Kandra Jakab

(1843-1905) pap, történelmi és néprajzi kutató

Kandra Jakab/Kandra-Kabos Jakab (eredeti neve: Kabos Jakab) (Felsőbánya, 1843. április 29.Eger, 1905. június 1.[3][4]) pap, történelmi és néprajzi kutató.

Kandra Jakab
Született 1843. április 29.[1][2]
Felsőbánya
Elhunyt 1905. június 1. (62 évesen)[1][2]
Eger
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
  • történész
  • néprajzkutató

ÉletpályájaSzerkesztés

Szülei: Kandra András és Szabó Julianna voltak. Bányászcsalád gyermeke. Egerben teológiát tanult. 1869. július 25-én pappá szentelték. Eger környékén volt lelkész; Szihalmon, Kistályán és Verpeléten káplán volt. 1876–1893 között az egri Irodalmi Szemle munkatársa volt. 1877-ben Hejőbába, 1878-ban Nyírlugos plébánosa volt. 1878-ban Trefort Ágoston kinevezte a Műemlékek Országos Bizottsága külsős tagjának. 1881-től Egerben káplán, 1886-tól a káptalan levéltárosa volt. 1885-ben megindította az Adalékok az egri egyházmegye történetéhez című folyóiratot.

Történelmi, helyrajzi, heraldikai cikkeinek elsősorban a káptalani levéltár a forrása. Ipolyi Arnold és Kállay Ferenc után harmadszor kísérelte meg a régi magyar hitvilág bemutatását. Nagy vitát váltott ki Magyar mythologia című műve (Eger, 1897).

MűveiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés