I. János liechtensteini herceg
I. János (Johann Baptist Josef Adam Johann Nepomuk Aloys Franz de Paula von und zu Liechtenstein; Bécs, 1760. június 26. – Bécs, 1836. április 20.) Liechtenstein hercege 1805 és 1836 között.
| I. János | |
 | |
| Liechtenstein hercege | |
| Uralkodási ideje | |
| 1805 – 1836 | |
| Elődje | I. Alajos |
| Utódja | II. Alajos |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Liechtenstein-ház |
| Született | 1760. június 26. Bécs[1] |
| Elhunyt | 1836. április 20. (75 évesen) Bécs[1] |
| Nyughelye | Church of the Nativity of the Virgin Mary (Vranov) |
| Édesapja | I. Ferenc József |
| Édesanyja | Leopoldine von Sternberg |
| Testvére(i) | I. Alajos liechtensteini herceg |
| Házastársa | Josefa Fürstenberg-Weitra |
| Gyermekei |
|
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz I. János témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Katonai pályája
szerkesztésI. Ferenc József liechtensteini herceg és Leopoldine von Sternberg hatodik gyermekeként született. Katonai pályára lépett és 22 évesen hadnagyként kezdte pályafutását egy vérteslovas-ezredben. Az osztrák–török háború (1787–1791) során gyorsan lépett előre a ranglétrán: őrnagy, alezredes, majd ezredes lett belőle. Kiváló lovastisztnek tartották és 1790-ben megkapta a Mária Terézia-rend lovagkeresztjét.
A francia forradalmi háborúk során 1793. szeptember 12-én János József kétezer lovassal haladt Flandriából dél felé, amikor hétezer francia gyalogos útját állta. Az Avesnes-le-Sec-i csatában az osztrák lovasroham elsöpörte a franciákat, kétezret vágtak le belőlük, másik kétezret és húsz ágyút elfogtak; eközben ők csak 69 főt veszítettek.[2] 1794-ben vezérőrnaggyá léptették elő. Ugyanebben az évben részt vett a vesztes fleurusi csatában, az 1796-os würzburgi csatában pedig Sztáray Antal tábornok egyik gyalogos-lovas hadtestét vezette.[3] A csata után kitüntették a Mária Terézia-rend parancsnoki fokozatával is.
A második koalíciós háborúban a trebbiai csatában a tartalék parancsnoka volt.[4] 1799-ben kinevezték altábornaggyá (Feldmarschal-Leutnant) és még ugyanebben az évben nyolcezer katonával sikeresen megostromolta Cuneót.[5] 1800. december 3-án a hohenlindeni csatában az ötezer fős lovasság parancsnoka volt.[6] Az austerlitzi csatában az ötödik hadoszlop 4600 fős lovasságát vezette.[7] Katonái eredményesen harcoltak, de Napóleon ettől függetlenül döntő győzelmet aratott. Liechtestein herceg ezután részt vett a béketárgyalásokon, ami után 1805-ben megkötötték a pozsonyi békét. 1806-ban felvették az Aranygyapjas rendbe, 1808-ban pedig előléptették lovassági tábornoknak.
Az ötödik koalíciós háborúban Károly főherceg hadseregének tartalékát parancsnokolta.[8] 1809-ben részt vett a eckmühli, asperni és wagrami csatákban. A főherceg lemondása után az év végéig átvette a hadsereg főparancsnokságát és II. Ferenc 1809 szeptemberében kinevezte vezérőrnagynak. János József tagja volt a békét kérő tárgyalóbizottságnak, és ő is aláírta a schönbrunni békét. A hátrányos békeszerződés miatt sok kritikát kapott, amiért 1810-ben kilépett a hadseregből.
Uralkodó hercegként
szerkesztés1805-ben meghalt János József bátyja, a gyermektelen I. Alajos, ő pedig megörökölte a Liechtsteini hercegséget és a családi birtokokat. 1806-ban Napóleon a hercegséget különálló államként beléptette az általa létrehozott Rajnai Szövetségbe. A francia császár bukása után a bécsi kongresszuson jóváhagyták a Liechtensteini hercegség önállóságát és tagja lett a Német Szövetségnek.
János József felvilágosult abszolutista stílusú uralkodó volt. Előrelátó reformokkal teljesen átszervezte a hercegség közigazgatását, fejlesztette a mezőgazdaságot és erdészetet. 1805-ben bevezette a kötelező közoktatást. 1818-ban korlátozott alkotmányt léptetett életbe. Angol stílusban épített parkjaival és kertjeivel divatot teremtett.
A herceg 1836. április 20-án halt meg Bécsben, 75 éves korában.
Családja
szerkesztésJános József 1792-ben feleségül vette Josefa zu Fürstenberg-Weitra tartománygrófnőt. Tizennégy gyermekük született:
- Leopoldine Josepha Sophia Aemiliana (1793 – 1808)
- Karoline (1795 – 1795)
- Aloys Maria Josef Johann Baptista Joachim Philipp Nerius (1796–1858) Liechtenstein hercege
- Maria Sophie Josepha (1798 – 1869) feleségül ment Esterházy Vincéhez
- Maria Josepha (1800 – 1884)
- Franz de Paula Joachim Joseph (1802–1887), feleségül vette Ewa Józefina Julia Potocka grófnőt
- Karl Borromäus Johann Nepomuk Anton (1803–1871) feleségül vette Rosalie d'Hemricourt von Grünne grófnőt
- Klothilda Leopoldina Josepha (1804 – 1807)
- Henriette (1806 – 1886) feleségül ment Kethélyi Hunyady Józsefhez
- Friedrich Adalbert (1807 – 1885) feleségül vette Sophie Löwe operaénekest
- Eduard Franz Ludwig (1809–1864) feleségül vette Honoria Choloniowa-Choloniewska grófnőt
- August Ludwig Ignaz (1810 – 1824)
- Ida Leopoldine Sophia Maria Josepha Franziska (1811 – 1884) feleségül ment Karl Paar Freiherr von Hartberg-Krottensteinhez
- Rudolf Maria Franz Placidus (1816 – 1848)
Emlékezete
szerkesztésCarrarai márványból faragott életnagyságú szobrát felállították a Hadvezérek csarnokában, a bécsi Hadtörténeti Múzeumban. Egy mellszobra a Heldenberg emlékhelyen látható.
Kapcsolódó cikkek
szerkesztésJegyzetek
szerkesztésForrások
szerkesztés- "Costados", Gonçalo de Mesquita da Silveira de Vasconcelos e Sousa, Livraria Esquina, 1.ª Edição, Porto, 1997, N.º 106
- Arnold, James R. Marengo & Hohenlinden. Barnsley, South Yorkshire, UK: Pen & Sword, 2005. ISBN 1-84415-279-0
- Bowden, Scotty & Tarbox, Charlie. Armies on the Danube 1809. Arlington, Texas: Empire Games Press, 1980.
- Chandler, David. The Campaigns of Napoleon. New York: Macmillan, 1966.
- Smith, Digby. The Napoleonic Wars Data Book. London: Greenhill, 1998. ISBN 1-85367-276-9
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben a Johann I Joseph, Prince of Liechtenstein című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
| Előző uralkodó: I. Alajos |
Következő uralkodó: II. Alajos |