Wikipédia

Hajós József (zeneszerző)

(1907–1982) zeneszerző, karmester

Joe Hajos, született Hajós József (Melence, Torontál vármegye, Osztrák–Magyar Monarchia, 1907. március 10. – Eaubonne, Val-d’Oise megye, Franciaország, 1984. október 26.)[3] magyar származású hangmérnök, zeneszerző, zenekarvezető, szórakoztató zenész, dalszerző, aki Németországban és Franciaországban működött. Komponált Harry Bolds álnév alatt is.[4]

Hajós József
A Tombé du ciel c. film forgatásán 1946-ban (b-j): Gérard Carlier dalszerző, Irène Élisabeth Reinert hegedűművésznő (Emil E. Reinert filmrendező felesége) és Joe Hajos zeneszerző
A Tombé du ciel c. film forgatásán 1946-ban (b-j): Gérard Carlier dalszerző, Irène Élisabeth Reinert hegedűművésznő (Emil E. Reinert filmrendező felesége) és Joe Hajos zeneszerző
SzületettHajós József
1907. március 10.[1][2]
Melence
Elhunyt1984. október 26. (77 évesen)
Eaubonne
MűvészneveJoe Hajos, Harry Bolds
Állampolgárságamagyar, francia
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásazeneszerző, dalszerző
Zenei pályafutása
Műfajoktánczene, esztrád, filmzene
Aktív évek1928–1965
Híres dal„Wissen Sie, dass Ungarisch sehr schwer ist?” (1930)
Hangszerzongora
Nyelv(ek)magyar, német, francia
Tevékenységfilmzene, dalszerzés
IPI-névazonosító00013203939
A Wikimédia Commons tartalmaz Hajós József témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
„Hajós József” lehetséges további jelentéseiről lásd: Hajós József (egyértelműsítő lap).

Élete szerkesztés

A Torontál vármegyei Melence községben született 1907-ben (ma: Melenci, Vajdaság, Szerbia). A bécsi Zeneművészeti Főiskolán szerzett zenei képzést.

1928-ban Berlinbe költözött, itt zongoristaként és zenekarvezetőként dolgozott. Emellett dalokat írt az osztrák (bukovinai) származású Joseph Schmidt(wd) opera- és dalénekes számára. Első nagyobb sikerét az 1930-ban megjelent „Wissen Sie, dass Ungarisch sehr schwer ist?” (Tudja Ön, hogy nagyon nehéz a magyar nyelv?)[5] című dalával aratta, mely korának egyik népszerű slágere lett.

 
A Berlini Scala varieté (1936)

1931 októberében „Ich hab Dich einmal geküßt” című dalával Hajós megnyert egy dalversenyt, melyet a Berlini Scala varieté színpadán rendeztek. Ez a dal szintén a helyi éjszakai élet slágere lett. Ugyanekkor Hajós filmzenéket is kezdett komponálni és rövidesen megszervezte saját zenekarát, mely „Joe Hajos und seine zwölf Solisten” név alatt szerepelt.

Zsidó származása miatt 1933-ban, a náci hatalomátvétel után el kellett hagynia Németországot. Először hazajött Magyarországra, majd a következő évben, 1934-ben Párizsba költözött. Még 1934-ben zenét írt a Max Nosseck(wd) által Párizsban forgatott Buster Keaton-filmvígjátékhoz, a Le roi des Champs-Elysées-hez.[6] Sikere nyomán Hajós rendszeresen kezdett filmzenéket komponálni. 1935-ben megírta Richard Pottier(wd) rendező Fanfare d’amour c. zenés vígjátékának teljes filmzenéjét. Egy ideig együtt dolgozott Paul Dessau(wd) német emigráns zeneszerzővel.

A második világháború küszöbén visszatért Budapestre. 1939-ben megírta Martonffy Emil rendező számára a Hölgyek előnyben című film forgatókönyvét és zenéjét,[7] de a zsidótörvények értelmében erősen korlátozták a filmiparban való munkalehetőségét. A háború végét Budapesten érte meg, de röviddel ezután ismét Franciaországba utazott, ahol bekapcsolódott az újrainduló francia filmgyártásba.

 
A Tombé du ciel c. film forgatásán 1946-ban (b-j): Gérard Carlier(wd) dalszerző, Irène Élisabeth Reinert hegedűművésznő (Emil E. Reinert(wd) filmrendező felesége) és Joe Hajos zeneszerző

1950-ben Max Ophüls(wd) rendező Körbe-körbe című filmjében hangmérnökként működött, Oscar Straus zenjét dolgozta fel a filmhez. Egy évvel később, ugyancsak Ophüls számára megírta Az élet örömei (Le Plaisir/Pläsier) című romantikus vígjáték filmzenéjét is. 1954-től fokozatosan visszavonult, egyre kevesebb filmzenét alkotott. Ezek egyike volt Georges Lampin rendező 1963-as Sándor Mátyás-filmjéhez írt lendületes indulója.[8] Hajós 1984-ben hunyt el a franciaországi Eaubonne-ban.

