Hernádmáté

település Szlovákiában

Hernádmáté (1899-ig Matejócz, szlovákul: Matejovce nad Hornádom, németül: Mateowitz) falu Szlovákiában, a Kassai kerület Iglói járásában.

Hernádmáté (Matejovce nad Hornádom)
Panoráma obce.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásIglói
Rang község
Első írásos említés 1277
Polgármester Marta Stanislavová
Irányítószám 053 21
Körzethívószám 052
Forgalmi rendszám SN
Népesség
Teljes népesség507 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség138 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság423 m
Terület3,62 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hernádmáté (Szlovákia)
Hernádmáté
Hernádmáté
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 55′ 00″, k. h. 20° 40′ 17″Koordináták: é. sz. 48° 55′ 00″, k. h. 20° 40′ 17″
Hernádmáté weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

FekvéseSzerkesztés

Iglótól 8 km-re kelet-délkeletre, a Hernád jobb partján fekszik.

TörténeteSzerkesztés

A település a 13. században keletkezett, 1277-ben IV. László király adománylevelében „terra Mathey” alakban említik először. A király az akkor Bélának nevezett erdőt és földet Máté nevű hívének adja. A falu alapítója az említett Máté volt, aki a település későbbi névadója lett. A falu két részből állt, a dombon fekvő felső részt ma is Beľanynak nevezik, míg az alsó falurész a Hernád partján fekszik. 1326-ban is külön említik a két falurészt.

1378-ban egy oklevélben „Mathefalua” néven szerepel. A 15. században különböző nemesi családok birtoka. 1529-ben „Matheffalwa” alakban említik. Lakói a 16. század közepén reformátusok lettek, de később az ellenreformáció hatására újra felvették a katolikus hitet. A 16. században a szepesi káptalanhoz tartozott, majd Paczolt Zsigmond, később a 17. században a Máriássy család birtoka. 1682-ben 10 lakóház, 19 zsellértelek és 1 lakatlan ház állt a faluban. Ekkor a községnek még csak egy fa haranglába volt. 1700-ban 61 szlovák lakta. Ekkor már állt Szent Máté apostol tiszteletére szentelt torony nélküli temploma. 1787-ben 21 ház (ebből 11 zsellérház) állt a faluban 133 lakossal. 1813-ban hatalmas árvíz pusztított a településen. A templomot 1819-ben Alexandriai Szent Katalin tiszteletére szentelték fel. 1828-ban 23 házában 183 lakos élt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Matejócz, tót falu, Szepes vmegyében, Markusfalva fil. 183 kath. lak. F. u. Marjássy.[2]

1852-ben 183 római katolikus, 12 görögkatolikus és 5 izraelita vallású lakosa volt. 1872-ben a községet elérte a vasút, mely jótékonyan hatott fejlődésére. 1907-ben a névmagyarosítás jegyében a falu hivatalos nevét Matejócról Hernádmátéra változtatták.

A trianoni diktátumig Szepes vármegye Iglói járásához tartozott.

NépességSzerkesztés

1910-ben 225, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 464 lakosából 424 fő szlovák és 40 cigány volt.

2011-ben 499 lakosából 469 szlovák és 18 cigány.

NevezetességeiSzerkesztés

Híres emberekSzerkesztés

  • Itt született 1647-ben Pilarik István evangélikus püspök, egyházi író.
  • Itt született 1954-ben Ján Kozák, Európa-bajnoki bronzérmes csehszlovák válogatott labdarúgó, edző.

JegyzetekSzerkesztés

További információkSzerkesztés