Kőkút
Kőkút község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.
| Kőkút | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Somogy | ||
| Járás | Kaposvári | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Boros Anikó Julianna (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7530 | ||
| Körzethívószám | 82 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 530 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 28,03 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 20,23 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 11′ 31″, k. h. 17° 34′ 32″46.191819°N 17.575519°EKoordináták: é. sz. 46° 11′ 31″, k. h. 17° 34′ 32″46.191819°N 17.575519°E | |||
 Kőkút
Pozíció Somogy vármegye térképén
| |||
| Kőkút weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kőkút témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fekvése
szerkesztésRinyabesenyőtől északkeletre, Kadarkút, Hencse és Homokszentgyörgy között fekvő település. Zsáktelepülésnek tekinthető, mivel központjába csak a 6607-es útból nyugat felé kiágazó 66 166-os számú mellékút vezet, Alsótapazd és Gyöngyöspuszta településrészei pedig a 66 164-es számú mellékúton érhetők el.
Története
szerkesztésKőkút nevét 1893-ban említették először. A település ekkor alakult a kivágott erdők helyén. Alsótapazd neve már a középkorban is ismert volt Tapazd néven. Gyöngyöspusztán áll a Festetics-kastély, melynek déli szárnya a nagykanizsai postaút lóváltó állomásának romjaira épült. Jelenleg szociális otthonként működik. Itt található az ország egyik legöregebb tiszafája.
Közélete
szerkesztésPolgármesterei
szerkesztés- 1990–1994: Németh Józsefné (független)[3]
- 1994–1998: Földes Mária (független)[4]
- 1998–2002: Földes Mária (független)[5]
- 2002–2006: Földes Mária (független)[6]
- 2006–2010: Földes Mária Eleonóra (független)[7]
- 2010–2014: Földes Mária Eleonóra (független)[8]
- 2014–2019: Földes Mária Eleonóra (független)[9]
- 2019–2024: Boros Anikó Julianna (független)[10]
- 2024– : Boros Anikó Julianna (független)[1]
Népesség
szerkesztésA település népességének változása:
| Lakosok száma | 582 | 590 | 594 | 509 | 517 | 520 | 530 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,9%-a magyarnak, 0,2% bolgárnak, 14,5% cigánynak, 0,9% németnek, 0,2% románnak mondta magát (9,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 64,9%, református 6,1%, evangélikus 0,9%, felekezet nélküli 17,7% (9,1% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 96,1%-a vallotta magát magyarnak, 24% cigánynak, 0,6% görögnek, 0,6% németnek, 0,4% horvátnak, 0,2% szerbnek, 0,2% bolgárnak (3,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 68,5% volt római katolikus, 6,6% református, 0,8% görög katolikus, 0,6% evangélikus, 1% egyéb keresztény, 0,4% egyéb katolikus, 12,8% felekezeten kívüli (9,3% nem válaszolt).[12]
Híres szülöttei
szerkesztés- Szentgyörgyi Dezső (1915–1971), a magyar légierő történetének legeredményesebb vadászpilótája
- Kercza Imre (1940–2019), újságíró, a Somogyi Néplap főszerkesztője
Gyöngyöspuszta
szerkesztésGyöngyöspuszta (középkori írásmóddal Gyongies pusta) az 1500-as évek elején a Kusalyi Jakcs családé volt. 1519-ben szerezte meg Gersei Petheő Tamás Hedrehely, Visnye, Hencse, Széplak és egyéb Somogy vármegyei birtokokkal együtt (MOL, Diplomatikai Levéltár, DL-DF 36402).
Gyöngyöspuszta már egy 1703 előtti összeírásban szerepelt gróf Széchenyi György birtokaként. 1733-ban a Lengyel családé, majd a gróf Festetics család dégi ágáé lett. Gyöngyöspuszta egy része még 1848 előtt is a Petheő család birtokában volt, de a szabadságharc után az osztrákok elkobozták és a Festetics családnak juttatták.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Kőkút települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 12.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Kőkút települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Kőkút települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
- ↑ Kőkút települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 15.)
- ↑ Kőkút települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 15.)
- ↑ Kőkút települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 15.)
- ↑ Kőkút települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
- ↑ Kőkút települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 2.)
- ↑ Kőkút települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 26.)
- ↑ Kőkút Helységnévtár
- ↑ Kőkút Helységnévtár