Jászómindszent
Jászómindszent falu Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásban.
| Jászómindszent (Poproč) | |||
 | |||
| A jászómindszenti katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Kassai | ||
| Járás | Kassa-környéki | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1255 | ||
| Polgármester | Štefan Jaklovský | ||
| Irányítószám | 044 24 | ||
| Körzethívószám | 055 | ||
| Forgalmi rendszám | KS | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2681 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 105 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 363 m | ||
| Terület | 26,40 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 42′ 46″, k. h. 20° 58′ 36″Koordináták: é. sz. 48° 42′ 46″, k. h. 20° 58′ 36″ | |||
| Jászómindszent weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jászómindszent témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Fekvése szerkesztés
Története szerkesztés
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MINTSZENT. Két falu Abaúj Várm. egyiknek földes Ura a’ Jászói Prépostság, a’ másiknak pedig Nováki, és több Urak, lakosai többfélék, fekszik egyik a’ Kassai, a’ másik a Csereháti járásban, legelőjök szoross, épűletre való fájok nints, más jó tulajdonságaik középszerűek.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Mindszent (Jászó), Podproch, tót falu, Abauj vmegyében, Jászóhoz északra 1 órányira: 1136 kath. lak. Paroch. templom. Réz- és vas-bányák. Szép fenyves erdő. F. u. a jászói prépost. Ut. p. Meczenzéf.”[3]
A községnek a 20. század elején vas-, antimon-, és cinóberbányái voltak.
Borovszky Samu monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Jászó-Mindszent, 187 házzal, 1302 tót lakossal. Postája és távirója: Jászó. Róm. kath. temploma, melyben szép, régi csúcsíves oltár van, 1518-ban épült. A községnek vas-, antimon- és czinóber-bányái vannak.”[4]
Jászómindszent a trianoni diktátum előtt Abaúj-Torna vármegye Csereháti járásához tartozott.
Népessége szerkesztés
1880-ban 1294 lakosából 34 magyar és 1206 szlovák anyanyelvű volt.
1890-ben 1302-en lakták, ebből 38 magyar és 1245 szlovák anyanyelvű.
1900-ban 1465 lakosából 409 magyar és 1041 szlovák anyanyelvű volt.
1910-ben 1263-an lakták: 558 magyar és 694 szlovák anyanyelvű.
1921-ben 1275-en lakták, ebből 765 magyar és 446 csehszlovák.
1930-ban 1418 lakosából 25 magyar és 1339 csehszlovák volt.
1941-ben 1722-en lakták, ebből 1219 magyar és 490 szlovák.
1991-ben 2790 lakosából 17 magyar és 2749 szlovák.
2001-ben 2784 lakosából 12 magyar és 2739 szlovák volt.
2011-ben 2760 lakosából 11 magyar és 2526 szlovák.
Nevezetességek szerkesztés
- Római katolikus temploma 1518-ban épült. Különlegessége: szép, régi, csúcsíves oltára.
Források szerkesztés
- Borovszky Samu: Abaúj-Torna vármegye.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) / Hungarian Electronic Library. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2018. január 15.)
- ↑ Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2018. január 15.)
- ↑ Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2018. január 15.)
