Harmac
Harmac (szlovákul: Chrámec) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Rimaszombati járásban.
| Harmac (Chrámec) | |
 | |
| Harmaci református templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Rimaszombati |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1247 |
| Polgármester | Marta Benedeková |
| Irányítószám | 980 42 |
| Körzethívószám | 047 |
| Forgalmi rendszám | RS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 458 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 33 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 176 m |
| Terület | 12,84 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 16′ 40″, k. h. 20° 11′ 06″Koordináták: é. sz. 48° 16′ 40″, k. h. 20° 11′ 06″ | |
| Harmac weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Harmac témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fekvése szerkesztés
Rimaszombattól közúton 17 km-re délkeletre, a magyar határ mellett, Ózdtól 10 km-re északnyugatra található.
Története szerkesztés
1246-ban "Hajamuch" alakban említik először. 1294-ben "Harmach", 1348-ban "Harmath" néven szerepel az írott forrásokban. A 12. század végén a Hont-Pázmány nemzetség birtoka, a 15. századtól több nemesi családé. 1332-ben már állt Mihály arkangyal tiszteletére szentelt temploma, melyet a pápai tizedjegyzék is említ. Papja 6 garas tizedet fizetett, melynek negyede az esztergomi érseké volt. A község területén egykor több vár is állt, Mihályvárnak ma csak csekély maradványai találhatók. Birin várában a 15.-16. században pálos kolostor volt, a török 1566-ban pusztította el. A faluban is csak 11 család maradt. 1773-ban 28 jobbágy, 9 zsellér és 2 vagyontalan család élt a településen. 1828-ban 73 házában 618 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Vályi András szerint: "HARMACZ. Magyar falu Gömör Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Serkéhez fél mértföldnyire, Dobócznak filiája, földgye ki vévén 1/6 jó termékenységű, piatzozása kettő hasznos, legelője elég, fája mind a’ két féle, makkja, malma is a’ határjában van."[2]
Fényes Elek szerint: "Harmacz, magyar falu, Gömör és Kis-Hont egyesült vmegyékben, Rimaszécshez délnyugotra 1 órányira: 240 kath., 1036 ref. lak. Ref. anya-, kath. leány-szentegyház. Több uri lakház. Határa róna, s gazdag termékenységü; dohányt, dinnyét sokat termeszt. F. u. többen. Ut. p. Rimaszombat."[3]
Gömör-Kishont vármegye monográfiája szerint: "Harmacz, rimavölgyi magyar kisközség, körjegyzőségi székhely, 151 házzal és 658, nagyobbrészt ev. ref. vallású lakossal. Szintén ősrégi község, mely egy 1244-iki adománylevélben Haramucz néven van említve. 1404-ben a velezdi Kövér család az ura, 1414-ben a szuhai Jákófy és a Fedémesy család, 1427-ben a Jeney család. 1441-ben Hamach és Harmath néven találjuk feljegyezve, 1446-ban a Jánoky család a birtokosa, utána a Hanvayak, 1474-ben a Vajda családot is itt találjuk. 1480-ban az osgyáni Bakos család a Jeneyeknek adja zálogba a birtokát, azután a Széchiek kezére kerül, később a br. Vécsey, a Szent-Ivány, a Prónay, a Madarassy és a Bónis család a birtokosa, most pedig özv. Prónay Pálnénak és Holló Arzénnak van itt nagyobb birtoka és az utóbbinak úrilaka, melyet 1700 körül Madarassy József alispán építtetett. A község határában három várhely van. Az egyik az ú. n. Birinyvár, a másik a Pogányvár és a harmadik a Mihályvár. A Birinyvár helyén a XVI. században pálos kolostor volt. A Pogányvár, úgy látszik, már a honfoglaláskor fennállott. Ma már egyiknek sincs nyoma. Református temploma Árpád-korszakbeli építmény, de 1802-ben megújíttatott. Harmacz mellett feküdt hajdan Ozow, Azow község, melyet egy 1294-ből való oklevél említ. Ugyancsak Harmaczczal volt határos Daruság is, melyet 1347-ben említenek. A község postája, távírója és vasúti állomása Rimaszécs."[4]
A trianoni békeszerződésig területe Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához tartozott. 1938 és 1944 között ismét Magyarország része volt.
Népessége szerkesztés
1910-ben 706-an, túlnyomórészt magyarok lakták.
2001-ben 397 lakosából 263 magyar, 79 cigány és 46 szlovák.
2011-ben 418 lakosából 241 magyar, 103 cigány és 56 szlovák.
Nevezetességei szerkesztés
- Református temploma 1802-ben a korábbi gótikus templom bővítésével épült.
- Szent Anna tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1969-ben épült.
-
Református templom -
Szent Anna katolikus templom
Külső hivatkozások szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2016. december 14.)
Források szerkesztés
- Daniel Bešina 2019: Nedeštruktívny výskum zaniknutej stredovekej fortifikácie Biriň (Birinyvár). In:Výsledky nových archeologických výskumov na strednom Slovensku II. a III.
