Sándor görög király
I. Sándor (görögül: Ἀλέξανδρος, Βασιλεὺς τῶν Ἑλλήνων; Athén, 1893. augusztus 1. – Athén, 1920. október 25.) görög király 1917-től 1920-ig.
I. Sándor | |
Charles Chusseau-Flaviens felvétele (1917) | |
A hellének királya[1] | |
Uralkodási ideje | |
1917. június 11. – 1920. október 25. | |
Elődje | I. Konstantin |
Utódja | I. Konstantin |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Glücksburg-ház |
Született | 1893. augusztus 1. Athén, Görögország |
Elhunyt | 1920. október 25. (27 évesen) Athén, Görögország |
Nyughelye | Tatoi Royal Cemetery |
Édesapja | I. Konstantin |
Édesanyja | Zsófia porosz királyi hercegnő |
Testvére(i) |
|
Házastársa | Aszpaszía Mánu |
Gyermekei | Alexandra |
I. Sándor aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Sándor témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Élete
szerkesztésSzármazása
szerkesztésÉdesapja I. Konstantin görög király (1868–1923) volt, I. György király (1845–1913) és Olga Konsztantyinovna Romanova orosz nagyhercegnő (1851–1926) legidősebb fia, IX. Keresztély dán király unokája. Édesanyja Zsófia porosz királyi és német császári hercegnő (1870–1932) volt, III. Frigyes német császár (1831–1888) és Viktória brit királyi hercegnő (1840–1901) leánya, Viktória brit királynő unokája.
Sándor herceg volt szüleinek második gyermeke.
Uralkodása
szerkesztésApja lemondatását követően került trónra 1917-ben. A valódi hatalom miniszterelnökének, Elefthériosz Venizélosznak kezében volt, aki az első világháború alatt az antantot támogatta.
Házassága
szerkesztésMiután megszöktette, 1919. november 4-én feleségül vette Aszpaszía Mánut (1896-1972), egy közrendű lányát. Aszpáziát sokáig nem ismerték el királynéként.
Halála
szerkesztés1920. október 25-én, a kastély parkjában sétálva kedvenc majma megharapta, a király vérmérgezést kapott, és hamarosan meghalt. Halálos ágyán elismerte születendő gyermekét sajátjának. Leánya, Alexandra, 1921. március 25-én született, II. Péterhez, az utolsó jugoszláv királyhoz ment feleségül 1944-ben, Londonban, és 1993. január 30-án hunyt el.
Jegyzetek
szerkesztésTovábbi információk
szerkesztés- Magyar nagylexikon XV. (Pon–Sek). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2002. 768. o. ISBN 963-9257-14-1
- Isidora Rosenthal-Kamarinea: Alexander I., König von Griechenland, in: Biographisches Lexikon zur Geschichte Südosteuropas. Bd. 1. München 1974, S. 34 f. (németül)
- Biográfia, San Simera (görögül)
Előző uralkodó: I. Konstantin |
Következő uralkodó: I. Konstantin |