Főmenü megnyitása

A jána (szanszkrit és páli: „jármű”) a spirituális gyakorlás egy módja vagy módszere a buddhizmusban, illetve a különböző buddhista iskolák elnevezése a gyakorlat fajtája szerint. A buddhizmusban és a hinduizmusban a jána és a márga (ösvény) a spirituális gyakorlás, mint utazás metaforája. Mindkét vallás ősi szövegei különböző jánák gyakorlatait vitatják meg. A buddhizmusban a jána a spirituális ösvény metaforáját megtoldják a választható módszer kiválasztásának lehetőségével. A spirituális utazás eredete védikus eredetű. Találni rá utalást már a Rigvédában is, amely i. e. 1500 környékén keletkezett. Az ebben lévő tizedik mandala többször is említi a dévajána kifejezést (fordítása hozzávetőlegesen: az istenek ösvénye), illetve a pitrjána, atyák ösvénye kifejezést. A páli kánonban a jána a tíz ajánlott felajánlás (dána) egyike, amelyet egy világi személy tehet egy szerzetes vagy egy remete felé (lásd például: DN 7.33/PTS: A iv 59 and DN 10.177/PTS: A v 269).

Tartalomjegyzék

A két jánaSzerkesztés

Hagyományosan a két jármű a mahájána buddhizmusban a srávakajána és a pratjékabuddhajána. Ezek segítségével a háromféle buddhaság állapota közül kettő érhető el. A mahájána buddhisták a harmadik fajta típusra tesznek fogadalmat, amely a bodhiszattva fogadalom. Egyes mahájána szövegek a két jána összességét nevezik hínajánának. Egyes szövegekben a „két jármű” a mahájána és a hínajána.

A három jánaSzerkesztés

A háromfajta buddha alapján három járművet is meg szoktak különböztetni:

  • Pratjékabuddhajána: a pratjékabuddha eléri a megvilágosodást, nem tanít azonban másokat. A pratjékabuddha nem függ semmilyen tanítótól és egy tanító buddha nélül is képes elérni a teljes megvilágosodást.
  • Bodhiszattvajána: a bodhiszattva a megvilágosodás előtt és után is minél több érző lény megvilágosodását kívánja elősegíteni. Az a bodhiszattva, aki elérte ez a célt, a szamjakszambuddha. A szamjakszambuddha képes felállítani a tanításokat és tanítványokat segíteni hozzá a megszabaduláshoz.

Egy másik fajta osztályozás jött létre a vadzsrajána megjelenésével, amely saját módszerét tekinti a legmagasabb rendűnek.[1]

A négy jánaSzerkesztés

A mahájána buddhisták olykor négy jánát különböztetnek meg:

Az öt jánaSzerkesztés

Ez a kelet-ázsiai buddhizmusban található mahájána lista:

A hat jánaSzerkesztés

Az öt jána kiegészítve a vadzsrajánával. Ez a japán singon buddhizmus sajátossága. Ez Kúkai találta ki azért, hogy megkülönböztesse a 9. században Kínából hozott vadzsrajána tanításokat.

A kilenc jánaSzerkesztés

A tibeti buddhizmus nyingma iskolájában kilenc jána van, amely az első három jána kiegészítve hat tantra osztállyal.

A nyingma iskola feje, a dudzsom rinpocse kihangsúlyozza, hogy a nyolc alsóbb jármű intellektuális termék, tehát csak kitalált:[2]

A tizenkét jánaSzerkesztés

A mahájána és a vadzsrajána forrásokban található felsorolás:

  1. Srávakajána
  2. Pratjékabuddhajána
  3. Bodhiszattvajána
  4. Krijajóga
  5. Csarjajóga (vagy Upajóga)
  6. Jógatantra
  7. Mahájóga
  8. Anujóga
  9. Atijóga
  10. Szemde
  11. Longde
  12. Mengagde

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. The Tantric Path of Indestructible Wakefulness. Shambhala Publications, 27. o.. ISBN 9781590308042 
  2. Dudjom Rinpoche. Wisdom Nectar. Snow Lion 2005.

További információkSzerkesztés