Haszmann Pál (helytörténész, 1902–1977)

(1902–1977) helytörténész

Haszmann Pál (Komandó, 1902. május 20.Csernáton, 1977. szeptember 13.) erdélyi helytörténész. Ifj. Haszmann Pál, József és Lajos apja.

Haszmann Pál
Született1902. május 20.
Komandó
Elhunyt1977. szeptember 13. (75 évesen)
Csernáton
Állampolgárságamagyar
GyermekeiHaszmann Pál
Foglalkozásahelytörténész
SablonWikidataSegítség

Életpályája

szerkesztés

Négy gimnáziumi osztályt Kézdivásárhelyen, tanítóképzőt Sepsiszentgyörgyön, Székelykeresztúron és Csíksomlyón végzett (1921). Kézdikőváron és Zabolán, majd 1934-től Csernátonban tanító, iskolaigazgató, később körzeti tanfelügyelő nyugdíjazásáig (1966). Összegyűjtötte a faluja múltjára vonatkozó adatokat, régészeti ásatásokon vett részt; gazdag történeti és néprajzi gyűjteményéből megalapította a Csernátoni Tájmúzeumot 1973-ban, melynek a felsőcsernátoni Bod Péter emlékszobája, valamint Cseh Gusztávnak Erdély hatvan jeleséről készített rézkarca irodalmi múzeum jelleget ad. A múzeum részlegeként irányítása alatt működő fafaragó iskola tanítványai készítették el Bod Péter magyarigeni, Pápai Páriz Ferenc nagyenyedi és Jakabos Ödön kézdivásárhelyi kopjafáját.

Néprajzi és falutörténeti írásait a Megyei Tükör, Aluta, Ifjúmunkás, Falvak Dolgozó Népe, Művelődés, A Hét, Tanügyi Újság és Előre közölte. Csernáton község helyneveiről és neves családjairól készült munkái, a községről írt monográfiája kéziratban. Szénrajzportréját Cseh Gusztáv készítette el (1977); emlékére írta Magyari Lajos Csernátoni merengés című költeményét (1980).

További információk

szerkesztés
  • Kovács Nemere: A csernátoni példa. Utunk 1973/28.
  • Czegő Zoltán: Milyen hát a csernátoni ember? Utunk 1975/36.
  • Szépréti Lilla: A Haszmann-gyűjtemény. Új Élet 1976/19.
  • Sylvester Lajos: A Kincstárnok. A Hét 1977/38.
  • Horváth Arany: Népi faragók tábora Csernátonban. Művelődés 1981/12.
  • Kántor Lajos: Az udvarház élete. Korunk 1983/10.
  • 2013-ban a Haszmann-családot Magyar Örökség díjjal tüntették ki