Hrustin (szlovákul Hruštín) község Szlovákiában a Zsolnai kerület Námesztói járásában. 2011-ben 3178 lakosából 3140 szlovák volt.

Hrustin (Hruštín)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásNámesztói
Rang község
Első írásos említés 1588
Polgármester František Škapec
Irányítószám 029 52
Körzethívószám 043
Forgalmi rendszám NO
Népesség
Teljes népesség3155 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség87 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság704 m
Terület36,51 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hrustin (Szlovákia)
Hrustin
Hrustin
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 19′ 29″, k. h. 19° 20′ 56″Koordináták: é. sz. 49° 19′ 29″, k. h. 19° 20′ 56″
Hrustin weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

FekvéseSzerkesztés

Námesztótól 13 km-re délnyugatra, az azonos nevű patak mellett fekszik, az 521-es út mentén. A tőle 2 km-re északra lévő Vanyovka tartozik hozzá.

TörténeteSzerkesztés

Azon a területen, ahol a mai község elterül a 16. századig nem volt település. A falu 1580 körül keletkezett a vlach jog alapján, amikor pásztorokat telepítettek ide. A falu első említése 1588-ból származik "Hrussczyn" néven Árva várának tartozékaként. A falu földesurai a Thurzók voltak. Lakói mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak. Emellett vászonszövéssel, lábbelik, fém és fatárgyak készítésével foglalkoztak. Házaikat kizárólag fából építették, ez lévén az egyetlen elérhető építőanyag. 1626-ban már 30 család, mintegy 150 lakos élt a faluban. Első temploma 1631-ben fából épült. A települést 17. században a hadak többször is feldúlták. 1715-ben mintegy 450 lakosa volt. 1737 és 1742 között pestis pusztított. 1752-ben 159 család lakott a községben. 1778-ban 605 lakosa volt. 1820-ban felépült a plébániatemplom. 1828-ban 183 házában 943 lakos élt. 1910-ben 1410, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 1916-ban megépült az első fűrészüzem. A trianoni békeszerződésig Árva vármegye Námesztói járásához tartozott.

Vályi András szerint "HRUSTIN. Tót falu Árva Várm. földes Ura a’ K. Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Árva Várához közel, minden Namesztovi járásbéli Helységek között leg közelebb, határja közép termékenységű, terem kiváltképen árpát, és zabot. " [2]

Fényes Elek szerint "Hrussin, tót falu, Árva vmegyében: 939 kath., 7 zsidó lak., kik vászon- és fa-eszközök készitéséből, s fuvarozásból élnek. Kath. paroch. templom. 95 7/8 sessio. F. u. az árvai uradalom. " [3]

2001-ben 3188 lakosából 3180 szlovák volt.[4]

NevezetességeiSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés