II. György görög király
II. György (görögül: Γεώργιος Β', Βασιλεὺς τῶν Ἑλλήνων; Tatoi, 1890. július 19. – Athén, 1947. április 1.) 1922-től 1924-ig és 1935-től 1947-ig Görögország királya
| II. György | |
 | |
| II. György király | |
| A hellének királya[1] | |
| Uralkodási ideje | |
| 1922. szeptember 27. – 1924. március 25. 1935. november 3. – 1947. április 1. | |
| Elődje |
I. Konstantin Köztársaság |
| Utódja |
Köztársaság Pál |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Glücksburg-ház |
| Született |
Tatoi Palace |
| Elhunyt |
1947. április 1. (56 évesen)[2][5][3][4][6] Athén[7] |
| Nyughelye | Tatoi Palace |
| Édesapja | I. Konstantin görög király |
| Édesanyja | Zsófia porosz királyi hercegnő |
| Testvérei |
|
| Házastársa | Erzsébet román hercegnő |
 | |
| II. György aláírása | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz II. György témájú médiaállományokat. | |
ÉleteSzerkesztés
SzármazásaSzerkesztés
.svg)
Édesapja I. Konstantin görög király (1868–1923) volt, I. György király (1845–1913) és Olga Konsztantyinovna Romanova orosz nagyhercegnő (1851–1926) legidősebb fia, IX. Keresztély dán király unokája. Édesanyja Zsófia porosz királyi és német császári hercegnő (1870–1932) volt, III. Frigyes német császár (1831–1888) és Viktória brit királyi hercegnő (1840–1901) leánya, Viktória brit királynő unokája.
György volt szüleinek legidősebb fia, Sándor herceg bátyja.
Első trónralépéseSzerkesztés
1922. szeptember 27-én apját másodszor is lemondatták, így fia ülhetett helyére. 1924. március 25-én meghalt Konstantin király és még ugyanaznap a Nemzetgyűlés Athénban kikiáltotta a köztársaságot, amelyet az április 23-án rendezett népszavazás is megerősített. Május 1-jével Görögország köztársaság lett, II. György pedig romániai száműzetésbe kényszerült.
Második trónralépéseSzerkesztés
A világgazdasági válság következményeként 1933-ban a királyi párt megszerezte a parlamenti többséget és 1935. november 9-én György újból, immár másodszor lépett trónra. Vége lett az első görög köztársaságnak. 1936 áprilisában Joánisz Metaxász(wd) tábornokot Görögország kormányfőjévé és külügyminiszterévé nevezték ki.
A második világháború alattSzerkesztés
1940-ben Mussolini ultimátumot adott Metaxász tábornoknak az ország kapitulálásához, mire Metaxász a híres „όχι”-val (nem) felelt. Ez a nap (október 28.) ma nemzeti ünnep a görögöknél. A visszautasítás ellenére 1941 áprilisában német, olasz és bolgár csapatok vonultak be az országba. Április 21-én a görög-brit fegyveres erők kapituláltak, II. György és a királyi udvar, valamint az angol csapatok először Krétára költöztek, innen májusban elűzték őket. A görög emigráns kormány ezután az egyiptomi Alexandriában, majd a háború végéig pedig Londonban székelt.
1944 októberében Nagy-Britannia elfoglalta Görögországot és II. Györgyöt visszaültette trónjára. 1944. december 5-én véget ért a brit intervenció az országban.
Utolsó éveiSzerkesztés
1946. szeptember 28-án népszavazáson Görögország ismét királyság lett. György király 1947. április 1-jén 56 évesen meghalt, és Tatoiban temették el. Öccse, I. Pál követte a trónon.
| Előző uralkodó: I. Konstantin |
|
Következő uralkodó: Köztársaság |
| Előző uralkodó: Köztársaság |
|
Következő uralkodó: Pál |
HivatkozásokSzerkesztés
- ↑ Őfelsége a hellének királya [1]
- ↑ a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Brockhaus (német nyelven)
- ↑ a b The Peerage (angol nyelven)
- ↑ Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Gran Enciclopèdia Catalana (katalán nyelven)
- ↑ Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 31.)
