Jakab József (pártmunkás)
Jakab József (Budapest, 1896. április 1. – Leningrád, 1938. június 28.) orvos, pártmunkás.
| Jakab József | |
| Született | 1896. április 1. Budapest |
| Elhunyt | 1938. június 28. (42 évesen) Leningrád |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | orvos |
| Halál oka |
|
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete szerkesztés
Gazdag értelmiségi család sarja. Apja középiskolai tanár volt. Érettségi vizsgáját 1916-ban tette le, mely után beiratkozott az Orvostudományi Egyetemre, bár szülei nem szerették volna, ha fiuk az orvosi pályát választja. Az egyetemen kapcsolódott be a baloldali diákmozgalom, illetve a Galilei Kör munkájába. Egyetemi évei alatt nyelvtanítással tartotta fenn magát. 1918. január 12-én miután feloszlatták a Galilei Kört, két új szervezetet hoztak létre a diákok: a Károlyi Kört, s az Ifjúmunkások Országos Szövetségét. Ezen utóbbi újságának volt Lékai János és Boross F. László mellett Jakab is szerkesztője. A Kommunisták Magyarországi Pártjának 1919-től fogva tagja volt. A kommün alatt a Vörös Hadseregben politikai biztosként működött, illetve megválasztották a KIMSZ 19 tagú Központi Vezetőségének (KV) titkárává, illetve a KV mellett működő Ellenőrző Bizottságnak is tagja lett. A bukás után előbb elrejtőzött, később pedig átcsempészték a jugoszláv határon. Innen előbb Bécsbe, majd Romániába menekült, ahol szintén a kommunista párt ifjúsági mozgalmában tevékenykedett. 1922-től 3 éven át Csehszlovákiában élt, ahol orvosi tanulmányokat folytatott. Tanulmányainak befejezése után a folyamatos zaklatások miatt 1925. október 11-én a Szovjetunióba ment, ahol mint orvos helyezkedett el. Dolgozott Jaltában, ahol tüdőbetegeket kezelt, illetve Gorlovkában. 1926 és 1937 között tagja volt az SZK(b)P-nek. Édesapja követte az emigrációban. Jakabot 1938. február 28-án az NKVD kémkedés vádjával letartóztatta, s halálra ítélték. 1938. június 28-án az ítéletet végrehajtották.[1]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ СПИСОК ГРАЖДАН, РАССТРЕЛЯННЫХ В ЛЕНИНГРАДЕ, ВНЕ ЛЕНИНГРАДА И ВПОСЛЕДСТВИИ РЕАБИЛИТИРОВАННЫХ (ТОМ 10 «ЛМ»). [2014. október 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. október 18.)
Források szerkesztés
- Jakab József. Magyar Életrajzi Index. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2015. május 12.)
- A szocialista forradalomért: A magyar forradalmi munkásmozgalom kiemelkedő harcosai. Szerk. Bakó Ágnes. Budapest: Kossuth Könyvkiadó. 1975. 280–281. o. ISBN 9630902435
- Magyar életrajzi lexikon III: Kiegészítő kötet (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1981. 791. o. ISBN 963-05-2500-3
További információk szerkesztés
- Láng Péter. Megkésett emlékezés. (Egészségügyi Dolgozó, 1972. 9. sz. 5. p.)
- A magyar munkásmozgalom történetének válogatott dokumentumai (6/A, 5/B kötet. Bp., 1958–1960.)
- Simon Gy. Ferenc: A kivételes ember. (Magyar Ifjúság, 1968. december 29. 5. p.)
- Svéd László: Utat tör az ifjú sereg. (Bp., 1962.)
