Főmenü megnyitása

A Haladás Párt (Bokmål: Fremskrittspartiet, Nynorsk: Framstegspartiet, norvég rövidítése FrP) politikai párt Norvégiában, a 2005-ös parlamenti választások alapján az ország második legnagyobb pártja. Ideológiailag a pártot klasszikus liberálisnak, libertariánusnak és konzervatív-liberálisnak tartják.[1][2] Mások a pártot neoliberális populistának [3][4][5] illetve magát a párt és Erna Solberg miniszterelnök centristának tartja. Néhányan visszautasítják azt a megállapítást, hogy a pártot bármilyen szélsőjobboldali párthoz lehet hasonlítani.[6][7][8][9][10] A párt 2013 óta tagja az Erna Solberg vezette kormánykoalíciónak.

Fremskrittspartiet
Haladás Párt

Logo Fremskrittspartiet.JPG
Mottó: En enklere hverdag - For folk flest! (Egyszerűbb hétköznapokat - A népnek!)
Adatok
Elnök Siv Jensen
Frakcióvezető Harald. T Nesvik

Alapítva 1973. április 8.
Székház Oslo
Ifjúsági tagozat Haladás Párt Ifjúsági Tagozat
Pártújság Fremskritt
Tagok száma 16 342 (2014)

Ideológia Euroszkepticizmus
Nemzeti konzervativizmus
Gazdasági liberalizmus
Populizmus
Politikai elhelyezkedés Jobboldal
Parlamenti jelenlét Storting:
27 / 169
Weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Fremskrittspartiet
Haladás Párt
témájú médiaállományokat.

Elnöke Siv Jensen.

Ifjúsági szárnya a Fremskrittspartiets Ungdom (FrP).

IdeológiaSzerkesztés

A Haladás Párt magát liberális néppártnak tartja, klasszikus liberális és konzervatív liberális szellemiséggel. .[11] Magát a párt úgy határozza meg, hogy egy liberális párt, amely a norvég és nyugati hagyományokon és kulturális örökségre épül, amelynek alapja a keresztényi értelemben vett élet és a humanista szellemiség. [12] A párt célja, hogy adócsökkentést érjen el állami beavatkozással. A párt, ma konzervatív liberálisnak számít, ám néha neoliberális gazdaságpolitikát folytató populista [13] pártként is jellemzik. Ez utóbbi megállapítást mind a párt, mind Erna Solberg miniszterelnök is visszautasítja. Más megállapítás szerint a párt mérsékelten populista.[14]

GazdaságpolitikaSzerkesztés

A párt gazdasági értelemben individualista: az állam és a közszféra szerepét kívánja csökkenteni a gazdaságban. Szerintük a közszféra feladata az alap életszínvonal biztosítása és a magánszemélyeknek, vállalkozásoknak és a szervezeteknek több feladatot kell vállalnia. A piacgazdaság elkötelezett híve. A párt az olajkitermelésből származó bevételből többet akar az infrastruktúra fejlesztésére és a jóléti állami kiadásokra költeni. [15][16] El akarják törölni az örökösödési és a vagyonadót.

TársadalompolitikaSzerkesztés

A párt a családot tartja a társadalom alapjának. Úgy tekintenek a családra, mint a hagyományok és a kultúra őrzőire és akiknek komoly felelőssége van a gyereknevelésben. A párt egyik fontos politikájának tartja, hogy mindenkinek joga legyen megtudni kik a biológiai szülei.[17] A párt 2008-ban még ellenezte az azonos nemű párok házasságkötését,[18] ám 2013-ban már megszavazták az azonos neműek házasságát és az azonos nemű párok gyermekvállalását.[19][20]

BevándorláspolitikaSzerkesztés

A párt mindig is kritikus volt a bevándorlással: az 1980-as években még gazdasági és a jóléti állam szempontjából, 1990-es években a kulturális és etnikai szempontokból kritizálták.

2008-ban a párt el akarta kerülni, hogy Norvégiába írástudatlanok és szakképzetlenek telepedjenek le, akik szerintük nem képesek beilleszkedni Norvégiába. Ebben olyan országokat értettek, mint Szomália, Afganisztán vagy Pakisztán. [21]

A párt szigorúbb bevándorláspolitikát követel, csak azoknak a menekülteknek adnának letelepedést, akikre A menekültek helyzetére vonatkozó egyezményben foglaltak érvényesek. Ellenzi hogy azon menedékkérők Norvégiában való letelepedését akik humanitárius és egészségügyi okokból akarnak. Lényegesen akarja csökkenteni a családegyesítések számát.

KülpolitikaSzerkesztés

A párt fontosnak tartja Norvégia NATO iránti elköteleződését illetve a norvégiai pártok közül ők támogatják legjobban Izraelt, a 2008–2009-es Izrael–Hamász-konfliktus idején is Izraelt pártolta. Alapvetőnek tartják a transzatlanti kapcsolatok erősítését, különösen az Egyesült Államokkal. [22]

Választási eredményekSzerkesztés

StortingSzerkesztés

Választások Szavazatok % Megszerzett helyek Változás a mandátumokban Kormányzat
1973 107,784 5.0
4 / 155
  4 Ellenzék
1977 43,351 1.9
0 / 155
  4 Kiesett a parlamentből
1981 109,564 4.5
4 / 155
  4 Ellenzék
1985 96,797 3.7
2 / 157
  2 Ellenzék
1989 345,185 13.0
22 / 165
  20 Ellenzék
1993 154,497 6.3
10 / 165
  12 Ellenzék
1997 395,376 15.3
25 / 165
  15 Ellenzék
2001 395,376 14.6
26 / 165
  1 Ellenzék
2005 582,284 22.1
38 / 169
  12 Ellenzék
2009 614,724 22.9
41 / 169
  3 Ellenzék
2013 463,560 16.3
29 / 169
  12 Kormánypárt
2017 444,423 15.3
27 / 169
  2 Kormánypárt

