Juan de Mariana

spanyol jezsuita teológus, történetíró

Juan de Mariana (Talavera, 15361624. február 17.) spanyol jezsuita teológus és történetíró.

Juan de Mariana
El padre Juan de Mariana (Museo del Prado).jpg
Született 1536. szeptember 25.[1]
Talavera de la Reina
Elhunyt

Toledo[5]
Állampolgársága spanyol[6]
Foglalkozása
Iskolái Madridi Complutense Egyetem

Juan de Mariana aláírása
Juan de Mariana aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Juan de Mariana témájú médiaállományokat.

ÉletpályájaSzerkesztés

Az alcalai egyetemen tanult és azután a jezsuita rendbe lépett. 1560-ban Olaszországban és Franciaországban járt, később a teológia tanára lett Rómában, majd Párizsban. Rómában a tanítványai között volt Bellarmin Róbert is.

1574-ben rossz egészségi állapota miatt engedélyt kért a Spanyolországba való visszatérésre; élete hátralévő részét a toledói jezsuita rendházban élénk irodalmi tevékenység mellett folytatta. Madridban halt meg.

MűveiSzerkesztés

1625-ben, tehát halála után jelent meg a De las enfermedades de la Compania y de sus renmedios című munka (Bordeaux), melyben a jezsuita rendben elharapódzott visszaélések ecseteli és ezen bajok orvoslását hozza javaslatba.

Történeti munkái közül emlitendők: Historia de rebus Hispaniae (Toledo, 1592, összesen 50 kötet: a mainzi és frankfurti kiadás újabb keletű, 1605); Schottnak Hispania illustrata című műve II. és IV. kötetében latin forditás jelent meg e fontos munkából (1606), melyet Mariana maga fordított le spanyol nyelvre (Toledo, 1601, 2 kötet). Továbbá: De rege et regis institutione (u. o. 1599); De ponderibus et mensuris (u. o. 1599); Scholia in Vetu sac Nov. Testamentum (Madrid, 1619); De spectaculis (1599, melyben az akkori színházat kárhoztatta; ez a mű a Tractatus septem című munkában is megjelent, Köln, 1609). Kiadta továbbá és jegyzetekkel látta el Sevillai Szent Izidor és Lucas Tudensis műveit. Fontosabb művei fel vannak véve a Biblioteca de autores espanoles 30. és 31. kötetébe.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2015. október 13.)
  2. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. május 4.)
  3. Indiana Philosophy Ontology Project (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. Library of Congress Authorities (angol nyelven). (Hozzáférés: 2019. augusztus 25.)
  5. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2015. június 25.)
  6. LIBRIS, 2018. március 26. (Hozzáférés: 2018. augusztus 24.)

ForrásokSzerkesztés