Kőhídgyarmat

község Szlovákiában, az Érsekújvári járásban

Kőhídgyarmat (szlovákul Kamenný Most, korábban Kamenné Ďarmoty) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, az Érsekújvári járásban.

Kőhídgyarmat (Kamenný Most)
Szent Móric vértanú temploma
Szent Móric vértanú temploma
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásÉrsekújvári
Rang község
Első írásos említés 1271
Polgármester Heiszler Katalin
Irányítószám 943 58
Körzethívószám 036
Forgalmi rendszám NZ
Népesség
Teljes népesség1058 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség51 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság112 m
Terület20,34 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kőhídgyarmat (Szlovákia)
Kőhídgyarmat
Kőhídgyarmat
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 47° 51′ 12″, k. h. 18° 39′ 15″Koordináták: é. sz. 47° 51′ 12″, k. h. 18° 39′ 15″
Kőhídgyarmat weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kőhídgyarmat témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

FekvéseSzerkesztés

Párkánytól 7 km-re északnyugatra, a Garam jobb partján fekszik.

Nevének eredeteSzerkesztés

Nevét a honfoglaló Gyarmat törzsről és az itt már a középkorban a Garamon átívelő kőhídról kapta, ahol az esztergomi érsek hídvámot szedetett.

ÉlővilágaSzerkesztés

A falu határában található a Páris-patak. A korábbi időszakban volt gólyafészek a faluban, de mára az elpusztult.[2]

TörténeteSzerkesztés

A község területén már a bronzkorban éltek emberek. Hallstatt kori települést és latén kori hamvasztásos sírokat is találtak. A római korban is fontos védelmi rendszer húzódott itt. Ezt bizonyítja az a római sánc, mely innen Kéménd irányába húzódik.

A mai települést 1271-ben "Gormoth" néven említik először, de már a 12. században létezett. Az esztergomi érsek birtokolta, ahol a Garam folyó hídján már ekkor vámot szedtek, az érsekségnek sóraktárai is voltak a faluban. 1295-ben és 1311-ben is kifosztották a települést. A 14. században a gróf Cseszneky család tulajdonában találjuk. A falu stratégiai fontossága miatt a török támadások állandó célpontja volt. 1625-ben a falu melletti réten kötöttek békét a császár és a szultán követei.

A 17. században majdnem teljesen elnéptelenedett. 1715-ben szőlőskertje, 3 malma és 28 háza létezett. 1720-ban leégett. 1755-ben 600-an lakták. 1787-ben 108 házában 620 lakos élt. 1828-ban 103 háza és 773 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. 1849-ben összecsapások voltak itt a császári erők és a honvédcsapatok között.

Vályi András szerint "Kőhid Gyarmat. Magyar falu Esztergom Vármegyében, földes Ura az Esztergomi Káptalanbéli Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Esztergomtól, két óránnyira, Nána, Libad, és Keménd faluknak szomszédságjokban, hajdan eleget szenyvedett Rákótzi, és más hazai zendűlések idejekkor. Határbéli földgye kies, és jó, legelője elég, fája mind a’ két féle, szőlei számosak, és jó néműek, eladásra módgya a’ Dunán, és Esztergomban, fogyatkozása, hogy néha Garam vize réttyeit mossa, mind az által, első Osztálybéli."[3]

Fényes Elek szerint "Kőhid-Gyarmat, magy. falu, Esztergom-, az uj rendezés szerint Komárom vmegyében, a Garan mellett, Esztergomhoz éjszakra 1, ut. p. Kéméndhez 1/4 mfld távolságra: 891 kath. lak., paroch. templommal. Róna határa első osztálybeli s igen termékeny; a lakosok birnak 874 1/2 hold első, 45 h. második osztálybeli szántóföldet, 494 h. rétet, 611 3/4 kapa szőlőt; jó legelője és erdeje is van. Birja az esztergomi káptalan." [1]

A trianoni békeszerződésig Esztergom vármegye Párkányi járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra Magyarország része. A világháborús harcokban a falu 90%-a elpusztult.

NépességeSzerkesztés

1910-ben 1410, túlnyomórészt magyar lakosa volt.

2001-ben 1034 lakosából 931 magyar és 91 szlovák.

2011-ben 1034 lakosából 875 magyar, 121 szlovák és 27 ismeretlen nemzetiségű.[4]

Neves személyekSzerkesztés

NevezetességeiSzerkesztés

  • Az ősrégi Szent Mihály templom romjainak felhasználásával 1742-46-ban az esztergomi káptalan barokk stílusjegyeket hordozó, boltíves kiképzésű új templomot építetett. Frivaisz Mihály címzetes püspök szentelte fel 1748. május 24-én Szent Móric vértanú tiszteletére. Oltárképei Jakobey Károly alkotásai (1874).
  • Tisztások Természetvédelmi Terület.
  • Rovásírásos helységnévtábláját 2013. március 16-án szentelték fel a templomkertben.

KéptárSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. bociany.sk No. 579
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  4. Archivált másolat. [2013. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 3.)
  5. iskoláit Esztergomban (A Pannonhegyi Szent Benedek-rend Esztergomi Fő-gymnásiumának programmja az 1858/9 tanév végén. Esztergom, 61) és Rozsnyón végezte.
  6. 1902 Esztergom VII/43, 3. (1902. október 19.)
  7. 1902 Értesítő a Pannonhalmi sz. Benedek-rend Esztergomi Kath. Főgymnasiumáról az 1901-1902: iskolai év végén. Esztergom, 65 éremadomány; 1902 Religio XI/23, 180; Szoleczky EmeseSallay Gergely Pál 2018: Egy volt pécsi hadapród a világháborúban. Per Astera ad Astra V/2, 24.
  8. Juhász Gyula: Kőhídgyarmat
  9. Néptanítók lapja 36. évfolyam/48, 8. (1903. november 26.)

ForrásokSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Kőhídgyarmat témájú médiaállományokat.