Főmenü megnyitása

Kólom (németül: Kulm im Burgenland, horvátul: Kulma) Monyorókerék településrésze, egykor önálló község Ausztriában Burgenland tartományban a Németújvári járásban.

Kólom (Kulm im Burgenland)
Kólom főutcája
Kólom főutcája
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Burgenland
Rang Monyorókerék része
Járás
Alapítás éve1221
Polgármester Walter Strobl (ÖVP)
Irányítószám 7521
Forgalmi rendszám GS
Népesség
Teljes népesség128 fő +/-
Földrajzi adatok
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kólom (Ausztria)
Kólom
Kólom
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 06′ 16″, k. h. 16° 27′ 06″Koordináták: é. sz. 47° 06′ 16″, k. h. 16° 27′ 06″
A Wikimédia Commons tartalmaz Kólom témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Monyorókerék központjától 1 km-re nyugatra fekszik.

TörténeteSzerkesztés

A települést 1221-ben II. András királynak a szentgotthárdi apátság részére írt adománylevelében szerepel először írott forrásban "Villa Colon" alakban. 1226-ból személynévként Farkas de Colon szerepel a Békássy család levéltárának egyik oklevelében.[1] 1369-ben I. Lajos király Monyorókerékkel és több környékbeli faluval együtt Kólomot mint királyi birtokot a hozzá hű udvari vitézének, Ellerbach Vilmosnak adta. Az adománylevélben a település "Colon" néven szerepel. Később "Colon" és "Kolon" alakban is említik.[2] A település mindvégig a monyorókeréki uradalomhoz tartozott. 1472-ben Ellerbach Bertold előbb Szent Bereck, majd később a Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt pálos kolostort alapított itt, melyet fiai János és István 1482 körül újjáépítettek.[2] A kolostor és temploma a mai kólomi temető helyén állt. 1496-ban a monyorókeréki uradalmat és benne Kólomot is Erdődy Bakócz Tamás esztergomi érsek vásárolta meg, majd 1517-ben birtokainak felosztása után a birtok unokaöccsének Erdődy Péternek jutott. 1556-ban Erdődy Péter a monyorókeréki uradalmat Zrínyi Miklósnak adta zálogba. 1545-től délről horvát menekültek telepedtek le a faluban. 1558-ban Zrínyi felvéve a protestáns hitet elüldözte a pálos szerzeteseket a kolostorból, az épületet pedig leromboltatta. Ma már falmaradványai sem láthatók. 1613-tól az uradalom miután Erdődy Tamás bán a Zrínyiektől visszaszerezte újra az Erdődyek birtoka. 1720-ban 12 portát számláltak a faluban. 1787-ben 43 házában 242 lakos élt. 1828-ban 43 háza és 322 lakosa volt. 1857-ben 44 volt a házak és 358 a lakosok száma.

Vályi András szerint " KÓLOM. Horvát falu Vas Várm. földes Ura G. Erdődy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Sz. Péterfának szomszédságában, és annak filiája, határja is hozzá hasonlító."[3]

Fényes Elek szerint " Kolon, német falu, Vas vármegyében, a monyorókeréki uradalomban, 332 kath. lak., bortermesztéssel, erdővel. Ut. p. Szombathely."[4]

Vas vármegye monográfiája szerint " Kólom, 50 házzal és 330 németajkú lakossal. Vallásuk r. kath. és ág. ev. Postája Monyorókerék, távírója Szombathely. Határában fogják elvezetni a tervezett pinka-mindszent-szombathelyi vasútvonalat."[5]

1910-ben 307, többségben német lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Szombathelyi járásához tartozott. A trianoni és saint germaini békeszerződések alapján 1921-ben Ausztria része lett. Önkéntes tűzoltóegylete 1924-ben alakult. 1971-ben közigazgatásilag Monyorókerékhez csatolták. 2001-ben 188 lakosa volt.

NevezetességeiSzerkesztés

  • A Szentháromság tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája 1821-ben épült.
  • Az északi faluvégen álló Szent Antal-oszlopot 1725-ben emelték.
  • Műemléki védettség alatt áll a temető keresztje és három síremléke.

Külső hivatkozásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés