Jagma
Jagma falu Horvátországban Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Lipikhez tartozik.
Jagma | |
Közigazgatás | |
Ország | Horvátország |
Megye | Pozsega-Szlavónia |
Község | Lipik |
Jogállás | falu |
Irányítószám | 33543 |
Körzethívószám | (+385) 33 |
Népesség | |
Teljes népesség | 33 fő (2021. aug. 31.)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 136 m |
Terület | 4,53 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 25′ 05″, k. h. 17° 06′ 30″45.418056°N 17.108333°EKoordináták: é. sz. 45° 25′ 05″, k. h. 17° 06′ 30″45.418056°N 17.108333°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
szerkesztésPozsegától légvonalban 45, közúton 58 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 4, és közúton 5 km-re nyugatra, Nyugat-Szlavóniában, a Lipikről Novszkára vezető főút mentén, a Pakra bal partján fekszik. Nyugatról Korita, északról Kukunjevac, keletről Dobrovac falvak határolják.
Története
szerkesztésA térség a 16. század közepétől több mint száz évig török uralom alatt állt. A 17. század végétől a török kiűzése után a területre folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Jagma” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Jagma” néven szerepel. [2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Jagma” néven 60 házzal, 5 katolikus és 317 ortodox vallású lakossal találjuk. [3]
1857-ben 208, 1910-ben 315 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 96%-a szerb anyanyelvű volt. A gradiskai határőrezredhez tartozott, majd a katonai közigazgatás megszüntetése után Pozsega vármegye Pakráci járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 96%-a szerb nemzetiségű volt. A délszláv háború idején kezdetben szerb ellenőrzés alatt állt. Az Orkan-91 hadművelet keretében 1991. december 8-án foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság nagyrészt elmenekült. 2011-ben 41 lakosa volt.
Lakossága
szerkesztésLakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
208 | 136 | 197 | 268 | 275 | 315 | 309 | 275 | 243 | 245 | 225 | 200 | 206 | 206 | 27 | 41 |
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... 168. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 160. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
szerkesztésTovábbi információk
szerkesztés- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- A város turisztikai központjának honlapja (horvátul)
- Stjepan Benković: Pakrački kraj u XVIII. i XIX. stoljeću Povijesno društvo Pakrac – Lipik 2016. (horvátul)
- A község rendezési terve[halott link] (horvátul)