III. Lipót anhalt–dessaui herceg
III. Lipót Frigyes Ferenc anhalt–dessaui herceg (Leopold III. Friedrich Franz, Fürst und Herzog von Anhalt-Dessau) (Dessau, 1740. augusztus 10. – Dessau, 1817. augusztus 9.) 1751-től Anhalt–Dessau hercege.
| III. Lipót anhalt–dessaui herceg | |
 | |
| III. Lipót Frigyes Ferenc | |
| Született | 1740. augusztus 10.[1][2][3][4] Dessau[5] |
| Elhunyt | 1817. augusztus 9. (76 évesen)[1][2][3][4] Dessau[6] |
| Házastársa | Louise of Brandenburg-Schwedt (1767. július 25. – )[7] |
| Gyermekei |
|
| Szülei | Gisela Agnes von Anhalt-Köthen Leopold II, Prince of Anhalt-Dessau |
| Foglalkozása | uralkodó |
| Tisztsége | |
| Kitüntetései | Fekete Sas-rend |
| Halál oka | leesés a lóról |
 A Wikimédia Commons tartalmaz III. Lipót anhalt–dessaui herceg témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete
szerkesztésLipót a legidősebb fiú volt II. Lipót anhalt–dessaui herceg (1700–1751) és Gizella Ágnes anhalt–kötheni hercegnő (1722–1751) gyermekei közül. 1751-ben árvaságra jutva, nagybátyja, Dietrich anhalt–dessaui herceg nevelte. Apja és nagyapja nyomdokán haladva először a porosz hadseregben szolgált. A kolíni csata hatására 1757-ben kilépett a hadseregből és kinyilvánította Anhalt–Dessau semlegességét. A poroszok által követelt jóvátételt magánvagyonából fizette ki.
1767-ben feleségül vette unokatestvérét, Lujza brandenburg–schwedti hercegnőt (1750–1811). 1782-ben megpróbált szövetséget létrehozni a porosz hegemónia ellenében. 1806-ban Napóleon császár megpróbálta a saját hasznára fordítani a herceg tekintélyét és meghívta Párizsba. Lipót az utolsók között volt a német hercegek közül, aki belépett a Rajnai Szövetségbe. Másrészt viszont 1809-ben díszes fogadást rendezett Dessauban, annak a Ferdinand von Schillnek, akire Jérôme Bonaparte 10 000 frankos díjat tűzött ki.
Lipót herceg 1817-ben halt meg egy lovasbaleset következtében. Utódja unokája, IV. Lipót lett.
Tevékenysége
szerkesztésBarátjával, Friedrich Wilhelm von Erdmannsdorffal együtt, akit 1756-ban ismert meg, több tanulmányutat tett Itáliában, Franciaországban, Svájcban, Hollandiában, ahol átfogó kultúrtörténeti és gazdasági tanulmányokat folytatott.
Hazatérve elkezdte országában a gyakorlatba is átültetni az utazás során szerzett ismereteket és számos reformot vezetett be az oktatás, egészségügy, szociális helyzet, útépítés, mező- és erdőgazdaság és ipar területén. Nemcsak egyik legmodernebb német kisállammá tette Anhalt–Dessaut, hanem lényegesen megnövelte gazdasági teljesítményét. Számtalan építkezésével klasszicista stílusban alakította át dessaui székhelyét és környezetét. A mezőgazdaság intenzívvé tétele és az új ismeretek szerinti kertépítészet, a mezőgazdasági és műszaki mintagazdaságok létesítése, a számtalan gyümölcsfa-telepítés mind része volt a hatalmas tájformálási munkának, amely 200 km²-re terjedt ki. Ezáltal alakult ki a 18. században az úgynevezett dessau–wörlitzi kertbirodalom, a hozzátartozó parkokkal és kastélyokkal.
A parkok az első angol stílusú tájépítészeti létesítmények voltak Anglián kívül. Nem az udvartartás szórakozását szolgálták, hanem a szépség és hasznosság összekapcsolását, a látogatók örömét, jobbítását és oktatását szolgálták. Ennek megfelelően a parkokban mindenki szabadon járhatott.
III. Lipót a felvilágosodás híve volt, különösen a népnevelés eszméit illetően, amelyet a természet és tudomány tanulmányozása által kívánt megvalósítani. A toleranciapolitikájára jellemző, hogy az ő korában jelent meg Dessauban az első német nyelvű zsidó újság Sulamith címen és a zsidó népesség részaránya érezhetően növekedett. Felvilágosult kortársai mintaszerű uralkodónak tartották III. Lipótot.
