Hajnalpír legyezőfarok
A hajnalpír legyezőfarok (Rhipidura rufifrons) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a legyezőfarkú-félék (Rhipiduridae) családjába tartozó faj.[1][2]
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Rhipidura rufifrons (Latham, 1802) | ||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Hajnalpír legyezőfarok témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Hajnalpír legyezőfarok témájú médiaállományokat és Hajnalpír legyezőfarok témájú kategóriát. |
Rendszerezése szerkesztés
A fajt John Latham angol ornitológus írta le 1802-ben, a Muscicapa nembe Muscicapa rufifrons néven.[3]
Alfajai szerkesztés
- Rhipidura rufifrons torrida - (Wallace, 1865) - az északi Maluku-szigetek közül Halmahera, Ternate, Bacan és Obi
- Rhipidura rufifrons uraniae (Oustalet, 1881) - Guam, kihalt
- Rhipidura rufifrons saipanensis - (E. J. O. Hartert, 1898) - Saipan és Tinian szigete (Északi-Mariana-szigetek)
- Rhipidura rufifrons mariae - (R. H. Baker, 1946) - Agiguan és Rota szigete (Északi-Mariana-szigetek)
- Rhipidura rufifrons versicolor - (Hartlaub & Finsch, 1872) - Yap (Mikronéziai Szövetségi Államok)
- Rhipidura rufifrons agilis - (Mayr, 1931) - Santa Cruz-szigetek (Salamon-szigetek)
- Rhipidura rufifrons melanolaema - (Sharpe, 1879) - Vanikoro (Salamon-szigetek)
- Rhipidura rufifrons utupuae - (Mayr, 1931) - Utupua sziget (Salamon-szigetek)
- Rhipidura rufifrons commoda - (E. J. O. Hartert, 1918) - Bougainville, Guadalcanal, Új-Georgia-szigetek és a Makira-szigetek (Salamon-szigetek)
- Rhipidura rufifrons granti - (E. J. O. Hartert, 1918) - a Salamon-szigetek középső szigetei
- Rhipidura rufifrons brunnea - (Mayr, 1931) - Malaita (Salamon-szigetek)
- Rhipidura rufifrons rufofronta - (E. P. Ramsay, 1879) - Guadalcanal (Salamon-szigetek)
- Rhipidura rufifrons ugiensis - (Mayr, 1931) - Ugi sziget (Salamon-szigetek)
- Rhipidura rufifrons russata - (Tristram, 1879) - San Cristóbal sziget (Salamon-szigetek)
- Rhipidura rufifrons kuperi (Mayr, 1931) - Santa Anna sziget (Salamon-szigetek)
- Rhipidura rufifrons louisiadensis - (E. J. O. Hartert, 1899) - a D'Entrecasteaux-szigetek és a Louisiade-szigetek (Pápua Új-Guinea)
- Rhipidura rufifrons intermedia - (North, 1902) - Kelet-Ausztráliában Queensland keleti része
- Rhipidura rufifrons rufifrons - (Latham, 1801) - Délkelet-Ausztráliában Új-Dél-Wales déli és középső része és Victoria
Előfordulása szerkesztés
Ausztrália, Guam, Indonézia, Mikronézia, az Északi-Mariana-szigetek, Pápua Új-Guinea, a Salamon-szigetek és Kelet-Timor területén honos.
Természetes élőhelyei a mérsékelt övi erdők, szubtrópusi vagy trópusi száraz erdők, síkvidéki és hegyi esőerdők, mangroveerdők és cserjések. Vonuló faj.[4]
Megjelenése szerkesztés
Testhossza 18 centiméter,[5] testsúlya 7,2-10 gramm. A feje teteje, nyaka, arca és válla szürkésbarna.
 |
Életmódja szerkesztés
Általában egyedül, de néha párban keresi rovarokból álló táplálékát. Nyugtalan, gyors mozgású.
Szaporodása szerkesztés
Szaporodási ideje eltérő, október-február között Ausztráliában, augusztus-január között Pápa Új-Guineában, február-március között Mikronézia területén. Fészekalja 2-3 tojásból áll, melyet 14-15 napig költ.
 |
Természetvédelmi helyzete szerkesztés
Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma ugyan csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. június 4.)
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. június 4.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2020. június 4.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. június 4.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2020. június 4.)
Források szerkesztés
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2020. június 4.)
- Bird Finder
- Novum állatvilág enciklopédia V.: Madarak II. Szerk. Christopher Perrins, Rita Demetriou, Tony Allan. Szeged: Novum. 2008. ISBN 978-963-9703-41-4 – magyar neve
