Főmenü megnyitása

Kálnás, (szlovákul: Kalnište) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában. 2011-ben 553 lakosából 530 szlovák volt.

Kálnás (Kalnište)
Kálnás címere
Kálnás címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásFelsővízközi
Rang község
Első írásos említés 1363
Polgármester Jozef Cauner
Irányítószám 087 01
Körzethívószám 054
Forgalmi rendszám SK
Népesség
Teljes népesség535 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség64 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság184 m
Terület8,67 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kálnás (Szlovákia)
Kálnás
Kálnás
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 07′ 44″, k. h. 21° 29′ 09″Koordináták: é. sz. 49° 07′ 44″, k. h. 21° 29′ 09″
Kálnás weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kálnás témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

Girálttól 5 km-re északnyugatra fekszik.

TörténeteSzerkesztés

1363-ban Kalnas néven említik először, mint a Kálnássy család birtokát.

„A Kálnássy család (kálnási), Sáros vármegyei régi nemes család, melynek családfája II. Endre koráig vezethető vissza. Kiválóbb tagjai voltak Kálnássy György, I. Ulászló hű embere, a makovicai várnak vitéz kapitánya, ki az ősi birtokra, a sáros vármegyei Kálnásra érdemeinek jutalmául új adománylevelet nyert a királytól (1444). Kálnássy Mátyás 1464-ben szerepel, szintén mint a makovicai vár kapitánya. Kálnássy Ferenc, Castaldo tábornok kapitánya, ki 1551-ben jött Erdélybe és 1552-ben a gyalui vár parancsnoka volt. 1553-ban Castaldo bizonyságlevele szerint – hűségesen teljesített szolgálat után, akadályozó családi viszonyok miatt kénytelen volt tisztéről lemondani. 1567-ben a hűtlenségbe esett Bocskay György zemplénvármgyei birtokát, Gálszécset nyerte királyi adományban. A Kálnássy család egyes tagjai még most is élnek Zemplén és Sáros vármegyékben” – írja A Pallas nagy lexikona[2]

A falunak 1412-ben említik malmát, a 16. században már iskola is működött itt. Első fatemploma 1541- 1543-ban épült, a 17. században a protestánsoké lett és csak 1713-ban kapta vissza a katolikus egyház. 1600-ban 18 portát számoltak össze a faluban, temploma, plébániája, malma, nemesi kúriája és iskolája volt. A kastélyt Kálnássy Sándor építtette 1774-ben. Közelében épült fel a neobarokk templom is. Községben állt egy barokk-klasszicista kúria is, melyet a Kolosy család építtetett 1898-ban, ezt az 1960-as években elbontották.

1787-ben 38 házában 296 lakos élt. 1828-ban 59 háza volt 431 lakossal. Lakói mezőgazdasággal, erdei munkákkal foglalkoztak.

Vályi András szerint "KÁLNÍS. Kalnist. Tót falu Sáros Várm. lakosai katolikusok, fekszik Hanusfalvához 3/4 mértföldnyire, Karátson mezőnek filiája, határjának egy nyomása soványas, kerteje jó; réttye kétszer kaszáltatik, legelője, és erdeje elég van."[3]

Fényes Elek geográfiai szótárában "Kálnás, Sáros v. tót falu, Karácsonmező fil. 252 kath., 112 evang., 29 zsidó lak. Két kastély. Rétjei a Tapoly mentiben kövérek. F. u. a Kálnásy nemzetség."[4]

1910-ben 256, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. 1920 előtt Sáros vármegye Girálti járásához tartozott.

2001-ben 516 lakosából 512 szlovák volt.

NevezetességeiSzerkesztés

  • Kastélyát Kálnássy Sándor építtette 1774-ben későbarokk stílusban. Jelenleg lakatlan, elhanyagolt állapotban áll.
  • Katolikus temploma 1936-ban épült, 1997-ben megújították.
  • A Kálnássy család temetőben álló sírboltja 1839-ben épült.

HivatkozásokSzerkesztés

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. Bokor József (szerk.). Kálnássy, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2009. szeptember 26. 
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

További információkSzerkesztés