Wikipédia

Horn József (közgazdász, 1893–1987)

közgazdász, iskolaigazgató, tanügyi főtanácsos
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2020. május 9.
Ez a szócikk az 1893-ban született iskolaigazgatóról szól. Hasonló címmel lásd még: Horn József (egyértelműsítő lap).

Horn József Károly (Martonvásár, 1893. október 1. – Budapest, 1987. november 6.) közgazdász, iskolaigazgató, tanügyi főtanácsos.

Horn József
SzületettHorn József Károly
1893. október 1.
Martonvásár
Elhunyt1987. november 6. (94 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaKochányi Mária
Gyermekei
  • Mária (1923–2016)
  • Antal (1928–1994)
  • József (1928-2011)
Foglalkozása
Sablon • Wikidata • Segítség

Tanítóképzőt, majd jogi egyetemet végzett, közben 1914-től már a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban dolgozott különböző beosztásokban, ahol még igazgatói kinevezése után is ragaszkodtak ottani munkaköre betöltéséhez. Elsősorban pedagógus volt, számos jogi, közgazdasági, alkotmánytani, kereskedelmi tankönyv szerzője, melyek mind megtalálhatók az OSzK-ban. 1933 és 1945 között a Thököly úti Felső-kereskedelmi Iskolai Tanárképző Intézet Gyakorló Középiskolájának igazgatója, emellett több szakmai szervezet vezetője vagy vezetőségi tagja is volt. A második világháború után, különösen a kommunista hatalomátvételt követően – korai nyugdíjazása, majd nyugdíja megvonása miatt – anyagilag méltatlan körülmények közé került.

Életpályája

szerkesztés

Apja, Horn István, nyerges iparos volt,[1][2] aki egy átlagos iparosénál szélesebb műveltséggel rendelkezett, nyelveket beszélt, külföldön tanulta ki mesterségét, idősebb korában a falu olvasókörének elnöke volt. Öt gyermekük volt, József volt a középső.

A martonvásári polgári elemi iskola után a budai, Medve utcai tanítóképzőbe járt 1908–1912 között.[3][2][4] Elvégzése után Losoncon tanított egy évig.[5][6] Az 1913–1914-es tanévben másodmagával, mint okleveles tanító, a Budapesti Állami Elemi Tanítóképző-Intézet internátus igazgatójának segítője volt.[7] Mivel a tanítóképző intézeti érettségi némileg különbözött a gimnáziumokétól, 1914-ben tette le a gimnáziumi érettségi vizsgát a Kaposvári Állami Főgimnáziumban. Az egyetem matematika-fizika szakára szeretett volna beiratkozni, de a háború kitörése miatt a minisztérium katonának behívott alkalmazottainak egyike helyére osztották be. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium egyik ügyosztálya vezetőjének titkára lett. A hadba vonulástól mentesítették, mert két bátyja már a harctéren volt. Emellett nevelőtanári munkát is végzett. Munkája mellett már nem volt mód a nappali tagozat végzésére, így a jogi karra iratkozott be, ahol csak vizsgákra kellett megjelenni.[8] 1914–1918 között a Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem jog- és államtudományi karának rendes hallgatója volt.[9][10] 1918-ban kitüntetéssel avatták jogi doktorrá.

Mindenképp tanítani szeretett volna, de az egyetem után jogvégzettséggel csak felső-kereskedelmi iskolában lehetett tanár, ahol a jogot és a közgazdaságtant jogvégzettek tanították.[8] 1933-ig párhuzamosan látta el minisztériumi munkáját[8] és tanított óraadóként a Thököly úti Felső-kereskedelmi Iskolában,[11] ami a kereskedelmi iskolai tanárjelöltek gyakorló iskolája volt. Időközben már a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium, VI. Ügyosztály, tanítóképzők és kereskedelmi iskolák referense lett. Tanárként úttörő munkát végzett a közgazdaságtan tanítása módszertanának kidolgozásában. Mintatanításai és publikációi nagy szerepet játszottak abban, hogy a tanárképző-intézet tanulmányi tanácsa őt javasolta a gyakorló középiskola igazgatói állására annak megüresedésekor 1933-ban. Karafiath Jenő miniszter ezt úgy engedélyezte, hogy mellette a minisztériumi munkáját is el kellett látnia.[8]

