Északi-Mariana-szigetek
Koordináták: é. sz. 15° 10′ 58″, k. h. 145° 44′ 43″
Az Északi-Mariana-szigetek az Egyesült Államok társult állama a Csendes-óceán nyugati felében.
| Északi-Mariana-szigetek | |||
| Commonwealth of the Northern Mariana Islands | |||
| |||
| Nemzeti himnusz: Gi Talo Gi Halom Tasi | |||
_(small_islands_magnified).svg) | |||
| Fővárosa | Saipan | ||
| é. sz. 16° 42′ 18″, k. h. 145° 46′ 48″ | |||
| Államforma | az USA társult állama | ||
| Vezetők | |||
| Elnök | Joe Biden | ||
| Kormányzó | Benigno R. Fitial | ||
| Főhivatalnok | Pedro Agulto Tenorio | ||
| Hivatalos nyelv | angol, chamorro | ||
| Beszélt nyelvek | karolinai | ||
| Tagság | Lista Csendes-óceáni Közösség, Csendes-óceáni Fórum (megfigyelő állam) | ||
| Népesség | |||
| Népszámlálás szerint | 55 144 fő (2017) +/- | ||
| Rangsorban | 219 | ||
| Becsült | 53 883[1] fő (2010. április) | ||
| Rangsorban | 219 | ||
| Népsűrűség | 168 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 477 km² | ||
| Időzóna |
| ||
| Egyéb adatok | |||
| Pénznem |
USA dollár (USD) | ||
| Hívószám | 1–670 | ||
| Internet TLD | .mp | ||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Északi-Mariana-szigetek témájú médiaállományokat. | |||
 | |||
.svg)
FöldrajzSzerkesztés
ÉghajlatSzerkesztés
DomborzatSzerkesztés
A 16 vulkáni szigetből álló terület a Csendes-óceán nyugati felében, a Hawaii-szigetektől 5300 km-re fekszik. Hat szigete lakott. Legmagasabb pontja: 965 méter, Agrihan szigeten található.
Növény- és állatvilágSzerkesztés
TörténelemSzerkesztés
A szigeteket Magellan fedezte fel 1521-ben, majd 1565-ben a spanyolok vették birtokukba. A szigetek eredeti lakosságának (a chamorróknak) legtöbbje (90-95%) kihalt vagy összeházasodott nem chamorrókkal a spanyol uralom idején. Az új telepesek, akik a Fülöp-szigetekről és a Karolina-szigetekről érkeztek, újra benépesítették a szigeteket. Ennek ellenére a chamorro népesség fokozatosan újraéledt. A chamorro, filippínó és Karolina-szigeteki nyelvi és etnikai különbségek máig alapvetően megosztják a Mariana-szigeteket.
Az 1898-as spanyol–amerikai háború után Spanyolország át kényszerült adni az Amerikai Egyesült Államoknak Guamot, a Mariana-szigetek többi részét a Karolina- és Marshall-szigetekkel együtt pedig eladta Németországnak. A tényleges uralmat azonban Japán gyakorolta a szigetek felett és 1914-ben, az I. világháború során meg is szállta. Akkoriban a gazdaság fő ága a cukornád-termesztés volt, a szükséges munkaerő Okinawáról és Koreából érkezett.
A második világháborúban nagy csaták dúltak errefelé: Guam, Saipan, Tinian volt a helyszíne ezeknek. Ezután a szigeteket az ENSZ az Egyesült Államok gyámsága alá helyezte. A japán uralom idején idetelepülteket visszatelepítették származási helyükre.
A függetlenség kérdése az 1970-es években merült fel. A teljes függetlenséget egy népszavazás elutasította. Az ország 1978. január 1-jén az USA társult állama lett.
Távlati tervként az Északi-Mariana-szigeteken felmerült a társult állam alkotmányos státuszának megváltoztatása: a terület egyesüljön Guammal és váljon amerikai szövetségi állammá, azonban népszavazásig még nem jutott el a kérdés.
NépességSzerkesztés
- Népcsoportok: chamorro, mikoronéz, európai, japán, kínai, filippínó.
- Vallások: keresztény, törzsi vallású.
PolitikaSzerkesztés
Az Északi-Mariana-szigetek egy többpártrendszerű demokrácia, melyben a kormány feje a kormányzó.
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatásSzerkesztés
Politikai pártokSzerkesztés
Védelmi rendszerSzerkesztés
GazdaságSzerkesztés
A lakosság megélhetését a mezőgazdaság (cukornád, kávé, kókuszdió), a turizmus és a katonai támaszpontokhoz kötődő szolgáltatások biztosítják. Az egy főre eső GDP 2001-ben 12 500 amerikai dollár volt.
MezőgazdaságSzerkesztés
IparSzerkesztés
SzolgáltatásokSzerkesztés
KereskedelemSzerkesztés
KözlekedésSzerkesztés
- Közúthálózat hossza: 362 km
- Repülőterek száma: 3
- Kikötők száma: 2
KultúraSzerkesztés
GasztronómiaSzerkesztés
Az itteni kulináris szokásokat nagyrészt külső hatások befolyásolták. A Spanyolországból származó sós empanada sütemény a szigeteken is népszerű fogás.[2]
Régészeti bizonyítékok alapján a rizst már az őskorban is termesztettek ezen a területen.[3] Az orleánfa terméséből készült vörös rizs különbözteti meg a leginkább a helyi konyhát a többi csendes-óceáni konyhától.[4]
A gyümölcsök közül a mangó, kenyérfagyümölcs, madársóska, kókusz szerepelnek az első helyen.
Gyakran találkozni kínai, koreai, amerikai és japán ételekkel. Helyi specialitás a kelaguen, mely citromlében főtt hal. A tinaktak nevű húsételt kókusztej hozzáadásával készítik. A repülőkutya húsából főzik a kå'du fanihi, azonban az állat húsa a szigeten nem elérhető, vadászatuk az állomány jelentős visszaszorulása miatt tiltottá vált.[5]
A szigetek a világ elsőszámú löncshús-fogyasztója Hawaii és Guam után. A löncshúst még a második világháború idején terjedt el a szigeten állomásozó amerikai katonák révén.[6]
SportSzerkesztés
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ 2010-es népszámlálási adat
- ↑ Northern Mariana Islands Cuisine (Recipes Fandom)
- ↑ Rice As a Prehistoric Valuable in the Mariana Islands, Micronesia (jstor.org)
- ↑ THE HIRSHON MARIANA ISLANDS RED RICE – HINEKSA’ AGA’GA’ (thefooddictator.com)
- ↑ Isle of Canned Meat (gadflyonline.com)
- ↑ A junkie waiting to happen
ForrásokSzerkesztés
- Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír-Karta & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-9516-63-5
További információkSzerkesztés
- Felvásárolja Amerika védőbástyáit a terjeszkedő Kína – Origo, 2011. október 28.
|
Ez a szigetekkel kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
