Intézményes Forradalmi Párt

Az Intézményes Forradalmi Párt (spanyolul: Partido Revolucionario Institucional, rövidítése: PRI) egy mexikói politikai párt, amely 1929 és 2000 között hegemóniában kormányozta Mexikót és a mindenkori mexikói elnököt adta. A párt legfőbb belpolitikai ellenfele a Nemzeti Akció Párt, annak ellenére, hogy mindkét párt a Szocialista Internacionálé tagjai.[4][5]

Intézményes Forradalmi Párt
Partido Revolucionario Institucional

Adatok
ElnökEnrique Ochoa Reza

Alapítva1929

Ideológiaforradalmi nacionalizmus[1][2][3]
korporativizmus
neoliberalizmus
technokrácia
Politikai elhelyezkedésKözép és Jobbközép között
Parlamenti jelenlétKépviselőház:
202 / 500
Szenátus:
55 / 128
Kormányzók:
15 / 32
Nemzetközi szövetségekSzocialista Internacionálé
Weboldala

Története szerkesztés

A pártot eleinte Nemzeti Forradalmi Párt (Partido Nacional Revolucionario) néven alapította Plutarco Elías Calles mexikói elnök 1929-ben. Tömegpártként alakult meg, és határozottan baloldali volt, emellett a jobbközép és a fasisztákkal szimpatizálók irányzata is megvolt a pártban.

A ma is használatos nevét 1946-ban vette fel, amikor új irányvonalon indult el. 1948 és 1968 közötti időszaka alatt autoriter módon kormányozta Mexikót. 1947-ben megszavazták a nők szavazati jogát az önkormányzati választásokon, majd 1953-ban ugyanezt a parlamenti választásokon.

A lejtmenet az 1968-as tlatelocoi mészárlás után kezdődött: 1989-ben elvesztette Baja California állam kormányzóságát, 1997-ben a Képviselőházban és 2000-ben a Szenátusban is kisebbségbe került. A 2000-es mexikói szövetségi választásokon döntő vereséget szenvedett, amikor a PAN jelölte Vicente Fox győzött. 2012-ben ismét ez a párt került hatalomra Enrique Peña Nieto elnökkel az élen.

Jelenleg (mikor?) 15 államban kormányoz a 31-ből: Campeche, Coahuila, Colima, México, Guerrero, Hidalgo, Jalisco, Nayarit, Oaxaca, San Luis Potosí, Sinaloa, Sonora, Tlaxcala, Yucatán és Zacatecas államokban.

Ideológia szerkesztés

A pártot számos elemző állampártként jellemzi, valamint annak ellenére hogy maga a párt szociáldemokratának jellemzi. Szocialista Internacionálé tagja, nem tekintik hagyományos értelmben vett szociáldemokrata pártnak.

Választási eredmények szerkesztés

Elnök választások szerkesztés

Választási év Eredmény Elnök-jelölt neve Szavazatok száma Szavazatok (%) Helyezés
1929 Győzelem Pascual Ortiz Rubio 1,974,848 93.6 1.
1934 Győzelem Lázaro Cárdenas del Río 2,225,000 98.1 1.
1940 Győzelem Manuel Ávila Camacho 2,476,641 93.3 1.
1946 Győzelem Miguel Alemán Valdés 1,786,901 77.9 1.
1952 Győzelem Adolfo Ruiz Cortines 2,713,745 74.32 1.
1958 Győzelem Adolfo López Mateos 6,767,754 89.81 1.
1964 Győzelem Gustavo Díaz Ordaz 8,262,393 87.69 1.
1970 Győzelem Luis Echeverría Álvarez 11,904,368 84.79 1.
1976 Győzelem José López Portillo 16,424,021 91.9 1.
1982 Győzelem Miguel de la Madrid Hurtado 16,748,006 70.99 1.
1988 Győzelem Carlos Salinas de Gortari 9,687,926 50.70 1.
1994 - Luis Donaldo Colosio Murrieta (meggyilkolták) - - -
1994 Győzelem Ernesto Zedillo Ponce de León (helyettes) 17,181,651 48.63 1.
2000 Vereség Francisco Labastida Ochoa 13,579,718 36.11 2.
2006 Vereség Roberto Madrazo Pintado 9,301,441 22.26 3.
2012 Győzelem Enrique Peña Nieto 19,226,784 38.21 1.
2018 Vereség José Antonio Meade Kuribreña 9,289,853 16.43 3.