Közben, 1922-ben megnősült. Felesége Kochányi Mária (1896–1990), aki Nyitráról származott. Rákospalotán kaptak szolgálati lakást. Itt született lányuk, Mária (1923–2016) és iker fiaik, Antal (1928–1994) és József (1928–2011). Igazgatói kinevezésekor a Thököly utcai intézményben kaptak elhelyezést.[8] Ebben az időben írta tankönyvei jó részét: a kereskedelmi iskolák részére jogi és közgazdasági, a tanítóképzők részére alkotmánytani és közgazdaságtani tankönyveket, amelyeket az ország összes érdekelt intézményében bevezettek. A Kereskedelmi Akadémia középfokú kereskedelmi iskolájának az ő iskolájával történt összevonásakor az egyesített intézmény igazgatója lett 1940-től. Amikor az iskola átkerült a kultuszminisztériumtól a kereskedelmi minisztérium hatósága alá, akkor - 1946 januárjában - ő a Katolikus Tanügyi Főigazgatóságon kapott állást.[8]

Publikációs tevékenységének egy érdekes momentuma volt, amikor a I. Bécsi Döntés után Teleki Pál miniszterelnökkel, akihez személyes barátság fűzte, tankönyvet kellett összeállítaniuk a visszacsatolt országrészek iskolái érettségi előtt álló tanulóinak részére. Addig ugyanis még azokban a trianoni határokon túli iskolákban is, ahol magyar volt a tanításnyelv, a földrajzot és az alkotmánytant nem magyarul tanulták a tanulók. A könyvet - korábbi írásaik felhasználásával - olyan gyorsan kellett elkészíteni, hogy a sietségben a nyomdánál lemaradt a szerzők neve. Az eredeti írásokkal azonban bizonyítható, hogy Teleki Pál írta a földrajzi, Horn József az alkotmánytani részt. A mű az OSzK-ban megvolt (86.561), de nem ismerték szerzőit, ráadásul Horn József a kommunizmus alatt feltehetően indexen volt, mert művei nem szerepeltek a katalógus cédulái között, csak a rendszerváltás után kerültek vissza. A család tudott a könyv létezéséről, de csak a közelmúltban bukkant rá egyik unokája egy példányára. Ekkor az OSzK is beazonosította a könyvet. Oktatói és igazgatói tevékenysége mellett egész pályafutása során ismeretterjesztő munkát is végzett a rádióban tartott előadásoktól pedagógiai jellegű lapokban történt publikálásig.[8]

A vallás- és közoktatásügyi miniszter az 1936 évi VI. tc. alapján újjáalakított Országos Közoktatási Tanács tagjává nevezte ki az 1942. január 1-éig terjedő időtartamra.[12] 1939 januárjában pedig tanügyi főtanácsosi címet kapott.[13] Az 1941. november 8-án megválasztották a Kereskedelmi Szakiskolai Tanárok Országos Egyesületének elnökévé.[14] Tagja volt a Magyar Pedagógiai Társaságnak és az Országos Közoktatási Tanács elnöki tanácsának.[15] Munkatársa volt a Pedagógiai lexikonnak,[16] az Uj Idők lexikonának[17] és a Révai Kereskedelmi, Pénzügyi és Ipari Lexikonának.

Mint általános tanulmányi felügyelő az ország számos tanítóképző és kereskedelmi iskolájában elnökölt képesítési vizsgákon, beleértve a visszatért országrészeket. Ezekben az országrészekben gyakran tartott előadásokat, továbbképzéseket az ilyen intézmények tanárainak. 1946 októberében egy új rendelet miatt nyugdíjazták. Tankönyvei még 1948-ig megjelenhettek. (Lásd alább műveinél.)

