A kalcitonin (vagy tireokalcitonin) egy peptidhormon, amelynek elsődleges feladata a vér kalciumszintjének csökkentése és a kalciumionok csontokba való beépülésének elősegítése. A pajzsmirigy parafollikuláris sejtjeiben termelődő kalcitonin hatása ellentétes a parathormonéval.[1]

A lazac-kalcitonin szerkezete

A kalcitonint 1962-ben izolálta D. H. Copp és B. Cheney.[2]

Szerkezete szerkesztés

A kalcitonin egy 32 aminosavból álló lineáris polipeptid, molekulasúlya 3455 dalton. Másodlagos szerkezete egyetlen alfa-hélixből áll.[3]

Aminosavsorrendje a következő:

A két faj hormonja 16 aminosavban különbözik

Szintézise szerkesztés

A kalcitonint a pajzsmirigy parafollikuláris sejtjei (más néven C-sejtjei) termelik. Génje az emberben a 11. kromoszómán megtalálható CALCA, amelyről egy nagy prepeptid képződik, aminek a hasításával jön létre az aktív kalcitonin. A CALCA egy olyan géncsaládba tartozik, amelynek a tagjai szintén peptidprekurzorokat kódolnak (adrenomedullin vagy az Alzheimer-kórban szerepet játszó béta-amiloid). A génről alternatív splicinggal egy másik, 37 aminosav hosszú peptid is képződik a CGRP-alfa (calcitonin gene-related peptide, kalcitoningén-kapcsolt peptid).[4]

Termelését a következő tényezők stimulálják:

Madarakban és halakban (és az emlősökben embrionális állapotban) a parafollikuláris sejtek a pajzsmirigytől elkülönülten alkotják ultimofaringiális testet és a kalcitonin ebben a képletben termelődik.[7]

Feladata szerkesztés

 
A kalcitonin gerincre gyakorolt hatása

A kalcitonin a kalcium és foszforanyagcserében játszik szerepet, csökkenti a vér kalciumszintjét. Hatása ellentétes a parathormonéval. Hatását a következő mechanizmusokkal éri el:

  • gátolja a csontszövetet bontó oszteoklaszt sejteket[8]
  • aktiválja a csontszövetet építő oszteoblaszt sejteket[8]
  • gátolja a vesében a kalcium visszaszívását, így az nagyobb mennyiségben ürül ki a vizelettel[9][10]
  • gátolja a foszfátionok visszaszívását a vesében (ez a hatása megegyezik a parathormonéval)[11]

A fenti hatásaival a terhesség és a szoptatás során visszafogja a kalcium mobilizációját a szervezetben és csökkenti a csontok kalciumveszteségét. Étkezés után megakadályozza a vér kalciumszintjének túlzott megnövekedését. Patkányok és majmok esetében a kalcitonin csökkentette az étvágyat (talán a központi idegrendszeren keresztül). Receptora a csont, a vese és az agy bizonyos sejtjein található meg.[12]

Klinikai alkalmazása szerkesztés

A klinikai gyakorlatban a következő eseteket kezelik kalcitoninnal:

A lazacból származó kalcitonin hatékonyabb mint az emberi. A gyógyszerként alkalmazott lazachormont rekombináns DNS-technikával vagy kémiai szintézissel állítják elő.

A medulláris pajzsmirigyrák magas kalcitoninszinttel jár együtt és a hormon mennyiségének monitorozása segít eldönteni, hogy a műtéttel sikerült-e teljesen kiirtani a tumort.

Jegyzetek szerkesztés

  1. Endocrine system chapter, Medical Physiology: A Cellular And Molecular Approach. Elsevier/Saunders (2004). ISBN 1-4160-2328-3 
  2. (1962. január 1.) „Calcitonin-a hormone from the parathyroid which lowers the calcium-level of the blood”. Nature 193 (4813), 381–2. o. DOI:10.1038/193381a0. PMID 13881213.  
  3. ; (2006. augusztus 1.) „Structural determinants of salmon calcitonin bioactivity: the role of the Leu-based amphipathic alpha-helix”. J. Biol. Chem. 281 (34), 24193–203. o. DOI:10.1074/jbc.M603528200. PMID 16766525.  
  4. calcitonin domain annotation. SMART (a Simple Modular Architecture Research Tool). embl-heidelberg.de. (Hozzáférés: 2009. február 22.)
  5. Costanzo, Linda S.. BRS Physiology. Lippincott, Williams, & Wilkins, 263. o. (2007). ISBN 978-0-7817-7311-9 
  6. (2006. október 1.) „Long-term effects of elevated gastrin levels on calcitonin secretion”. J Endocrinol Invest. 29 (9), 771–775. o. [2016. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1007/bf03347369. PMID 17114906. (Hozzáférés: 2017. június 9.)  
  7. Costoff A: Sect. 5, Ch. 6: Anatomy, Structure, and Synthesis of Calcitonin (CT). Endocrinology: hormonal control of calcium and phosphate. Medical College of Georgia. [2008. szeptember 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. augusztus 7.)
  8. a b Costoff A: Sect. 5, Ch. 6: Effects of CT on Bone. Medical College of Georgia. [2008. június 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. augusztus 7.)
  9. szerk.: Dan L. Longo: Chapter 353. Disorders of the Parathyroid Gland and Calcium Homeostasis, Harrison's Principles of Internal Medicine, 18th, McGraw-Hill (2008). Hozzáférés ideje: 2011. augusztus 26. 
  10. Rhoades, Rodney. Medical Physiology: Principles for Clinical Medicine. Philadelphia: Lippincott Williams & Wilkins (2009). ISBN 978-0-7817-6852-8 
  11. Carney SL (1997). „Calcitonin and human renal calcium and electrolyte transport”. Miner Electrolyte Metab 23 (1), 43–7. o. PMID 9058369.  
  12. (1986) „Abundant calcitonin receptors in isolated rat osteoclasts. Biochemical and autoradiographic characterization”. J Clin Invest 78 (2), 355–60. o. DOI:10.1172/JCI112584. PMID 3016026.  
  13. (1999. április 1.) „Calcitonin in phantom limb pain”. Ann Pharmacother 33 (4), 499–501. o. DOI:10.1345/aph.18204. PMID 10332543.  

Források szerkesztés

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Calcitonin című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.