Wikipédia

Hajmási Éva

Hajmási Éva (Budapest, 1987. február 14. –) magyar paralimpiai ezüst- és bronzérmes, világ- és négyszeres Európa-bajnok tőr- és kardvívó.

Hajmási Éva
Személyes adatok
Teljes névHajmási Éva Andrea
Születési dátum1987. február 14. (37 éves)
Születési helyBudapest, Magyarország
Állampolgárságmagyar
Versenyzői adatok
Fegyvernemtőr, kard
KlubTörekvés SE
EdzőBeliczay Sándor (tőr), Erdei Péter, Navarrete József (kard)
Szerzett érmek
Magyarország színeiben
Vívás
Paralimpiai játékok
ezüst
2016, Rio de Janeiro
női tőr csapat
bronz
2020, Tokió
női tőr csapat
Paravívó Világbajnokság
bronz
2013, Budapest
női tőr csapat
ezüst
2015, Eger
női tőr egyéni
bronz
2017, Róma
női tőr csapat
ezüst
2017, Róma
női tőr egyéni B
ezüst
2019, Cshongdzsu
női tőr egyéni B
arany
2019, Cshongdzsu
női tőr csapat
Paravívó Európa-bajnokság
arany
2016, Casale Monferrato
női tőr egyéni B
arany
2016, Casale Monferrato
női tőr csapat
arany
2018, Terni
női tőr egyéni B
bronz
2018, Terni
női tőr csapat
bronz
2018, Terni
női kard csapat
arany
2022, Varsó
női tőr egyéni A
bronz
2022, Varsó
női kard egyéni A
bronz
2022, Varsó
női tőr csapat

Élete szerkesztés

Nagymamája nevelte, mert édesanyja külföldön dolgozott. Édesapja korábban elhunyt.[1]

2018-ban végzett a Kodolányi János Főiskola turizmus-vendéglátás alapszakán.[2]

2008 nyarán szakmai gyakorlatra érkezett egy görögországi hotelbe. A gyakorlat végén, szeptemberben utasként robogóbalesetet szenvedett, melynek következtében bal lábát térd felett amputálni kellett.[1]

Sportpályafutása szerkesztés

Gyermekkorában dzsesszbalettezett, és sok sportágat kipróbált, egy darabig versenyszerűen karatézott is. Balesetét követően pszichológus nagymamája hívta fel figyelmét a parasport adta lehetőségekre, így ismerkedett meg Szekeres Pál paralimpiai bajnok vívón keresztül a kerekesszékes vívással is. Első sikerét balesete után két és fél évvel aratta. A kezdetektől a Törekvés SE versenyzője, edzője tőrben Beliczay Sándor, kardban előbb Erdei Péter, majd Navarrete József.

2012–2016 szerkesztés

A 2012-es egri világkupán tőr A kategóriában ezüstérmet szerzett, majd a párbajtőr csapatban megismételte sikerét.[3] A 2013-as hazai rendezésű világbajnokságon Budapesten a tőrcsapat tagjaként bronzérmet szerzett.[4] A rákövetkező évi németországi Malchow-ban rendezett világkupaversenyen mindkét fegyvernemében, tőrben és kardban is a dobogó harmadik fokára állhatott.[5] A strasbourgi Európa-bajnokságon kard A kategóriában hatodik helyezést ért el. Az egri világkupán tőrben Krajnyák Zsuzsanna mögött volt második. 2015-ben a montréali világkupán tőrben bronzérmet szerzett májusban, majd júliusban A kategóriában Varsóban ezüstöt zsebelt be Varsóban. Az egri világbajnokságon Dani Gyöngyi, Krajnyák Zsuzsanna és Jurák Andrea mellett a tőrcsapat tagjaként harmadik helyezést ért el.[6] Az októberi párizsi világkupán a tőrcsapat tagjaként lett harmadik. 2016 februárjában az egri világkupán kardban ötödik helyen zárt, a tőrcsapat tagjaként pedig a dobogó legfelső fokára állhatott fel.[7] Az olaszországi Casale Monferratoban rendezett Európa-bajnokságon duplázott, tőr egyéniben megszerezte első Európa-bajnoki címét, illetve a tőr csapat tagjaként szintén első lett.[8][9] A varsói világkupán tőrben bronzérmet szerzett, Montréalban pedig a tőrcsapat tagjaként lett ezüstérmes.[10] Pályafutása eddigi legnagyobb sikerét a riói paralimpián avatta, ahol a tőrcsapat tagjaként ezüstérmet szerzett.[11]