Bár soha nem végzett politikai tevékenységet, 1950-ben a kommunista hatóságok minden indoklás nélkül megvonták a nyugdíját, amit csak 1956-ban kapott vissza. Hat évig arra kényszerültek feleségével, hogy kertészkedéssel tartsák el családjukat. Ezt az 1956-ban megállapított új, rendkívül alacsony nyugdíj után is folytatni kényszerültek.[8] Lányuk 1942-ben népiskolai tanitói oklevelet szerzett a budapesti, VII. kerületi magyar királyi népiskolai tanítónőképzőben, 1944-ben Abkarovits Endre (irodalmár) tanítóképzőintézeti tanárhoz ment férjhez Egerbe. Két fiuk a műegyetemet végezte el, ahol mindketten oktatóként bent is maradtak, Antal az ábrázoló mértani,[18] József az építéstechnológiai[19] tanszéken. Antal 1993-ig az egyetem oktatója maradt.[20]

1987-ben hunyt el 94 éves korában.

Művei

szerkesztés

A worldcat.org[21] és mokka.hu[22] adatbázisok alapján

  • Közgazdasági és jogi ismeretek : polgári fiú- és leányiskolák IV. osztálya számára. Budapest, 1926.
  • Közgazdasági ismeretek felső kereskedelmi iskolák számára. 1. kötet a 3. évfolyam, 2. kötet a 4. évfolyam számára. Budapest, Franklin Társulat, 1926-28.
  • Alkotmánytan: tanító- és tanítónőképző-intézetek számára. Budapest: Franklin Társulat. 1929, 1932, 1939.
  • Közgazdaságtan: felső-kereskedelmi iskolák számára. Budapest: Franklin Társulat, 1929, 1931, 1937, 1938, 1940.
  • A közgazdasági ismeretek könyve. Budapest: Királyi Magyar Egyetemi Ny. 1935, 1936, 1937, 1940, 1941.
  • Közgazdasági és társadalmi ismeretek: tanító- és tanítónőképző-intézetek számára. Budapest: Franklin Társulat. 1937
  • Alkotmánytani és földrajzi ismeretek: a felszabadult területek középiskolának VIII. osztálya számára. (Teleki Pállal) Budapest: Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1939.
  • Gazdasági és társadalmi ismeretek: a gimnázium és a leánygimnázium VI. osztálya és a líceum III. osztálya számára. Budapest, Franklin Társulat, 1940.
  • Közgazdaságtan: tanító- és tanítónő-képző intézetek számára. Budapest: Franklin Társulat, 1942.
  • Jogi ismeretek: felső-kereskedelmi iskolák számára. (Fülei-Szántó Endrével) Budapest: Franklin Társulat. 1928-30, 1942, 1945.
  • A közgazdaságtan nemzeti rendszere. Szeged: Szeged Városi Nyomda és Könyvkiadó Részvénytársaság. 1941, 1942
  • Jogi ismeretek: a kereskedelmi középiskolák II. osztálya részére. (Fülei-Szántó Endrével) Budapest: Franklin Társulat, 1941, 1942, 1944, 1945, 1947, 1948.
  • Jogi ismeretek a kereskedelmi középiskolák III. osztály részére. (Fülei-Szántó Endrével) Budapest: Franklin Társulat, 1939, 1942, 1944, 1945, 1947, 1948.
  • Kereskedelmi ismeretek: a kereskedelmi középiskolák I. évfolyama részére. (Urbányi Jánossal - Zwierina Jenővel) Budapest: Franklin Társulat, 1940, 1943, átdolgozott kiadás: 1946, 1947, 1948.
  • Közgazdaságtan. Budapest: Királyi Egyetemi Nyomda, 1942. (IV., kiegészített kiadás)
  • Közgazdaságtan: a kereskedelmi középiskola IV. osztálya számára. Budapest: Franklin Társulat, 1943.
  • A közgazdasági műveltség értéke. In Emlékkönyv Gyulai Ágost jubileumára. Esszégyűjtemény 1946-ból. Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 1999, 64-67. o. (Az eredeti kéziratos könyv nyomtatott változata.)

