Kantó-síkság
A Kantó-síkság (japánul 関東平野, Hepburn-átírással Kantō heiya, magyaros átírással Kantó heija) a legnagyobb síkság Japánban, Honsú sziget középső részén fekvő Kantó régióban.[2] Teljes területe körülbelül 17 000 km², magába foglalja Tokió fővárost és Csiba, Gunma, Ibaraki, Kanagava, Szaitama és Tocsigi prefektúrákat.[3]
| Kantó-síkság (関東平野) | |
.jpg) | |
| Tokió, háttérben a Fudzsi | |
| Közigazgatás | |
| Ország(ok) |
 Japán |
| Prefektúrák | Csiba, Gunma, Ibaraki, Kanagava, Szaitama, Tocsigi, Tokió |
| Legnagyobb település | Tokió |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Tokió népessége | 13 185 502 fő (2011)[1] +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 17 000 km² |
| Időzóna | UTC+9 |
| Elhelyezkedése | |
 Kantó-síkság
Pozíció Japán térképén
| |
| é. sz. 36°, k. h. 140°Koordináták: é. sz. 36°, k. h. 140° | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kantó-síkság témájú médiaállományokat. | |
FöldrajzSzerkesztés
A Kantó-síkság egy négyszögletes területet ölel fel. Északi határai az Abukuma-, a Jamizo-, az Asio- és az Ecsigo-hegység, valamint a Naszu vulkanikus öv, nyugaton a Kantó-hegység, keleti határa a Csendes-óceán, délen pedig csenedes-óceáni Szagami- és Tokiói-öblök.[4] Déli részén található a kisebb Miura-félsziget és tőle keletre a nagyobb Bószó-félsziget.
Folyói északon a Vatarasze, a Kinu, a Kokai, a Kudzsi és a Naka, középső részén a Tone, délen az Arakava, a Tama, és a Szagami. Legnagyobb tava a Kaszumiga-tó.
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Population of Tokyo. Tokyo Metropolitan Government. (Hozzáférés: 2009. január 1.)
- ↑ Kondo Hiroaki: A Numerical Experiment of the "Extended Sea Breeze" over the Kanto Plain. (angolul) Journal of the Meteorological Society of Japan, LXVIII. évf. 4. sz. (1990. aug.) 419–434. o. ISSN 0026-1165 doi Hozzáférés: 2019. jún. 15.
- ↑ Kikucsi-Szugai 2. o.
- ↑ Kikucsi-Szugai 3. o.
ForrásokSzerkesztés
- ↑ Kikucsi-Szugai: Tokyo as a Global City: New Geographical Perspectives. (angolul) Szerk. Kikucsi Tosio–Szugai Tosihiko. Szingapúr: Springer Nature Singapore Pte Ltd. 2018. = International Perspectives in Geography, 8. ISBN 978-981-10-7637-4
