Wikipédia

Jülin-barlangok

Festett barlangok, Kuancsou megye, Kanszu tartomány, Kína

A Jülin-barlangok (kínai: 榆林窟, pinjin: Jü-lin ku) barlangsor Kuacsou megyében, Kanszu tartományban, Kína északnyugati részén, Tunhuang várostól és a Mokao-barlangoktól 100 km-re keletre. Nevét a Jülin-folyót övező, azonos nevű szilfákról kapta. A folyó keresztülfolyik a területen, két csoportra osztva a barlangokat. Az itt feltárt 42 barlangban mintegy 250 színes szobor és 4200m² falfestmény található, amelyeket a Tang-dinasztiától a Jüan-dinasztia koráig (7-14. század) hoztak létre és építettek át vagy újítottak fel a különböző korok uralkodói.[1][2] A helyszín az 1961-ben létrehozott nemzeti történelmi és kulturális jelentőségű helyszínek megállapításakor bekerült a védelem alá első helyszínek közé.[3] 2008-ban a Jülin-barlangok felkerült Kína világörökségi helyszíneinek várólistájára a selyemút részeként.[4]

Jülin-barlangok (榆林窟 )
Pipa player, south wall of Cave 25 (Tang-dinasztia)
Pipa player, south wall of Cave 25 (Tang-dinasztia)
Ország Kína
TelepülésTunhuang
Típusbuddhista
Elhelyezkedése
Jülin-barlangok (Kína)
Jülin-barlangok
Jülin-barlangok
Pozíció Kína térképén
é. sz. 40° 03′ 33″, k. h. 95° 56′ 10″Koordináták: é. sz. 40° 03′ 33″, k. h. 95° 56′ 10″
A Wikimédia Commons tartalmaz Jülin-barlangok témájú médiaállományokat.

Barlangok szerkesztés

A barlangok többsége bejárati folyosóként, előteremként vagy főteremként funkcionált. Három barlang közepén tartóoszlopot hagytak meg, majd falfülkéket vájtak mind a négy oldalon. Néhány barlangot a történelem során átépítettek vagy felújítottak a Tang-dinasztia után az Öt dinasztia, a Szung, a Nyugati Hszia vagy a Jüan-dinasztia korában. A Ming-dinasztia idején teljesen használaton kívülre került. A Csing-dinasztia korában próbálkozásokat tettek a barlangok felújítására, és ebben a korban újabbakat is létrehoztak. A Tunhuang Akadémia tevékenységének köszönhetően jelenleg a helyszín állapotának megőrzésért fáradoznak szakemberek a sziklafalak megerősítésével és a turistalátogatások szabályozásával.[1][5]

Falfestmények szerkesztés

A falfestmények buddhista vallási témájúak – buddhák, bódhiszattvák és a dzsátaka mesék varázslatos lényei – világi témákkal kiegészítve (szponzorok, go játékosok és kisebbségi népek nevei), így az ábrák jól mutatják a különböző korok haj és ruhaviseleteit, földművelési szokásait, például fejés, borkészítés, olvasztás kemencében, zenés és táncos műsorok, illetve házasodási szokások.[1][2] A festmények nem freskók, inkább keleties vakolatra felhordott ásványi és organikus pigment festékanyagok és gumi vagy ragasztó kötőanyagok.[5]

Barlangok listája szerkesztés

A 42 barlang számozása főleg a falfestmények stílusa és a falfeliratok alapján készült (kínai, mongol, tibeti, szanszkrit, tangut és óujgur nyelven):[6][7]

Barlang Építette Felújította Korábbi számozása Kép
1 Csing
2 Nyugati Hszia Yuan, Csing C1  
3 Nyugati Hszia Yuan, Csing C2  
4 Yuan Csing C3  
5 Tang Csing  
6 Tang Öt dinasztia, Song, Nyugati Hszia, Csing, Kínai Köztársaság C4
7 Csing
8 Csing
9 Csing
10 Nyugati Hszia Yuan, Csing C5  
11 Csing
12 Öt dinasztia Csing C6  
13 Öt dinasztia Szung, Csing C7
14 Szung-dinasztia Csing, Kínai Köztársaság C8
15 Mid-Tang Szung, Nyugati Hszia, Jüan, Csing C9  
16 Öt dinasztia Early Kínai Köztársaság C10
17 Tang Öt dinasztia, Szung, (tisztázatlan dátum), Csing C11
18 Öt dinasztia Nyugati Hszia, Jüan C11b
19 Öt dinasztia Csing C12  
20 Tang Öt dinasztia, Szung, Csing C13
21 Tang Song, (tisztázatlan dátum), Csing C14
22 Tang Szung, Nyugati Hszia, Csing C15
23 Tang Szung, Csing C16
24 Tang C17b
25 középső Tang Öt dinasztia, Szung, Csing C17  
26 Tang Öt dinasztia, Szung, (tisztázatlan dátum), Csing C18
27 Tang C18b
28 korai Tang Szung, Nyugati Hszia, Csing C19
29 Nyugati Hszia Yuan, Csing C20  
30 Late-Tang Szung C20
31 Öt dinasztia Csing C21
32 Öt dinasztia Szung C22  
33 Öt dinasztia Csing C23
34 Tang Öt dinasztia, Szung, Csing C24
35 Tang Öt dinasztia, Szung, Csing C25
36 Tang Öt dinasztia, Szung, Csing C26
37 Csing
38 Tang Öt dinasztia, Csing C27
39 Tang (tisztázatlan dátum), Yuan, Qing C28  
40 Öt dinasztia Csing C29
41 Öt dinasztia Jüan, Csing
42 High-Tang

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

 
A Wikimédia Commons tartalmaz Jülin-barlangok témájú médiaállományokat.

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b c szerk.: Fan Jinshi: 安西榆林窟 The Anxi Yulin Grottoes (kínai, english nyelven). Gansu National Publishing House, 6–9. o. (1999). ISBN 7542106465 
  2. ↑ a b szerk.: Tunhuang Akadémia: 安西榆林窟 (Anhszi Jülin-barlangok) (kínai nyelven). 文物出版社 (1997). ISBN 7501007748 
  3. ↑ 国务院关于公布第一批全国重点文物保护单位名单的通知 (1st Designations) (kínai nyelven). State Administration of Cultural Heritage, 1961. április 3. [2012. június 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 27.)
  4. ↑ Chinese Section of the Silk Road. UNESCO. (Hozzáférés: 2012. április 28.)
  5. ↑ a b Whitfield, Roderick (et al.). Cave Temples of Mogao: Art and History on the Silk Road. Getty Conservation Institute, 5, 114 ff, 135. o. (2000). ISBN 0892365854 
  6. ↑ szerk.: Tunhuang Akadémia: 安西榆林窟 (Anhszi Jülin-barlangok) (kínai nyelven). 文物出版社, 254–263. o. (1997). ISBN 7501007748 
  7. ↑ Dai Matsui (2008). „Revising the Uigur Inscriptions of the Yulin Caves”. Studies on the Inner Asian Languages 23, 17–33. o, Kiadó: Osaka University. ISSN 1341-5670.  

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Jülin-barlangok&oldid=27005644”