Kálium-hidrogén-karbonát

szervetlen vegyület
(Kálium-hidrogénkarbonát szócikkből átirányítva)
Kálium-bikarbonát
IUPAC-név kálium-hidrogén-karbonát
Más nevek kálium-bikarbonát
Kémiai azonosítók
CAS-szám 298-14-6
ATC kód A12BA04
Gyógyszer szabadnév potassium hydrogencarbonate
Gyógyszerkönyvi név Kalii hydrogenocarbonas
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet KHCO3
Moláris tömeg 100,11 g/mol
Megjelenés színtelen kristályok, vagy fehér por
Sűrűség 2,17 g/cm³, szilárd
Olvadáspont 100 °C-120 °C (elbomlik)
Oldhatóság (vízben) 32,2 g/100 ml (20 °C)
Kristályszerkezet
Kristályszerkezet monoklin
Veszélyek
EU osztályozás nincsenek veszélyességi szimbólumok[1]
R mondatok (nincs)[1]
S mondatok (nincs)[1]
Rokon vegyületek
Rokon vegyületek kálium-karbonát
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A kálium-bikarbonát (más néven kálium-hidrogén-karbonát vagy E501ii) egy színtelen, szagtalan, enyhén lúgos kémhatású .

Kémiai tulajdonságok szerkesztés

A kálium-bikarbonát vízben jól, alkoholban nem oldódik. 100 °C és 120 °C között elbomlik, az alábbi reakcióegyenlet szerint:

2 KHCO3K2CO3 (kálium-karbonát) + H2O (víz) + CO2 (szén-dioxid)

Felhasználási területei szerkesztés

Hő hatására nagy mennyiségű szén-dioxidot szabadít fel, ezért sütőporokban, valamint tűzoltókészülékekben széles körben alkalmazzák. Elsősorban repülőtéri tüzek elfojtásában nagyon hatékony, a nátrium-hidrogén-karbonátnál körülbelül kétszer gyorsabban eloltja a tüzet. Élelmiszerek esetén savanyúságot szabályozó adalékanyagként is alkalmazzák, E501ii néven. Élelmiszerek esetén nincs napi maximum beviteli mennyisége, ismert mellékhatása nincs.

Az analitikában sósav-mérőoldatok beállítására használják.

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b c A kálium-hidrogén-karbonát vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2010. december 30. (JavaScript szükséges) (angolul)

Források szerkesztés