is.[2]

1890. szeptember 21-én Ferenc József magyar király adományozott neki királyi tanácsosi címet.[3]

MűveiSzerkesztés

  • A saturnusi vers elmélete és története (Pest, 1871);
  • Pindar versezetei (Lipcse, 1876);
  • A comicumról Plautus Pseudolusában (Kolozsvár, 1879);
  • A középiskolai tanárok képzéséről (Bp., 1895).

JegyzetekSzerkesztés

  1. Darányi Borbála. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2015. július 1.)
  2. Egyetemes Philológiai Közlöny 1877-1948
  3. K 19 - Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára - Királyi könyvek - 69. kötet - 270. oldal

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.