Könyvfordítása németről

szerkesztés
  • Friedrich List: A politikai gazdaságtan nemzeti rendszere. Budapest, Magyar Közgazdasági Társaság, 1940. (terjedelem: 438 oldal)[23]

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ Horn József Károly, a székesfehérvári egyházmegyéhez tartozó martonvásári róm. kath. plébánia keresztelési anyakönyvi kivonata. - 1913. május 10.
  2. ↑ a b Baló József: A Budapesti Állami Elemi Tanítóképző-Intézet értesítője Archiválva 2018. augusztus 9-i dátummal a Wayback Machine-ben 1911-1912
  3. ↑ Baló József: A Budapesti Állami Elemi Tanítóképző-Intézet értesítője Archiválva 2018. augusztus 8-i dátummal a Wayback Machine-ben 1908-1909
  4. ↑ Nagy Ferenc könyvkritikája: Dr. Horn József: Alkotmány tan. Tanító- és tanítónőképzők számára. Budapest; Franklin-Társulat. 1929. (214-215. old.), Magyar Tanítóképző, a Tanítóképző-intézeti Tanárok Országos Egyesületének közlönye 42. évfolyam, 3. szám, mandadb.hu - 1929.
  5. ↑ Magyar Tanítóképző, a Tanítóképző-intézeti Tanárok Országos Egyesületének közlönye 28. évfolyam 9. füzet Archiválva 2018. augusztus 8-i dátummal a Wayback Machine-ben: Nevelői kinevezések (558. old.), Budapest, 1913.
  6. ↑ Magyar Tanítóképző, a Tanítóképző-intézeti Tanárok Országos Egyesületének közlönye 29. évfolyam 4. füzet Archiválva 2018. augusztus 8-i dátummal a Wayback Machine-ben: Nevelők, nevelőnők (242. old.), Budapest, 1914. április
  7. ↑ A Budapesti Állami Elemi Tanítóképző-Intézet értesítője Archiválva 2018. augusztus 8-i dátummal a Wayback Machine-ben 1913-1914. (23. old.)
  8. ↑ a b c d e f g h Abkarovits Endre: 125 éve született Martonvásáron: dr. Horn József. Forum Martini, 2018. december. (Hozzáférés: 2019. január 31.)
  9. ↑ Beöthy Zsolt: Az egyetem története 1915-16-ban Archiválva 2018. augusztus 8-i dátummal a Wayback Machine-ben (69. old.)
  10. ↑ A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem almanachja az 1917-1918. tanévre Archiválva 2018. augusztus 8-i dátummal a Wayback Machine-ben (150. old.)
  11. ↑ A Budapesti Magy. Kir. Állami Népiskolai Tanítóképző-Intézet 1935-36. évi értesítője Archiválva 2018. augusztus 8-i dátummal a Wayback Machine-ben (64., 69. old), edit.elte.hu
  12. ↑ MTI: A vallás- és közoktatásügyi miniszter az 1936 évi VI. tc. alapján, Napi Hírek, library.hungaricana.hu - 1936. április 8. [0367]
  13. ↑ Előléptetések és címadományozások (7. old.), Magyar Nemzet 2. évfolyam 3. szám, adtplus.arcanum.hu - 1939. január 4.
  14. ↑ MTI: A Kereskedelmi Szakiskolai Tanárok Országos Egyesülete november 8.-án Budapesten tartotta negyvennyolcadik évi közgyűlését, Napi Hírek, library.hungaricana.hu - 1941. november 10. [0501]
  15. ↑ A Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, 50. kötet, 281. o. (Magyar Pedagógiai Társaság, 1941. április 19.) ISSN 0025-0260
  16. ↑ Pedagógiai Lexikon 1. Abádi-Juventus (Budapest, 1936), adtplus.arcanum.hu
  17. ↑ Uj Idők Lexikona, adtplus.arcanum.hu
  18. ↑ Horn Antal adjunktusi kinevezése (4. old.), HU BMEL 6/a., 6/b. Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem rektori értekezletek, 1962-1963, library.hungaricana.hu - 1962. szeptember 25. (23-93.)
  19. ↑ Az egyetem oktatói és államigazgatási dolgozói (Építéstechnológiai Tanszék - 50. old.), library.hungaricana.hu, Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve 1956-1957
  20. ↑ Nyugállományba vonultak (69. old.), library.hungaricana.hu, A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1993-1994
  21. ↑ Horn, József 1893-1987, worldcat.org
  22. ↑ szerző = "Horn József", mokka.hu
  23. ↑ Friedrich List: A politikai gazdaságtan nemzeti rendszere, antikva.hu

Források

szerkesztés

További információk

szerkesztés
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Horn_József_(közgazdász,_1893–1987)&oldid=22612921”