Északi-Mariana-szigetek

	Északi-Mariana-szigetek
	Commonwealth of the Northern Mariana Islands
; Az Északi-Mariana-szigetek zászlaja	; Északi-Mariana-szigetek címere
	Nemzeti himnusz: Gi Talo Gi Halom Tasi
Fővárosa	Saipan
	é. sz. 16° 42′ 18″, k. h. 145° 46′ 48″
Államforma	az USA társult állama
	Vezetők
Elnök	Joe Biden
Kormányzó	Benigno R. Fitial
Főhivatalnok	Pedro Agulto Tenorio
Hivatalos nyelv	angol, chamorro
Beszélt nyelvek	karolinai
Tagság	Lista Csendes-óceáni Közösség, Csendes-óceáni Fórum (megfigyelő állam)
	Népesség
Népszámlálás szerint	55 144 fő (2017) +/-
Rangsorban	219
Becsült	53 883 fő (2010. április)
Rangsorban	219
Népsűrűség	168 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	477 km²
Időzóna	UTC+10; Chamorro Time Zone; (UTC+10)
	Egyéb adatok
	Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Pénznem	USA dollár (USD)
Hívószám	1–670
Internet TLD	.mp
	A Wikimédia Commons tartalmaz Északi-Mariana-szigetek témájú médiaállományokat.

Koordináták: é. sz. 15° 10′ 58″, k. h. 145° 44′ 43″15.182777777778, 145.74527777778

Az Északi-Mariana-szigetek az Egyesült Államok társult állama a Csendes-óceán nyugati felében.

FöldrajzSzerkesztés

DomborzatSzerkesztés

A 16 vulkáni szigetből álló terület a Csendes-óceán nyugati felében, a Hawaii-szigetektől 5300 km-re fekszik. Hat szigete lakott. Legmagasabb pontja: 965 méter, Agrihan szigeten található.

Növény- és állatvilágSzerkesztés

A szigeteket Magellan fedezte fel 1521-ben, majd 1565-ben a spanyolok vették birtokukba. A szigetek eredeti lakosságának (a chamorróknak) legtöbbje (90-95%) kihalt vagy összeházasodott nem chamorrókkal a spanyol uralom idején. Az új telepesek, akik a Fülöp-szigetekről és a Karolina-szigetekről érkeztek, újra benépesítették a szigeteket. Ennek ellenére a chamorro népesség fokozatosan újraéledt. A chamorro, filippínó és Karolina-szigeteki nyelvi és etnikai különbségek máig alapvetően megosztják a Mariana-szigeteket.

Az 1898-as spanyol–amerikai háború után Spanyolország át kényszerült adni az Amerikai Egyesült Államoknak Guamot, a Mariana-szigetek többi részét a Karolina- és Marshall-szigetekkel együtt pedig eladta Németországnak. A tényleges uralmat azonban Japán gyakorolta a szigetek felett és 1914-ben, az I. világháború során meg is szállta. Akkoriban a gazdaság fő ága a cukornád-termesztés volt, a szükséges munkaerő Okinawáról és Koreából érkezett.

A második világháborúban nagy csaták dúltak errefelé: Guam, Saipan, Tinian volt a helyszíne ezeknek. Ezután a szigeteket az ENSZ az Egyesült Államok gyámsága alá helyezte. A japán uralom idején idetelepülteket visszatelepítették származási helyükre.

A függetlenség kérdése az 1970-es években merült fel. A teljes függetlenséget egy népszavazás elutasította. Az ország 1978. január 1-jén az USA társult állama lett.

Távlati tervként az Északi-Mariana-szigeteken felmerült a társult állam alkotmányos státuszának megváltoztatása: a terület egyesüljön Guammal és váljon amerikai szövetségi állammá, azonban népszavazásig még nem jutott el a kérdés.

NépességSzerkesztés

Népcsoportok: chamorro, mikoronéz, európai, japán, kínai, filippínó.
Vallások: keresztény, törzsi vallású.

PolitikaSzerkesztés

Az Északi-Mariana-szigetek egy többpártrendszerű demokrácia, melyben a kormány feje a kormányzó.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatásSzerkesztés

Politikai pártokSzerkesztés

Védelmi rendszerSzerkesztés

GazdaságSzerkesztés

A lakosság megélhetését a mezőgazdaság (cukornád, kávé, kókuszdió), a turizmus és a katonai támaszpontokhoz kötődő szolgáltatások biztosítják. Az egy főre eső GDP 2001-ben 12 500 amerikai dollár volt.