Helga Hošková-Weissová
Helga Hošková-Weissová (születési neve: Helga Weiss) (Prága, 1929. november 10.–) cseh festő, grafikus, könyvillusztrátor, a holokauszt túlélője.
Helga Hošková-Weissová | |
Született | 1929. november 10. (94 éves)[1][2][3][4][5] Prága[6][2][7][4][8] |
Állampolgársága | |
Gyermekei | Jiří Hošek |
Foglalkozása |
|
Kitüntetései | Cseh Köztársaság-érdemérem (2009. október 28.)[9] |
A Wikimédia Commons tartalmaz Helga Hošková-Weissová témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Élete
szerkesztésApja az első világháborúból rokkantan jött vissza. Banktisztviselőként dolgozott, de 1939-ben a zsidótörvények miatt elvesztette állását. Helga 12. születésnapja után négy héttel, 1941. december 10-én a theresienstadti koncentrációs táborba, a mai Terezínbe vitték őket, 45 ezer prágai zsidó honfitársukkal együtt. Helga először édesanyjával maradt a Dresdner Kasernében, majd átkerült a 8–16 éves leányok szállására. Munka után tanulhattak, rajz- és zeneórákon vehettek részt. Igyekezett legalább naponta egy órát a szüleivel tölteni. Édesapjával megegyezett, hogy minden este 19 órakor egymásra gondolnak. Egyszer hóembert rajzolt és elküldte édesapjának, aki arra kérte, hogy rajzolja le, amit a gettóban lát. Helga folytatta 9 éves korában elkezdett naplóját és 100 rajzot készített a gettó életéről. Illusztrációt is rajzolt apja gettóban írt elbeszéléséhez (És Isten látta, hogy ez rossz volt). Nagybátyja befalazta a rajzokat és a naplót a gettó egyik barakkjában, és így maradtak meg.[10]
1944. október 14-én az auschwitzi koncentrációs táborba kerültek át. Helgát és édesanyját a freibergi kényszermunkatáborba küldték tovább, és a Drezda környéki repülőgépgyárban dolgoztak. 1945. április közepén a közeledő front miatt átvitték őket a Mauthausenba, ahol amerikai katonák szabadították ki őket. Helga 1945. május 21-én tért vissza Prágába édesanyjával, apját Auschwitzban ölték meg.
Helga elvégezte a gimnáziumot Prágában, és párhuzamosan rajziskolába járt. 1950-től a Képzőművészeti és Iparművészeti Akadémián tanult Emil Fillánál és Alois Fišáreknél. 1954-ben férjhez ment a Cseh Rádió Filharmonikus Zenekarának tagjához.
Művészetére nagy hatással voltak háborús élményei. 1958-ban Arnošt Lustig Éjszaka és remény (Noc a naděje) és Az éjszaka gyémántjai (Démanty noci) elbeszéléseit illusztrálta. A hatvanas évek elején sorozatot festett a theresienstadti, auschwitzi és a mauthauseni koncentrációs táborokról. A nyers, erőteljes stílusú, majdnem egyszínű képek drámai feszültséget sugároznak. Ezekben az években jelentek meg a theresienstadti naplójának részletei egy cseh antológiában.
1965 őszén ösztöndíjat kapott, és tíz hétig az izraeli En Hod művészkolónián alkothatott. Élményeiből képsorozat született, amelyet 1968-ban a prágai Zsidó Múzeumban állítottak ki. Ő tervezte 20 éven át a prágai zsidó közösség Zsidó évkönyvének címlapját. 1991-ben nagyszabású kiállítás nyílt alkotásaiból a Klausz-zsinagógában, Prágában. Felkérésre domborművet készített, amelyet a prágai deportáltak egykori gyűjtőhelyén, a Holašovice negyedben helyeztek el.
1993-ban a Bostoni Egyetem tiszteletbeli doktorrá fogadta. 1998-tól „Rajzold le, amit látsz” címmel vándorkiállításon mutatták be rajzait Berlin, Bonn, Magdeburg, Göttingen, Hannover, Halle an der Saale, Lensian és Liberec érintésével. Göttingenben könyv alakjában is kiadták.[11]
Magyarul megjelent művei
szerkesztés- Helga Weiss: Helga naplója. Élet a koncentrációs táborban. Egy fiatal lány visszaemlékezései; szerk., előszó, interjú, jegyz. Neil Bermel, ford. Varga György; Alexandra, Pécs, 2013
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 13.)
- ↑ a b Czech National Authority Database. (Hozzáférés: 2019. november 23.)
- ↑ The Fine Art Archive
- ↑ a b a terezíni emlékhely adatbázisa. (Hozzáférés: 2021. március 15.)
- ↑ a terezíni emlékhely adatbázisa. (Hozzáférés: 2021. május 7.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 22.)
- ↑ The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
- ↑ a b Evidence zájmových osob StB
- ↑ http://www.hrad.cz/cs/pro-media/tiskove-zpravy/6313.shtml
- ↑ David Vaughan: Helga Weissová-Hošková painting the truth of Terezin (angol nyelven), 2014. (Hozzáférés: 2018. május 23.)
- ↑ Zeichne was du siehst – Zeichnungen eines Kindes aus Theresienstadt/Terezin (angol nyelven), 1998. (Hozzáférés: 2018. május 23.)
Források
szerkesztés- Weissová, Helga (német nyelven). ghetto-theresienstadt. [2018. május 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. május 23.)
- Nicholas Shakespeare: Helga Weiss, an interview with a holocaust survivor (angol nyelven). telegraph.co.uk, 2013. (Hozzáférés: 2018. május 23.)
- Chris Bergeron: Holocaust survivor’s artwork exhibited (angol nyelven). isurvived.org, 2005. (Hozzáférés: 2018. május 23.)