Kabalás (Szlovákia)

község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában

Kabalás (szlovákul: Kobylnice) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában.

Kabalás (Kobylnice)
Kabalás címere
Kabalás címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásFelsővízközi
Rang község
Első írásos említés 1363
Polgármester František Vojček
Irányítószám 087 01
Körzethívószám 054
Forgalmi rendszám SK
Népesség
Teljes népesség92 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség9 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság209 m
Terület10,42 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kabalás (Szlovákia)
Kabalás
Kabalás
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 05′ 30″, k. h. 21° 32′ 32″Koordináták: é. sz. 49° 05′ 30″, k. h. 21° 32′ 32″
A Wikimédia Commons tartalmaz Kabalás témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

FekvéseSzerkesztés

Girálttól 3 km-re délkeletre, a Tapoly mellett fekszik.

TörténeteSzerkesztés

A község területén a régészeti leletek tanúsága szerint már a kőkorszak végén és a bronzkorban is éltek emberek. Az itt talált halomsírok a kelet-szlovákiai hasonló halomsírok csoportjába illeszkednek.

A mai települést 1363-ban „Alsou Kabalapataka” néven említik először. 1372-ben „Kwbwlnyche” a neve. 1391-ben a Rozgonyi csakád birtoka. A csicsvai váruradalomhoz tartozott. 1414-ben „Kubolnicha” alakban szerepel írott forrásokban. 1493-ban 7 portája adózott. 1715-ben 1 lakatlan és 6 lakott háza volt. 1787-ben 40 házában 273 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KOBULNYICZA. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura Pothurnyai Uraság, lakosai ó hitűek, fekszik Hanusfalvához 1, és Sztropkó Városához 2 órányira, hegyes határja 3 nyomásbéli, zabot, és tatárkát terem, erdeje bikkes, szőleje nints, mész földgye van, rétek nélkül szűkölködik, piatza Sztropkón, és Hanusfalván.[2]

A 19. században a Bán, Dessewffy és más nemes családok voltak birtokosai. 1828-ban 32 háza és 237 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal és erdei munkákkal foglalkoztak. Később sokan a közeli Girált üzemeiben dolgoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kobulnicza, Zemplén v. orosz falu, Sáros vmegye szélén: 6 romai, 288 g. kath., 10 zsidó lak. 635 hold szántóföld. F. u. Szulovszky, Poturnyai. Ut. p. Eperjes.[3]

1920 előtt Sáros vármegye Girálti járásához tartozott.

NépességeSzerkesztés

1910-ben 126, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 112 lakosából 111 szlovák volt.

2011-ben 95 lakosából 87 szlovák és 7 ruszin.

Nevezetes személyekSzerkesztés

A település szülötte Szent Alexis Toth (Saint Alexis of Wilkes-Barre, Szent Tóth Elek) (1853-1909) görögkatolikus, majd ortodox lelkész, az Amerikai Kárpátorosz (Ruszin) Ortodox Egyház püspöke. 1994-ben az Egyház szentjévé avatták.[4]

NevezetességeiSzerkesztés

Görögkatolikus temploma 1788-ban épült klasszicista stílusban.

További információkSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés