Hrustin
Hrustin (szlovákul Hruštín) község Szlovákiában, a Zsolnai kerület Námesztói járásában. A tőle 2 km-re északra lévő Vanyovka tartozik hozzá.
| Hrustin (Hruštín) | |
 | |
| Látkép | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Námesztói |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1588 |
| Polgármester | František Škapec |
| Irányítószám | 029 52 |
| Körzethívószám | 043 |
| Forgalmi rendszám | NO |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 3177 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 87 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 704 m |
| Terület | 36,51 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 19′ 29″, k. h. 19° 20′ 58″Koordináták: é. sz. 49° 19′ 29″, k. h. 19° 20′ 58″ | |
| Hrustin weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fekvése szerkesztés
Námesztótól 13 km-re délnyugatra, az azonos nevű patak mellett fekszik, a 78-as út mentén.
Története szerkesztés
Azon a területen, ahol a mai község elterül, a 16. századig nem volt település. A falu 1580 körül keletkezett a vlach jog alapján, amikor pásztorokat telepítettek ide. A falu első említése 1588-ból származik „Hrussczyn” néven, Árva várának tartozékaként. A falu földesurai a Thurzók voltak. Lakói mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak. Emellett vászonszövéssel, lábbelik, fém- és fatárgyak készítésével foglalkoztak. Házaikat kizárólag fából építették, ez lévén az egyetlen elérhető építőanyag. 1626-ban már 30 család, mintegy 150 lakos élt a faluban. Első temploma 1631-ben fából épült. A települést a 17. században a hadak többször is feldúlták. 1715-ben mintegy 450 lakosa volt. 1737 és 1742 között pestis pusztított. 1752-ben 159 család lakott a községben. 1778-ban 605 lakosa volt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HRUSTIN. Tót falu Árva Várm. földes Ura a’ K. Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Árva Várához közel, minden Namesztovi járásbéli Helységek között leg közelebb, határja közép termékenységű, terem kiváltképen árpát, és zabot.”[2]
1820-ban felépült a plébániatemplom. 1828-ban 183 házában 943 lakos élt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Hrussin, tót falu, Árva vmegyében: 939 kath., 7 zsidó lak., kik vászon- és fa-eszközök készitéséből, s fuvarozásból élnek. Kath. paroch. templom. 95 7/8 sessio. F. u. az árvai uradalom.”[3]
1916-ban megépült az első fűrészüzem. A trianoni diktátumig Árva vármegye Námesztói járásához tartozott.
Népessége szerkesztés
1910-ben 1410, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 3188 lakosából 3180 szlovák volt.[4]
2011-ben 3178 lakosából 3140 szlovák.
Nevezetességei szerkesztés
- Keresztelő Szent Jánosnak szentelt római katolikusok plébániatemploma 1820-ban épült.
- Szent Anna kápolnája 1800 körüli.
Külső hivatkozások szerkesztés
Lásd még szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Archivált másolat. [2007. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. január 14.)