Dessauban több intézményt alapítottak, amelyek szintén a felvilágosodás szellemét szolgálták. 1774-ben Johann Bernhard Basedow kezdeményezésére jött létre egy reformpedagógiai szemléletű iskola Filantropinum néven, amelynek vezetője később Joachim Heinrich Campe lett. A felvilágosodás szellemében Carl Gottfried Neuendorf 1785-ben országos iskolareformot hajtott végre. 1781-ben jött létre az Allgemeine Buchhandlung der Gelehrten (Tanultak Általános Könyvkereskedése) abból a célból, hogy a tudományos szerzőket függetlenítse a kiadóktól. Az 1796-ban alakult Dessauer Chalkographische Gesellschaft (Dessaui Kőnyomó Társaság) festményekről készített jó minőségű reprodukciókat, hogy a széles közönség részére hozzáférhetővé tegye. Ezeket az intézkedéseket nem csak az ország adóiból finanszírozták, hanem azoknak a brandenburgi és kelet-poroszországi birtokoknak a jövedelméből, amelyeket az anhalt–dessaui hercegek porosz szolgálataik fejében kaptak.
Gyermekei
szerkesztés- Házasság előtti kapcsolatából Johanna Eleonore Hoffmeierrel (1746–1816):
- Wilhelmine Eleonore Friederike (1762. június 14. – szeptember 23.)
- Franz Johann Georg von Waldersee gróf (1763. május 5. – 1823. május 30.)
- Louise Leonore Friederike (1765. augusztus 30. – 1804)
- Luise von Brandenburg–Schwedt hercegnővel kötött házasságából:
- Leánygyermek (*/† 1768. február 11.)
- Frigyes anhalt–dessaui herceg (1769. december 27. – 1814. május 27.)
- Házasság melletti kapcsolatból (Luise Schochtól, a kertépítő mester lányától, aki utóbb von Beringer néven nemességet kapott):
- Wilhemine Sidonie (* 1789)
- Adelheid (1790–1850)
- Franz Adolf (1792–1866)
- Házasságon kívüli kapcsolatból (Johanna Magdalena Luise Jägertől (*1763)):
- Franziska (*1789)
- Leopoldine (1791–1847)
- Amalie (1793–1841)
- Házasságon kívüli kapcsolatból (Friederike Wilhelmine Schulztól (1772–1843)):
- Ludwig Ferdinand Schulz (1800–1893)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
- ↑ a b RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b The Peerage (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Anhalt-Dessau, (Leopold III Frederick) Francis, Prince of, (Leopold III Frederick) Francis, Prince of Anhalt-Dessau
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 10.)
- ↑ Union List of Artist Names (angol nyelven), 2021. október 18. (Hozzáférés: 2024. május 13.)
- ↑ p10572.htm#i105717, 2020. augusztus 7.
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben a Leopold III. Friedrich Franz (Anhalt-Dessau) című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
szerkesztésIrodalom
szerkesztés- Kaevan Gazdar, Fürst Franz und das Gartenreich Dessau-Wörlitz, Aufbau Verlag, 2006
- Friedrich Reil, Leopold Friedrich Franz, Herzog und Fürst von Anhalt-Dessau, ältestregierender Fürst in Anhalt, nach seinem Wesen und Wirken geschildert. Dessau: Aue (1845), Nachdruck Wörlitz: Kettmann (1995). ISBN 3-930696-01-0
- Erhard Hirsch, Die Dessau-Wörlitzer Reformbewegung im Zeitalter der Aufklärung. Personen - Strukturen - Wirkungen. Hallesche Beiträge zur Europäischen Aufklärung, 18. Tübingen: Niemeyer (2003) ISBN 3-484-81018-1 (überarbeitete Fassung der Phil.Diss. Halle 1969)
- Erhard Hirsch, Fürst Leopold III. Friedrich Franz von Anhalt-Dessau. DKV-Kunstführer Nr. 561/4. München Berlin: Deutscher Kunstverlag (2003)
- Anna-Franziska von Schweinitz: Fürst und Föderalist. Tagebücher einer Reise in die Schweiz 1783 und der Bund der Eidgenossen als Modell im Alten Reich. Worms: Wernersche Verlagsgesellschaft (2004). ISBN 3-88462-196-3
További információk
szerkesztés
