Kamerun-vonal

A Kamerun-vonal egy regionális tektonikai egység Nyugat-Afrika keleti peremén, Kamerunban és a Guineai-öbölben.

Kamerun-vonal
Magasság	4095 m
Ország	Kamerun Nigéria
Legmagasabb pont	Kamerun-hegy
Hosszúság	1600 km
Szélesség	100 km
Elhelyezkedése
Kamerun-vonal Pozíció Kamerun térképén
é. sz. 3° 30′, k. h. 8° 42′3.5, 8.7

A Manengouba krátertava

A vulkánok és az árkos süllyedék

A kamerun-hegy Buea városa felől

Felismerése, első leírása

A nagyszerkezeti vonalat Siegfried Passarge német geográfus és geomorfológus azonosította 1909-ben.

Földrajzi helyzete

A vonal Kamerunban kezdődik a Csád-tótól délnyugatra.. Északkelet–délnyugat csapással Tiko mellett éri el az Atlanti-óceánt. Itt magasodik a Kamerun-hegy, Nyugat-Afrika legmagasabb hegye. A Guineai-öbölben változatlan csapással folytatódik Bioko (korábban: Fernando Poó), Príncipe és São Tomé szigeteken át, majd Annobón (újabban: Pagalú) szigeténél ér véget, tehát Kamerun után még két ország:

• Egyenlítői Guinea (Bioko, Annobón), valamint
• São Tomé és Príncipe

területén halad át.

Szerkezete, felépítése

A mintegy 1600 km hosszú vulkanotektonikus sáv hegycsoportok sorozata,, északi oldalán egy árkos süllyedékkel. A vonulatot harántvetők sora tagolja. A legészakibb hegység a Mandara, majd délnyugatnak sorra az Atlantika-hegység, a Shebshi-hegység, az Adamaoua (Kamerun-fennsík), az Oku-hegy, a Mekoua hegység és a Kamerun-hegy következik. A Guineai-öböl szigetei ugyancsak vulkánok csúcsai.

A vulkáni működés ezelőtt 60–80 millió évvel ezelőtt volt jellemző. A vulkánok mára a kb. 11 000 000 éves Kamerun-hegy kivételével kialudtak, ennek viszont a 20. században öt kitörését is feljegyezték (és 2001-ben is volt egy).

A vulkanizmus többnyire alkáli bazalt jellegű. A magma ritkább differenciátumai a bazanit és a trachibazalt, amelyek mellett különleges kőzetváltozatok is fellelhetők, mint például a monchikit és a kamptonit.

A kialudt vulkánok kürtőiben krátertavak alakultak ki. Ezek a környéken bőségesen hulló csapadékból kapják utánpótlásukat. Közülük a sekélyek mára feliszapolódtak, a mélyebbek vize az áramlás hiánya miatt jól rétegzett. Ennek köszönhetően itt található Afrika három „robbanó”, azaz limnikus kitöréseket produkáló tava közül kettő: a Nyos-tó és a Monoun-tó.

A vulkáni kőzetek málladéka kiváló termőtalajjá alakul. A környék fő terményei a manióka, a kukorica és a jamszgyökér.

Források

• ↑ A Föld titkai: Philip Whitfield (szerk.), 1990: Atlas of Earth Mysteries, magyarul: A Föld titkai. AQUA Kiadó, Budapest, 1996. pp. 168–173. ISBN 963 602 621 1
• ↑ Sági Tamás: Kamerun: Sági Tamás: Kamerun
• ↑ Enciklopédia.eu: Enciklopédia.eu: Kameruni vonal

Irodalom

• Alfred Wegener: Die Entstehung der Kontinente und der Ozeane. Europäischer Hochschulverlag, Bremen 2011, ISBN 978-3-86741-639-9, 68–69. oldal (először 1915-ben jelent meg)
• Franz D. Hutter: Landschaftsbilder aus Kamerun. In: Geographische Zeitschrift. 10. Jahrgang, Leipzig 1904.