Holdra szállások emberrel

John Fitzgerald Kennedy amerikai elnök 1961. május 25-én hirdette meg a Holdra szállási programot.^[1] Az űrversenyben, amely a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok között alakult ki, az amerikai Apollo-program volt az első – és mindeddig egyetlen – ilyen űrkutatási program, melynek keretében 1969 és 1972 között az Egyesült Államok 12 űrhajóst juttatott a Hold felszínére.

Az emberrel történő első holdra szállás főpróbája az Apollo–10 küldetése volt 1969 májusában. Ekkor Thomas Stafford parancsnok, John Young, a parancsnoki modul pilótája és Eugene Cernan, a leszállóegység pilótája megkerülte a Holdat, majd Hold körüli pályára állt. A főpróba során Stafford és Cernan átszállt a holdkompba, és elvégezték a holdra szállás szimulációs programját, ennek végrehajtása során 15 kilométer távolságra közelítették meg a Hold felszínét, majd visszatértek a parkolópályán keringő parancsnoki egységhez, és sikeresen összekapcsolódtak vele.

1969. július 20-án, 20:17-kor UTC történt meg a történelmi pillanat az Apollo–11 küldetése során (a tervezett leszállási helytől 6,5 km-re), amikor az első ember, Neil Armstrong az Eagle (Sas) névre keresztelt holdkomp fedélzeti ajtaján kilépve a Hold felszínére lépett, és a következőt mondta:

Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek.

– Neil Armstrong

Apollo-program

Bővebben: Apollo-program

Küldetés neve	Parancsnoki modul pilótája	Holdra szálló egység neve	Holdra szállás	Holdra szállás helye	Holdra szálló legénység	Holdon töltött idő
Apollo–11	Michael Collins	Eagle	1969. július 20. 20:17:40 UTC	Nyugalom tengere 0°40'27"É, 23°28'23"K	Neil Armstrong, Edwin „Buzz” Aldrin	21 óra 36 perc 20 mp
Apollo–12	Richard F. Gordon	Intrepid	1969. november 18. 06:54:35 UTC	Viharok óceánja 3°0'44"D, 23°25'17"Ny	Charles Conrad, Alan Bean	31 óra 31 perc 11,6 mp
Apollo–14	Stuart Allen Roosa	Antares	1971. február 5. 09:18:11 UTC	Fra Mauro 3°38'43"D, 17°28'16"Ny	Alan Shepard, Edgar Mitchell	33 óra 30 perc 29 mp
Apollo–15	Alfred Worden	Falcon	1971. július 30. 22:16:29 UTC	Hadley-hegység 26°7'56"É, 3°38'2"K	David Scott, James Irwin	66 óra 54 perc 54 mp
Apollo–16	Thomas Mattingly	Orion	1972. április 21. 02:23:35 UTC	Descartes-fennsík 8°58'22,84"D, 15°30'0,68"K	John Young, Charles Duke	71 óra 2 perc 13 mp
Apollo–17	Ron Evans	Challenger	1972. december 11. 19:54:57 UTC	Taurus-Littrow 20°11'26.88"É, 30°46'18.05"K	Eugene Cernan, Harrison H. „Jack” Schmitt	74 óra 59 perc 40 mp

Artemis-program

Bővebben: Artemis-program

Küldetés neve	Parancsnoki modul pilótája	Holdra szállás	Holdra szállás helye	Holdra szálló legénység
Artemis III	Ismeretlen	2026. szeptember	Déli-sark	Ismeretlen
Artemis IV	Ismeretlen	2028. szeptember		Ismeretlen
Artemis V	Ismeretlen	2030. március		Ismeretlen
Artemis VI	Ismeretlen	2031. március		Ismeretlen

Összeesküvés-elméletek az első holdra szállással kapcsolatban

A Holdkomp (Lunar Excursion Module, LEM, „Holdra kiránduló modul”) vázlatos rajza

Amerikai közvélemény-kutatások szerint sokan kételkednek abban, hogy Neil Armstrong 1969-ben a Hold felszínén mondta el sokat idézett mondatát.^[2] Sokan azt állítják, hogy soha nem járt ember a Holdon, és a felvételeket egy filmstúdióban hamisították. Ugyanakkor a Szovjetunió, az Egyesült Államok legnagyobb versenytársa, sohasem kételkedett a holdra szállás valódiságában, amit az amerikaiak által a Hold felszínén hagyott tárgyak is bizonyítanak.

A szovjet holdprogram

Az Amerikai Egyesült államok holdprogramjával párhuzamosan a Szovjetunió is megkezdte saját holdprogramjának fejlesztését, amelyet az Apollo-program sikere után félbeszakítottak, s az űrállomások fejlesztésére koncentráltak.