JegyzetekSzerkesztés

  1. Information in English. frp.no, 2015. január 27.
  2. "Fremskrittspartiet / The Progress Party – Reminder – Press Conference: The Progress Party – International Reactions and Relations" Archiválva 2015. szeptember 24-i dátummal a Wayback Machine-ben, Reuters, Sep 15, 2013
  3. Allern 2010, 26: "The Norwegian Progress Party is...traditionally characterised as a borderline case of the extreme or radical right (Ignazi 1992: 13–15; Kitschelt 1995: 121; Ignazi 2003: 157), and Mudde (2007:19) characterises FrP as a non-radical populist party"; see also: p.212. o.
  4. Widfeldt 2014, 83: "The academic literature is not unanimous in classifying FrP as an extreme right party. Cas Mudde, in his book from 2007, argues that FrP does not belong to the populist radical right family... Instead, he classifies FrP as a "neoliberal populist party". Other writers, however, do place FrP in the same category...even if they in some cases do so with qualifications"; see also: p.16. o.
  5. "Forskere: Frp er høyrepopulistisk", Verdens Gang (NTB), 14.09.2013. "- Ja, de er høyrepopulister. Men sammenlignet med andre slike partier i Europa er de en moderat utgave og har sterkere innslag av liberalkonservative strømninger, sier Jupskås." ("Yes, they are right-wing populists. But compared to similar parties in Europe, they are a moderate version, and have stronger elements of liberal-conservative currents, Jupskås (Anders Ravik Jupskås, lecturer Department of Political Science, University of Oslo) says.")
  6. "New Norway PM defends right-wing partner", The Local, 13 Sep 2013
  7. "KrF og Venstre forsvarer Frp" [KrF and Venstre defend Frp], NRK, 12.09.2013
  8. "Progress calls press to protest Breivik link", The Local, 16 Sep 2013: "[Frank Aarebrot, professor of comparative politics at Bergen University], who is a member of the Labour Party, told Aftenposten. "It is unreasonable to compare the Progress Party with the Danish People's Party, the Sweden Democrats and the True Finns," he added."
  9. Economist's Jensen - le Pen comparison 'crude'”, The Local (no), 2014. január 3. „"Knut Heidar, politics professor at the University of Oslo, said that the comparison with the National Front and other European parties was problematic: “It’s a result of crude categorisation. You put them all in the same bag and think they’re all alike. But the Progress Party is more moderate on nearly all points. This is why it’s not as controversial in Norway as it is in foreign media.” [...] “They’re really more like the Norwegian or British Conservative parties than they are like the Austrian Freedom Party, the Vlaams Bloc or the National Front,” he added."” 
  10. "For Norwegians, Progress Party not far-right", Deutsche Welle, 11.11.2013
  11. Sjøli, Hans Petter. „Sier nei til Kjærsgaard”, Klassekampen, 2008. szeptember 25.. [2011. július 17-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2009. november 16.) (Norwegian nyelvű) 
  12. Fremskrittspartiets prinsipper 2009–2013 (norwegian nyelven). FrP.no. [2010. szeptember 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 8.)
  13. "Forskere: Frp er høyrepopulistisk", Verdens Gang (NTB), 14 September 2013. "- Ja, de er høyrepopulister. Men sammenlignet med andre slike partier i Europa er de en moderat utgave og har sterkere innslag av liberalkonservative strømninger, sier Jupskås." ("Yes, they are right-wing populists. But compared to similar parties in Europe, they are a moderate version, and have stronger elements of liberal-conservative currents, Jupskås (Anders Ravik Jupskås, lecturer Department of Political Science, University of Oslo) says.")
  14. Norway's centre-right coalition is re-elected”, The Economist, 2017. szeptember 14. 
  15. Økonomisk politikk (norwegian nyelven). Frp.no. [2011. szeptember 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 12.)
  16. DeShayes, Pierre-Henry. „Norway votes in close general election”, The Sydney Morning Herald, 2009. szeptember 14. (Hozzáférés ideje: 2010. augusztus 27.) 
  17. Vi mener: Familiepolitikk (norwegian nyelven). FrP.no. [2010. december 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 20.)
  18. Same-sex marriage and civil unions in Norway. Religioustolerance.org , 1993. április 30. (Hozzáférés: 2016. február 17.)
  19. Frp snur i homo-spørsmål – NRK Norge – Oversikt over nyheter fra ulike deler av landet. Nrk.no , 2012. október 16. (Hozzáférés: 2016. február 17.)
  20. Lars Joakim Skarvøy: Slik skal Frp-Siv flørte med homo-velgerne – Foreldre og barn – VG. Vg.no , 2012. október 16. (Hozzáférés: 2016. február 17.)
  21. Rønneberg, Kristoffer. „Frp vil stenge grensen”, Aftenposten, 2008. április 7. (Hozzáférés ideje: 2009. november 11.) (Norwegian nyelvű) 
  22. Vi mener: Utenrikspolitikk (norwegian nyelven). Frp.no. [2010. október 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 18.)

FordításSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés