Istenszülő elszenderedése templom (Labova e Kryqit)

albániai templom Labova e Kryqitben

Az Istenszülő elszenderedése templom (albán Kisha e Fjetjes së Virgjëreshës) vagy Szűz Mária-templom (Kisha e Shën Mërisë) feltehetően a 13. században bizánci stílusban épült görögkeleti templom Dél-Albániában, a Libohova közelében található Labova e Kryqit(wd) faluban.

Istenszülő elszenderedése templom
védett műemlék (1973, GJ110 sz.)
Valláskeresztény
Felekezetgörögkeleti
Építési adatok
Építése13. század
Stílusbizánci építészet
Alapadatok
Építőanyagtégla
Elérhetőség
TelepülésLabova e Kryqit
Elhelyezkedése
Istenszülő elszenderedése templom (Albánia)
Istenszülő elszenderedése templom
Istenszülő elszenderedése templom
Pozíció Albánia térképén
é. sz. 40° 04′ 26″, k. h. 20° 17′ 25″Koordináták: é. sz. 40° 04′ 26″, k. h. 20° 17′ 25″
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Istenszülő elszenderedése templom témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Története szerkesztés

A mai falu közelében már a vaskor kései szakaszában egy kisebb erődítés állt, amelyet a hellenisztikus korszakban, az i. e. 3–2. században megerősítettek.[1] A jelenlegi templom feltehetően a 13. században, az Epiruszi Despotátus felvirágzásának időszakában épült egy késő ókori, 6. századi bazilika alapjain.[2] A körülötte lévő falu később elnéptelenedett, és lakossága csak a késő oszmán kor óta kontinuus.[3] 1783-ban a templomot kibővítették, ekkor épült az exonarthex(wd) és a harangtorony, egyúttal kisebb átalakítások érték a templom belső terét is.[4]

Fekvése és leírása szerkesztés

Labova e Kryqit a közeli Libohova felől a suhai aszfaltúton közelíthető meg, a templom a falu központjában található.[5]

A keleti tájolású téglatemplomot egy szokatlanul magas kupoladobon nyugvó téglakupola koronázza. A kupoladob kissé megdőlt, a múltban statikailag többször is meg kellett erősíteni. Az 1783-ban mészkőből épült, epiruszi típusú, tornácszerű exonarthexből pár lépcsőfok vezet fel a boltozatos mennyezetű, a főhajóra merőleges tengelyű narthexbe. Maga a főhajó csaknem négyzetes alaprajzú, amelyet a kupoladobot alátámasztó kettős árkád tagol el a mellékhajóktól. A narthex feletti kialakított álkarzat megoldása több jelentősebb templomból, így például az ártai(wd) Parigorítisza-templomból vagy a szaloniki Szent Szófia-székesegyházból is ismert. A félköríves apszisokat 1776-ban rekonstruálták, valamint 1783-ban épült fel a templom déli falához csatlakozó harangtorony is. A korábban lemeszelt 13. századi és későbbi freskókat restaurálták, különösen értékesek a díszesen faragott faikonosztáz mögötti szentélyfalon látható festmények.[6]

A templom északi oldala
Az apszisok lábazata
A belső tér részlete

Jegyzetek szerkesztés

  1. Gilkes 2013 :213.
  2. Nagel 1989 :81.; Gilkes 2013 :213. • Dienes 2017 :104. útikönyvében pontos évszámot, 1455-öt közli a templom építésének éveként.
  3. Gilkes 2013 :213.
  4. Gilkes 2013 :214.; Dienes 2017 :104.
  5. Gilkes 2013 :213.
  6. Nagel 1989 :41.; Gilkes 2013 :213–215.; Dienes 2017 :104.

Források szerkesztés

  • Dienes 2017: Dienes Tibor: Albánia: Útikönyv. 4. kiadás. Budapest: Hibernia. [2017]. = Varázslatos Tájak, ISBN 9789637617638  
  • Gilkes 2013: Oliver Gilkes: Albania: An archaeological guide. London; New York: I. B. Tauris. 2013. ISBN 9781780760698  
  • Nagel 1989: Albánia. [Pécs]: Baranya Megyei Könyvtár. 1989. = Nagel Útienciklopédiák, ISBN 9637272194