Kínai kancsó

1974-ben bemutatott magyar televíziós játékfilm
(Kínai kancsó (filmnovella) szócikkből átirányítva)


A Kínai kancsó 1974-ben bemutatott magyar televíziós játékfilm, mely Kosztolányi Dezső azonos című novellája alapján készült.

Kínai kancsó
1975-ös magyar film
RendezőRanódy László
AlapműKosztolányi Dezső novellája: Kínai kancsó
Műfajfilmdráma
ForgatókönyvíróNádasy László, Ranódy László
FőszerepbenTörőcsik Mari (Asszony)
ZeneJeney Zoltán
OperatőrKoltai Lajos
Gyártás
GyártóMTV
Ország Magyarország
Nyelvmagyar
Játékidő49 perc
Forgalmazás
ForgalmazóMTV
BemutatóMTV 1974
További információk
SablonWikidataSegítség

Cselekmény szerkesztés

  Alább a cselekmény részletei következnek!

A két világháború között játszódó történetben egy középkorú házaspár egyik tagja (az Asszony) beszélgetés közben meséli el egyik barátnőjének a kínai kancsó történetét.

Ezek szerint a kínai kancsót nászajándékként kapták. Az évek során ismerőseik véleményt mondtak a kancsó értékéről, melyet végül egy műértővel felbecsültettek. A kínai kancsó értéke a házaspár anyagi körülményeihez képest jelentős. A család egyik távoli donátorát teázásra invitálja a Férj, amit ő el is fogad.

Az Asszony nagy örömmel és nem kevesebb kétségbeeséssel készül a távoli barát (lovag Martiny) megvendégelésére szendvicsekkel, saját készítésű süteménnyel, teával. Megérkezik a várva várt vendég közel egyórás késéssel, egyedül. Beszélgetés közben a zenére terelődik a szó, s a vendéglátóról kiderül, hogy jól játszik hegedűn. A lovag kérésére játszik néhány darabot. A játék alatt a lovag szerencsétlen módon a kínai kancsó rejtekhelyére, a sarokba támaszkodik, s véletlen mozdulattal lesöpri a becses vázát, amely szilánkokra törik. A vendéglátók a lovag szabadkozására lekicsinylik az egész ügyet. Az incidens után a háziasszony alig várja, hogy a látogató az ajtón kívülre kerüljön. A lovag távozásakor az okozott plusz takarítási munkára öt pengőt hagy az asztalon a "nem létező" személyzetnek.

Távozása után némi sajnálkozás kíséretében az Asszony feltakarítja a váza maradványait. A házaspár morfondírozni kezd azon, hogyan oldja meg ezt a helyzetet a lovag, aki korábban csak úgy kedvtelésből támogatta őket, hol készpénzzel, hol ajándékküldeményekkel. Várakozásuktól eltérően a lovag teljesen elfelejti az esetet, s nem nyílik módjuk arra, hogy emlékeztessék az okozott kár - számukra jelentős - értékére. Így a Férj a novella befejezéseként egy rövid monológban fejti ki véleményét az eset tanulságairól, amivel az Asszony nem ért egyet.

  Itt a vége a cselekmény részletezésének!

Szereplők szerkesztés

Források szerkesztés