Főmenü megnyitása

Horváth János (katonatiszt)

honvéd ezredes

Horváth János (Zavar, 1815. szeptember 11.Budapest, 1875. október 27.) honvédezredes.

Horváth János
Horváth János ezredes.jpg
Született 1815. szeptember 11.
Zavar
Meghalt 1875. október 27. (60 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Rendfokozata ezredes
A Wikimédia Commons tartalmaz Horváth János témájú médiaállományokat.

ÉletpályájaSzerkesztés

Jogi tanulmányai után 1832-ben belépett a császári hadseregbe. 1848 tavaszán századosi rangban szolgált az akkor Morvaországban állomásozó 9. (Miklós) huszárezredben. Júliusban ezredét Magyarországra vezényelték, majd beosztották a Dráva vonalán álló magyar sereghez. Horváth János részt vett a pákozdi, majd a schwechati csatában. December közepén őrnaggyá léptették elő. December 30-án ő vezette azt a különítményt, amelyet Görgei Artúr küldött Mór irányába, hogy vegye fel a kapcsolatot Perczel Mór hadtestével. Az aznapi móri ütközetben szuronydöfést kapott és rövid időre harcképtelenné vált. Aikor ismét felvette a szolgálatot 1849. február 2-án, alezredessé léptették elő. A kápolnai csatában mint a VII. hadtest egyik dandárparancsnoka vett részt. Ebben a beosztásában harcolt a hatvani és a nagysallói ütközetben, majd április 21-étől egy a Vág mentén működő, ezerhatszáz fős különítmény parancsnoka lett. Július 10-én visszakerült a VII. hadtesthez és ezredesi rangban átvette a 4. (Sándor) huszárezred parancsnokságát. A világosi fegyverletétel után előbb halálra, majd tizennyolc év várfogságra ítélték.

1855-ben kegyelmet kapott. 1867-ben a pesti honvédegylet elnöke lett. 1869-ben ezredesi rangban alkalmazták a magyar királyi honvédségben.

ForrásokSzerkesztés