2017–2021 szerkesztés

2017 februárjában az egri világkupán tőr egyéniben első helyen végzett, míg a tőr csapattal második lett.[12] A nyári varsói világkupán kard A kategóriában bronzérmet szerzett, míg tőrben kevésbé jött ki neki a lépés, hatodik lett. A novemberi római világbajnokságon tőrben újból házidöntőt vívott Krajnyákkal, akivel 15:7 arányban maradt alul és ezüstérmes lett. Kardban az ötödik helyig jutott, míg a tőrcsapat tagjaként a dobogó harmadik fokára állhatott fel.[13] A 2018 februárjában megrendezett egri világkupán kardban ezüstérmet szerzett, márciusban Pisában első alkalommal győzött kardban pályafutása során,[14] míg májusban Montréalban folytatta kiváló szereplését ugyanebben a fegyvernemben, a kardcsapat tagjaként nyert aranyat.[15] Az olaszországi Terniben rendezett Európa-bajnokságon megvédte egyéni címét, így már háromszoros kontinensbajnoknak mondhatta magát. A tőr- és a kardcsapat tagjaként egyaránt harmadik lett.[16][17] Ősszel, a világkupasorozat első állomásán, Tbilisziben tőrben és kardban is a dobogó legalsó fokára állhatott fel. Kiotóban utóbbiban szerzett ezüstérmet.[18] A 2019. évi szereplést a sardzsai világkupán kezdte meg, ahol tőr A kategóriában, a tőr csapat tagjaként és kardban is bronzérmet szerzett.[19] São Pauloban a tőrcsapat tagjaként ezüstérmet szerzett, egyéniben pedig harmadik lett.[20] Az ezévi világbajnokságon, melynek a dél-koreai Cshongdzsu adott otthont, tőr egyéniben ezüstéremmel zárta, a tőr csapattal pedig sporttörténelmi jelentőségű sikert értek el, mivel első alkalommal nyerték meg a csapatvilágbajnokságot.[21] Az amszterdami világkupán kardban második helyezést ért el, tőrben pedig bronzérmet szerzett, illetve kényszerűségből kipróbálta magát párbajtőrben is, Veres Amarilla kézsérülése miatt, ebben a fegyvernemben hatodik lett a csapattal. A 2020-as év elején az egri világkupaviadalt még megrendezték, ahol tőr egyéni A-ban és csapatban is dobogóra tudott állni, bronzérmet szerzett.[22] Ezt követően a szezon összes versenyét lemondták, a paralimpiát a következő évre halasztották koronavírusjárvány miatt. A paralimpia előtt a kedvezőtlen járványadatok miatt nem rendeztek versenyeket. Az ötkarikás játékokon kardban és tőr egyéniben egyaránt a negyedik helyen végzett, a tőrcsapat tagjaként pedig kiélezett küzdelemben bronzérmet szerzett.[23]

2022– szerkesztés

2022-ben a világkupa-sorozat thaiföldi állomásán Chon Buriban egy ezüstérmet és egy bronzérmet szerzett. Néhány hónappal később Pisában kardban harmadik, tőrben pedig második lett.[24] Egerben szintén jól szerepelt, kardban és egyéni tőrben harmadik lett, míg a tőr csapattal a dobogó legfelső fokára állhatott fel.[25] Az év legfontosabb versenyén a varsói Európa-bajnokságon kard fegyvernemben életében először állhatott dobogóra világversenyen, bronzérmet szerzett, tőr egyéniben harmadszorra is megvédte címét, míg a tőr csapat tagjaként ugyancsak bronzérmet szerzett.[26] 2023-ban az év első versenyén az Egyesült Államok fővárosában kardban bronzérmet szerzett, tőr egyéniben és csapatban pedig ötödik lett.[27] Pisában gyakorlatilag lemásolta előző, Washington, D.C.-beli szereplését, tőr egyéniben ötödik, míg kardban harmadik lett. A franciaországi Nîmesben kardban bronzérmes lett, míg a tőrcsapattal döntőbe jutottak és ezüstérmet szereztek.

Eredményei szerkesztés

  • paralimpiai ezüstérmes (tőr csapat, 2016)
  • paralimpiai bronzérmes (tőr csapat, 2020)
  • világbajnok (tőr csapat, 2019)
  • Európa-bajnok (egyéni, 2016, 2018, 2022 és tőr csapat, 2016)

