Heves Ferenc

(1903–1973) romániai magyar közíró
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2022. augusztus 3.

Heves Ferenc (Máramarossziget, 1903. augusztus 4.Konstanca, 1973. augusztus 26.) magyar közíró. Heves Renée férje.

Heves Ferenc
Született1903. augusztus 4.
Máramarossziget
Elhunyt1973. augusztus 26. (70 évesen)
Konstanca
Állampolgársága
HázastársaHeves Renée
Foglalkozásaközíró
IskoláiKolozsvári I. Ferdinánd Király Tudományegyetem (1930–1934)
SablonWikidataSegítség

Életpályája

szerkesztés

Középiskoláit Beregszászban, Nyíregyházán és szülővárosában a Református Kollégiumban végezte (1921). Magántisztviselő, előbb a Máramarosi Független Újság, majd a Máramaros című hetilap szerkesztője (1923–26); jogot hallgatott a kolozsvári egyetemen (1930–34). Részt vett a marosvásárhelyi Új Szó szerkesztőbizottságában, majd a Román Kommunista Párt (RKP) illegális erdélyi sajtóbizottságának tagja (1933–40). Mint kommunistát 1941-ben, a második világháború kitörése után internálták, Kistarcsáról csak 1945-ben szabadult. Hazatérve Kolozsvárt pártaktivista, meghívott előadó a Bolyai Tudományegyetemen (1947–50), majd Bukarestben a Nemzeti Bank tisztviselője haláláig.

Első írása a Máramarosi Újságban jelent meg (1922). Avantgárd verseivel szerepelt Vajda Miklós, Szántó Pál, Győr Ferenc és Erg Ágoston Bécsben tanuló erdélyi diákok társaságában a Fiatalok könyve című antológiában (Julius Fischer Verlag, Bécs 1924), majd barátjával, Erg Ágostonnal összeállították Groteszk plakát című verseskönyvüket, melyet a bécsi Fundamentum Verlag jelzésével Máramarosszigeten nyomtak ki (1926). Mint közíró a Nagyváradi Friss Újság állandó munkatársa (1936–40), az internálásból hazatérve az Utunk, Korunk, Brassói Lapok, Igazság és Romániai Magyar Szó, illetve Előre számára írt politikai cikkeket, könyvismertetéseket. Felidézte a munkásmozgalom erdélyi hőseinek emlékét: kapcsolatait Déri-Deheleanu Gyulával, Józsa Bélával, Kovács Katona Jenővel, Brassai Viktorral. Bukaresti barangolás című cikksorozatában (Igazság 1966–67) a fővároson kalauzol végig, megírja Erg Ágoston élettörténetét (Korunk 1973/2), a hazai és nemzetközi munkásmozgalom hagyományait ismerteti.

Halála után megjelent munkája: Heves Renée életútja (Balogh Edgár előszavával, szemelvényekkel, 1975).

További információk

szerkesztés
  • Fábry Zoltán: Tartalékaktivizmus. Korunk 1927/1; újraközölve Korparancs. Pozsony 1934. 37–42.

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés