Holdra szállások emberrel

John Fitzgerald Kennedy amerikai elnök 1961. május 25-én hirdette meg a holdra szállási programot.[1] Az űrversenyben, amely a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok között alakult ki, az amerikai Apollo-program volt az első – és mindeddig egyetlen – ilyen űrkutatási program, melynek keretében 1969 és 1972 között az Egyesült Államok 12 űrhajóst juttatott a Hold felszínére.

Az Apollo–11 holdra szálló egysége

Az emberrel történő első holdra szállás főpróbája az Apollo–10 küldetése volt 1969 májusában. Ekkor Thomas Stafford parancsnok, John Young, a parancsnoki modul pilótája és Eugene Cernan, a leszálló egység pilótája megkerülte a Holdat, majd Hold körüli pályára állt. A főpróba során Stafford és Cernan átszállt a holdkompba, és elvégezték a Holdra szállás szimulációs programját, ennek végrehajtása során 15 kilométer távolságra közelítették meg a Hold felszínét, majd visszatértek a parkolópályán keringő parancsnoki egységhez, és sikeresen összekapcsolódtak vele.

1969. július 20-án, 20:17-kor UTC történt meg a történelmi pillanat az Apollo–11 küldetése során (a tervezett leszállási helytől 6,5 km-re), amikor az első ember, Neil Armstrong az Eagle (Sas) névre keresztelt holdkomp fedélzeti ajtaján kilépve a Hold felszínére lépett, és a következőt mondta:

Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek.
Neil Armstrong

Emberrel holdra szálló Apollo küldetésekSzerkesztés

Küldetés jelvénye Küldetés neve Parancsnoki modul pilótája Holdra szálló egység neve Holdra szállás Holdra szállás helye Holdra szálló legénység Holdon töltött idő
  Apollo–11 Michael Collins Eagle 1969. július 20. 20:17:40 UTC Nyugalom tengere

0°40'27"É, 23°28'23"K

Neil Armstrong,

Edwin „Buzz” Aldrin

21 óra 36 perc 20 mp
Apollo–12 Richard Gordon Intrepid 1969. november 18. 06:54:35 UTC Viharok óceánja

3°0'44"D, 23°25'17"Ny

Charles Conrad,

Alan Bean

31 óra 31 perc 11,6 mp
  Apollo–14 Stuart Roosa Antares 1971. február 5. 09:18:11 UTC Fra Mauro
3°38'43"D, 17°28'16"Ny
Alan Shepard,

Edgar Mitchell

33 óra 30 perc 29 mp
  Apollo–15 Alfred Worden Falcon 1971. július 30. 22:16:29 UTC Hadley-hegység

26°7'56"É, 3°38'2"K

David Scott,
James Irwin
66 óra 54 perc 54 mp
  Apollo–16 Thomas Mattingly Orion 1972. április 21. 02:23:35 UTC Descartes-fennsík

8°58'22,84"D, 15°30'0,68"K

John Young,
Charles Duke
71 óra 2 perc 13 mp
  Apollo–17 Ron Evans Challenger 1972. december 11. 19:54:57 UTC Taurus-Littrow

20°11'26.88"É, 30°46'18.05"K

Eugene Cernan,

Harrison H. „Jack” Schmitt

74 óra 59 perc 40 mp

Összeesküvés-elméletek az első holdra szállásrólSzerkesztés

 
A Holdkomp (Lunar Excursion Module, LEM, „Holdra kiránduló modul”) vázlatos rajza

Amerikai közvélemény-kutatások szerint sokan kételkednek abban, hogy Neil Armstrong 1969-ben a Hold felszínén mondta el sokat idézett mondatát.[2] Sokan azt állítják, hogy soha nem járt ember a Holdon, és a felvételeket egy filmstúdióban hamisították. Ugyanakkor a Szovjetunió, az Egyesült Államok legnagyobb versenytársa, sohasem kételkedett a holdra szállás valódiságában, amit az amerikaiak által a Hold felszínén hagyott tárgyak is bizonyítanak.

Szovjet holdprogramSzerkesztés

Az Amerikai Egyesült államok holdprogramjával párhuzamosan a Szovjetunió is megkezdte saját holdprogramjának fejlesztését, amelyet az Apollo-program sikere után félbeszakítottak, s az űrállomások fejlesztésére koncentráltak.

GalériaSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Apollo-program témájú médiaállományokat.

Külső hivatkozásokSzerkesztés