Díjai, elismerései szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b Dr. Szász Adrián: Műlábbal is nőiesen – Hajmási Éva másképp járja az útját, emberi és sportolói sikereken át. kepmas.hu. Képmás Magazin, 2020. július 24. (Hozzáférés: 2023. május 22.)
  2. ↑ a b Virágh Ildikó: Friss diplomásokat köszöntöttek a KJF-n. kodolanyi.hu, 2018. február 25. (Hozzáférés: 2023. május 24.)
  3. ↑ B.Cs: Az egri viadal ráhangolásnak tökéletesen jó volt az újabb ciklusra. Heves Megyei Hírlap, XXIII. évf. 283. sz. (2012. december 4.) 15. o. ISSN 1418-1509
  4. ↑ Veress Kata: Adni, de nem kapni. Heti Válasz, XIII. évf. 33. sz. (2013. augusztus 15.) 55. o. ISSN 1587-298X
  5. ↑ Öt érem. Nemzeti Sport, CXIII. évf. 19. sz. (2014. január 20.) 12. o. ISSN 0866-2517
  6. ↑ Tizenegyedik helyen zártak a magyarok. Heves Megyei Hírlap, XXVI. évf. 225. sz. (2015. szeptember 25.) 16. o. ISSN 1418-1509
  7. ↑ Csapatsiker! Nemzeti Sport, CXIV. évf. 45. sz. (2016. február 15.) 10. o. ISSN 0866-2517
  8. ↑ Magyar aranyérem. Nemzeti Sport, CXIV. évf. 135. sz. (2016. május 19.) 16. o. ISSN 0866-2517
  9. ↑ Magyar győzelem. Nemzeti Sport, CXIV. évf. 138. sz. (2016. május 22.) 14. o. ISSN 0866-2517
  10. ↑ Dobogós eredmények egyéniben és csapatban vívóinknál. vivas.ute.hu, 2016. május 10. (Hozzáférés: 2023. május 22.)
  11. ↑ Ezüstérmes a női tőrcsapat Rióban. origo.hu. Origo.hu, 2016. szeptember 17. (Hozzáférés: 2023. május 22.)
  12. ↑ Tizenegyedik helyen zártak a magyarok. Heves Megyei Hírlap, XXVIII. évf. 43. sz. (2017. február 20.) 1. o. ISSN 1418-1509
  13. ↑ Szencz Dóra: Újraálmodott jövő. Magyar Demokrata, XXI. évf. 46. sz. (2017. november 15.) 43. o. ISSN 1417-6432
  14. ↑ Újabb arany. Nemzeti Sport, CXVI. évf. 70. sz. (2018. március 12.) 14. o. ISSN 0866-2517
  15. ↑ Sporttörténeti siker Mezővel. Hajdú-Bihari Napló, LXXV. évf. 101. sz. (2018. május 3.) 10. o. ISSN 0133-1051
  16. ↑ Újabb érmek. Nemzeti Sport, CXVI. évf. 256. sz. (2018. szeptember 20.) 10. o. ISSN 0866-2517
  17. ↑ Bronzérem az Eb-n. Nemzeti Sport, CXVI. évf. 259. sz. (2018. szeptember 23.) 14. o. ISSN 0866-2517
  18. ↑ Kerekesszékes vívó vk – nyolc magyar érem Kiotóban. vivas.ute.hu. Újpesti Torna Egylet, 2018. december 17. (Hozzáférés: 2023. május 23.)
  19. ↑ Öt érmet hozó kerekessszékesek. Észak Magyarország, LXXV. évf. 39. sz. (2019. február 15.) 9. o. ISSN 1586-2275
  20. ↑ Magyarok az élen. Nemzeti Sport, CXVII. évf. 142. sz. (2019. május 27.) 10. o. ISSN 0866-2517
  21. ↑ F. Tóth Benedek: 1-2-2. Szabad Föld, LXXV. évf. 39. sz. (2019. szeptember 27.) 35. o. ISSN 1587-1320
  22. ↑ Egerben a magyarok nyolc érmet szereztek. Heves Megyei Hírlap, XXXI. évf. 40. sz. (2020. február 17.) 16. o. ISSN 1418-1509
  23. ↑ Kovács Ferenc: Bronzérmes a magyar női tőrcsapat a paralimpián. index.hu. Index.hu, 2021. augusztus 29. (Hozzáférés: 2023. május 23.)
  24. ↑ Paradéztak a magyar kerekesszékes vívók Olaszországban. hparalimpia.hu. Magyar Paralipiai Bizottság. (Hozzáférés: 2023. május 24.)
  25. ↑ V.Á.: Magyar csapatarany a záró napon a kerekesszékes vívó-vk-n. sportal.hu, 2022. november 20. (Hozzáférés: 2023. május 24.)
  26. ↑ Éremeső Varsóban, sziporkáztak a magyar kerekesszékes vívók az Európa-bajnokságon. hparalimpia.hu. Magyar Paralipiai Bizottság. (Hozzáférés: 2023. május 24.)
  27. ↑ Az Egyesült Államokban kezdték meg az esztendőt a kerekesszékes vívók. hparalimpia.hu. Magyar Paralipiai Bizottság. (Hozzáférés: 2023. május 24.)
  28. ↑ Magyar Bronz Érdemkereszt Veres Amarillának és edzőjének. nyiregyhaza.hu, 2016. szeptember 23. (Hozzáférés: 2023. május 24.)
  29. ↑ Az év fogyatékos csapata. sportujsagirok.hu. (Hozzáférés: 2023. május 24.)
  30. ↑ Az év egyetemi sportolója díjat kapott Sors Tamás is. bama.hu, 2016. november 25. (Hozzáférés: 2023. május 24.)
  31. ↑ Állami kitüntetésben részesültek Tokió magyar hősei. hparalimpia.hu. (Hozzáférés: 2023. május 24.)

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hajmási_Éva&oldid=27041750”