Föbb filmzenéi szerkesztés

  • 1932: Gyilkol a múlt (Strafsache van Geldern); rendező Willi Wolff
  • 1933: Mindent a nőért!; rendezők Gaál Béla, Géza von Cziffra
  • 1934: Le roi des Champs-Elysées; rendező Max Nosseck
  • 1934: Radio Röhren Revolution, animációs film; rendező George Pal
  • 1935: Fanfare d’amour; rendezte Richard Pottier
  • 1935: Tarasz Bulyba / Kozákok kapitánya (Tarass Boulba); rendező Alexis Granowsky
  • 1936: Charlie’s World Cruise; animációs film; ; rendező George Pal
  • 1936: 27 rue de la Paix; rendező Richard Pottier
  • 1937: Nina Petrovna (Le mensonge de Nina Petrovna); rendező Viktor Tourjansky
  • 1938: The Rebel’s Son (a Tarasz Bulyba angol gyártási változata); rendező Viktor Tourjansky
  • 1938: L’inconnue de Monte Carlo, rendező André Berthomieu
  • 1938: La signora di Montecarlo (az előzőnek olasz gyártási változata); rendező André Berthomieu, Mario Soldati
  • 1939: Párbaj (Coups de feu); rendező René Barberis
  • 1939: Le Danube bleu, rendezők Emil-Edwin Reinert, Alfred Rode
  • 1939: Hölgyek előnyben (zene + forgatókönyv is); rendező Martonffy Emil
  • 1945: Elcsábított csábító (La femme fatale); rendező Jean Boyer
  • 1946: On ne meurt pas comme ça; rendező Jean Boyer
  • 1946: L’insaissable Frédéric; rendező Richard Pottier
  • 1946: Tombé du ciel; rendező Emil-Edwin Reinert
  • 1947: L’éventail; rendező Emil-Edwin Reinert
  • 1947: Cargaison clandestine; rendező Alfred Rode
  • 1947: Émile l’africain; rendező Robert Vernay
  • 1948: La nuit blanche; rendező Richard Pottier
  • 1949: Fantômas contre Fantômas; rendező Robert Vernay
  • 1949: Ainsi finit la nuit; rendező Emil-Edwin Reinert
  • 1950: Körbe-körbe (La ronde); rendező Max Ophüls (Hajós: hangmérnök, zenei rendező)
  • 1950: Casimir; rendező Richard Pottier
  • 1950: Rendez-vous avec la chance; rendező Emil-Edwin Reinert
  • 1950: Quai de Grenelle; rendező Emil-Edwin Reinert
  • 1950: Le traqué; rendező Borys Lewin
  • 1950: Gunman in the Streets; rendező Frank Tuttle
  • 1951: A Tale of Five Cities (A Tale of Five Women); rendezők Montgomery Tully, Romolo Marcellini, Emil-Edwin Reinert
  • 1951: Verträumte Tage; rendező Emil-Edwin Reinert
  • 1951: L’aiguille rouge (Verträumte Tage francia gyártási változata); rendező Emil-Edwin Reinert
  • 1952: Az élet örömei (Le plaisir/Pläsier); Max Ophüls
  • 1953: Kegyelemlövés (Act of Love); rendező Anatole Litvak
  • 1954: Saturnin, le poète; rendező Jean Tourane
  • 1961: Poly; tévésorozat; rendezők Cécile Aubry, Jack Pinoteau
  • 1963: Sándor Mátyás (Mathias Sandorf); rendező Georges Lampin
  • 1965: Les aventures de Saturnin; tévésorozat; rendező Jean Tourane

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. ↑ filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ Hajos, Joe. Oesterreiches Musiklexikon online. (Hozzáférés: 2021. április 17.)
  4. ↑ Bols, Harry (1907-1982). Compositeur et chef d’orchestre. - Pseudonyme de Joe Hajos (francia nyelven). Bibliothèque nationale de France (catalogue.bnf.fr), 2015. március 18.
  5. ↑ Joe Hajos: Originals: Wissen Sie, dass Ungarisch sehr schwer ist. (Paul O’Montis) (német nyelven). secondhandsongs.com, 1930
  6. ↑ Le roi des Champs-Élysées (1934) az Internet Movie Database oldalon (angolul)
  7. ↑ Hölgyek előnyben (1939) az Internet Movie Database oldalon (angolul)
  8. ↑ Joseph Hajos – Générique, előadja: Warner Chappell Music France. Dailymotion.com. (Hozzáférés: 2023. április 6.)

Forrás szerkesztés

  • Kay Weniger. „Es wird im Leben dir mehr genommen als gegeben…“ Lexikon der aus Deutschland und Österreich emigrierten Filmschaffenden 1933 bis 1945. Eine Gesamtübersicht. (német nyelven). Hamburg: ACABUS Verlag, 229-230. o. (2011 Í isbn= 978-3-86282-049-8) 

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hajós_József_(zeneszerző)&oldid=26373551”