Parlamenti választások szerkesztés

Képviselőház szerkesztés

Választás év Választókerületi
szavazatok
Listás
szavazatok
Mandátumok száma Parlamenti többség/kisebbség? Elnök neve
szavazatok száma % szavazatok száma %
1940
172 / 173
Többség Manuel Ávila Camacho  
1946 1,687,284 73.5
141 / 147
Többség Miguel Alemán Valdés  
1952 2,713,419 74.3
151 / 161
Többség Adolfo Ruiz Cortines  
1958 6,467,493 88.2
153 / 162
Többség Adolfo López Mateos  
1964 7,807,912 86.3
175 / 210
Többség Gustavo Díaz Ordaz  
1970 11,125,770 83.3
175 / 210
Többség Luis Echeverría Álvarez  
1976 12,868,104 85.0
195 / 237
Többség José López Portillo  
1982 14,501,988 69.4 14,289,793 65.7
299 / 400
Többség Miguel de la Madrid  
1988 9,276,934 51.0 9,276,934 51.0
260 / 500
Többség Carlos Salinas de Gortari  
1991 14,051,349 61.4 14,145,234 61.4
320 / 500
Többség Carlos Salinas de Gortari  
1994 16,851,082 50.2 17,236,836 50.3
300 / 500
Többség Ernesto Zedillo  
1997 11,305,957 39.1 11,438,719 39.1
239 / 500
Kisebbség Ernesto Zedillo  
2000 13,720,453 36.9 13,800,306 36.9
207 / 500
Kisebbség Vicente Fox  
2003 6,166,358 23.9 6,196,171 24.0
224 / 500
Kisebbség Vicente Fox  
2006 11,629,727 28.0 11,689,110 27.9
121 / 500
Kisebbség Felipe Calderón Hinojosa  
2009 12,765,938 36.9 12,809,365 36.9
241 / 500
Kisebbség Felipe Calderón Hinojosa  
2012 15,166,531 31.0 15,513,478 31.8
212 / 500
Kisebbség Enrique Peña Nieto  
2015 11,604,665 34.2 11,638,556 29.2
203 / 500
Kisebbség Enrique Peña Nieto  

Szenátus szerkesztés

Választás év Választókerületi
szavazatok
Listás
szavazatok
Mandátumok száma Parlamenti többség/kisebbség? Elnök neve
szavazatok száma % szavazatok száma %
1964 7,837,364 87.8
64 / 64
Többség Gustavo Díaz Ordaz  
1970 11,154,003 84.4
64 / 64
Többség Luis Echeverría Álvarez  
1976 13,406,825 87.5
64 / 64
Többség José López Portillo  
1982
63 / 64
Többség Miguel de la Madrid  
1988 9,263,810 50.8
60 / 64
Többség Carlos Salinas de Gortari  
1994 17,195,536 50.2
95 / 128
Többség Ernesto Zedillo  
1997 11,266,155 38.5
77 / 128
Többség Ernesto Zedillo  
2000 13,699,799 36.7 13,755,787 36.7
51 / 128
Kisebbség Vicente Fox  
2006 11,622,012 28.1 11,681,395 28.0
39 / 128
Kisebbség Felipe Calderón Hinojosa  
2012 18,477,441 37.0 18,560,755 36.9
61 / 128
Kisebbség Enrique Peña Nieto  

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Partido Revolucionario Institucional című spanyol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek szerkesztés

  1. José Antonio Aguilar Rivera. „Nota sobre el nacionalismo claudicante”, Nexos , 2016. augusztus 31. 
  2. Laura Rojas. „La muerte del nacionalismo revolucionario”, 'Excélsior , 2014. augusztus 17. 
  3. Juan Jose de la Cruz Arana. „Autoridad y Memoria: El Partido Revolucionario Institucional”, 'Distintas Latitudes , 2012. február 16. 
  4. Meade, the King of the Mexican Sandwich”, El Universal , 2018. január 11. 
  5. Russell, James W.. Class and Race Formation in North America. University of Toronto Press, 155. o. (2009. április 14.). ISBN 978-0-8020-9678-4 

Források szerkesztés