Káma tehénantilop

emlősfaj vagy emlősalfaj
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2021. május 20.

A Káma tehénantilop (Alcelaphus caama) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a tehénantilop-formák (Alcelaphinae) alcsaládjába tartozó faj.

Káma tehénantilop
Namíbiai példány
Namíbiai példány
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Scrotifera
Csoport: Ferungulata
Csoport: Patások (Ungulata)
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Csoport: Ruminantiamorpha
Alrend: Kérődzők (Ruminantia)
Alrendág: Pecora
Öregcsalád: Bovoidea
Család: Tülkösszarvúak (Bovidae)
Alcsalád: Tehénantilop-formák (Alcelaphinae)
Nem: Alcelaphus
de Blainville, 1816
Faj: A. caama
Tudományos név
Alcelaphus caama
É. Geoffroy Saint-Hilaire, 1803
Szinonimák
  • Alcelaphus buselaphus caama (É. Geoffroy Saint-Hilaire, 1803)
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Káma tehénantilop témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Káma tehénantilop témájú médiaállományokat és Káma tehénantilop témájú kategóriát.

Rendszertani besorolása

szerkesztés

Korábban a vörös tehénantilop (Alcelaphus buselaphus) alfajaként tartották számon, Alcelaphus buselaphus caama néven; egyes rendszerezések még mindig annak tekintik.

Előfordulása

szerkesztés

Angola, Botswana, a Dél-afrikai Köztársaság, Namíbia és Zimbabwe területein honos.

Megjelenése

szerkesztés

Szőrzete egységesen rozsdabarna. Jellemző bélyege az orrán látható fekete sáv és a fekete sávok a lábain. Korábban a mértéktelen vadászat miatt majdnem kihalt, de az Afrika déli részén levő vadrezervátumokban és magánfarmokon élő néhány túlélő egyed aktív védelmével sikerült a fajt megmenteni. Mára elég gyakori fajjá vált ismét.