Jána (buddhizmus)

„jármű” a buddhizmusban

A jána (szanszkrit és páli: „jármű”) a spirituális gyakorlás egy módja vagy módszere a buddhizmusban, illetve a különböző buddhista iskolák elnevezése a gyakorlat fajtája szerint. A buddhizmusban és a hinduizmusban a jána és a márga (ösvény) a spirituális gyakorlás, mint utazás metaforája. Mindkét vallás ősi szövegei különböző jánák gyakorlatait vitatják meg. A buddhizmusban a jána a spirituális ösvény metaforáját megtoldják a választható módszer kiválasztásának lehetőségével. A spirituális utazás eredete védikus eredetű. Találni rá utalást már a Rigvédában is, amely i. e. 1500 környékén keletkezett. Az ebben lévő tizedik mandala többször is említi a dévajána kifejezést (fordítása hozzávetőlegesen: az istenek ösvénye), illetve a pitrjána, atyák ösvénye kifejezést. A páli kánonban a jána a tíz ajánlott felajánlás (dána) egyike, amelyet egy világi személy tehet egy szerzetes vagy egy remete felé (lásd például: DN 7.33/PTS: A iv 59 and DN 10.177/PTS: A v 269).

Jánák szerkesztés

A két jána szerkesztés

Hagyományosan a két jármű a mahájána buddhizmusban a srávakajána és a pratjékabuddhajána. Ezek segítségével a háromféle buddhaság állapota közül kettő érhető el. A mahájána buddhisták a harmadik fajta típusra tesznek fogadalmat, amely a bodhiszattva fogadalom. Egyes mahájána szövegek a két jána összességét nevezik hínajánának. Egyes szövegekben a „két jármű” a mahájána és a hínajána.

A három jána szerkesztés

A háromfajta buddha alapján három járművet is meg szoktak különböztetni:

  • Srávakajána: az arhat járműve, aki a megvilágosodást egy szamjakszambuddha tanításán keresztül éri el.
  • Pratjékabuddhajána: a pratjékabuddha eléri a megvilágosodást, nem tanít azonban másokat. A pratjékabuddha nem függ semmilyen tanítótól és egy tanító buddha nélkül is képes elérni a teljes megvilágosodást.
  • Bodhiszattvajána: a bodhiszattva a megvilágosodás előtt és után is minél több érző lény megvilágosodását kívánja elősegíteni. Az a bodhiszattva, aki elérte ez a célt, a szamjakszambuddha. A szamjakszambuddha képes felállítani a tanításokat és tanítványokat segíteni hozzá a megszabaduláshoz.

Egy másik fajta osztályozás jött létre a vadzsrajána megjelenésével, amely saját módszerét tekinti a legmagasabb rendűnek.[1]

A négy jána szerkesztés

A mahájána buddhisták olykor négy jánát különböztetnek meg:

Az öt jána szerkesztés

Ez a kelet-ázsiai buddhizmusban található mahájána lista:

A hat jána szerkesztés

Az öt jána kiegészítve a vadzsrajánával. Ez a japán singon buddhizmus sajátossága. Ez Kúkai találta ki azért, hogy megkülönböztesse a 9. században Kínából hozott vadzsrajána tanításokat.

A kilenc jána szerkesztés

A tibeti buddhizmus nyingma iskolájában kilenc jána van, amely az első három jána kiegészítve hat tantra osztállyal.

A nyingma iskola feje, a dudzsom rinpocse kihangsúlyozza, hogy a nyolc alsóbb jármű intellektuális termék, tehát csak kitalált:[2]

A tizenkét jána szerkesztés

A mahájána és a vadzsrajána forrásokban található felsorolás:

  1. Srávakajána
  2. Pratjékabuddhajána
  3. Bódhiszattvajána
  4. Krijajóga
  5. Csarjajóga (vagy Upajóga)
  6. Jógatantra
  7. Mahájóga
  8. Anujóga
  9. Atijóga
  10. Szemde
  11. Longde
  12. Mengagde

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. The Tantric Path of Indestructible Wakefulness. Shambhala Publications, 27. o.. ISBN 9781590308042 
  2. Dudjom Rinpoche. Wisdom Nectar. Snow Lion 2005.

További információk szerkesztés