Melence
Melence (szerbül Меленци / Melenci, németül Melenze) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Közép-bánsági körzetben, Nagybecskerek községben.
Melence (Меленци / Melenci) | |||
A görögkeleti templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szerbia | ||
Tartomány | Vajdaság | ||
Körzet | Közép-bánsági | ||
Község | Nagybecskerek | ||
Rang | falu | ||
Irányítószám | 23269 | ||
Körzethívószám | +381 23 | ||
Rendszám | ZR | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 6737 fő (2002) | ||
Népsűrűség | 42 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 82 m | ||
Terület | 162,0 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 45° 30′ 30″, k. h. 20° 19′ 01″45.508333°N 20.316944°EKoordináták: é. sz. 45° 30′ 30″, k. h. 20° 19′ 01″45.508333°N 20.316944°E | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Melence témájú médiaállományokat. |
Fekvése
szerkesztésNagybecskerektől északra, Elemér, Kumán és Basahíd közt fekvő település.
Története
szerkesztésMelence a Ruszanda-tó mellett fekvő település, melyet az 1723-1725-ös gróf Mercy-féle térkép még mint pusztát jelölt, és 1750-ben a délmagyarországi kincstári puszták bérlő-társasága bérelt.
Melence 1751-1752-ben települt be és ekkor a feloszlatott tisza-marosi katonai határőrvidékhez tartozó határőrök szállták meg.
1774-ben a kikindai szabad kerülethez csatolták, de mivel a nagyrészt határőrökből álló lakosság nem volt megelégedve új helyzetével, 1775-1778-ban 115 család a szervezés alatt álló dunai Határőrvidékre települt át.
1788-ban, a török háború kitörésekor, a Szerbiából menekülők közül 32 családot itt helyeztek el, majd 1817-ben, a kerülethez tartozó többi községekkel együtt szabadalom-levelet nyert.
Melence mindvégig kamarai birtok volt, 1876-ban Torontál vármegyéhez csatolták.
A települést az 1800-as évektől több csapás is érte:
1869-ben az itt pusztító árvíz a község határából 10 000 holdat öntött el.
1873-ban nagy kolerajárvány pusztított a helységben, melynek 800-an estek áldozatul, majd 1893-ban ismét kisebb mértékű kolerajárvány volt.
1888-ban nagy tűzvész pusztított itt, mely alkalommal 150 épület pusztult el.
1910-ben 8939 lakosából 244 magyar, 143 német, 8511 szerb volt. Ebből 352 római katolikus, 8546 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Törökbecsei járásához tartozott.
Népesség
szerkesztésDemográfiai változások
szerkesztés1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
---|---|---|---|---|---|---|---|
8447 | 8363 | 8254 | 8008 | 7685 | 7270 | 6737[1] | 5982[2] |
Etnikai összetétel
szerkesztésNemzetiség | Szám | % |
Szerbek | 6293 | 93,40 |
Magyarok | 65 | 0,96 |
Cigányok | 57 | 0,84 |
Jugoszlávok | 56 | 0,83 |
Montenegróiak | 20 | 0,29 |
Horvátok | 20 | 0,29 |
Macedónok | 17 | 0,25 |
Szlovákok | 11 | 0,16 |
Románok | 5 | 0,07 |
Szlovének | 4 | 0,05 |
Ukránok | 2 | 0,02 |
Csehek | 1 | 0,01 |
Németek | 1 | 0,01 |
Muzulmánok | 1 | 0,01 |
Bunyevácok | 1 | 0,01 |
Albánok | 1 | 0,01 |
Egyéb/Ismeretlen[3] |
Nevezetességek
szerkesztés- Görögkeleti temploma - 1790-ben épült
- Rusanda Gyógyfürdő ma és Ruszanda fürdő régen
Ismert személyiségek
szerkesztés- Itt született tiszteletre méltó Bogner Mária Margit (Melence, 1905. december 15. – Érd, 1933. május 13.), vizitációs nővér, a boldog egyházi méltóság várományosa.
- Itt született tiszteletre méltó Györgypál Albert (Melence, 1914. június 18. – Nagyvárad, 1947. nyara?), hittanár, ugyancsak a boldogi cím várományosa.
- Itt született Hajós József (Joe Hajos) filmzene-szerző (Melence, 1907. október 3. - Eaubonne, 1982. október 26.)[4]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ↑ Comparative overwiew of the number of population in 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002 and 2011. Belgrad, 2014. 42. oldal
- ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9
- ↑ Hajos, Joe. Oesterreiches Misiklexikon online. (Hozzáférés: 2021. április 17.)
Források
szerkesztés- Borovszky Samu: Torontál vármegye
- Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Hivatkozások
szerkesztés- Melence története Archiválva 2011. július 17-i dátummal a Wayback Machine-ben