Wikipédia

Karátson Dávid

(1964) geográfus, vulkanológus, egyetemi tanár
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. augusztus 17.

Karátson Dávid (Budapest, 1964. december 16. –) magyar geográfus, vulkanológus, tanszékvezető egyetemi tanár, az Országos Doktori Tanács tagja, aZ MTA doktora (2008). Fő kutatási területe a vulkanológiai és vulkángeomorfológia, leginkább a Kárpátok (kiemelten a Börzsöny, a Visegrádi-hegység, a Mátra, illetve a Keleti-Kárpátok) területén, ezen kívül Olaszország, Franciaország, Japán és az Amerikai Egyesült Államok vulkánjainak vizsgálata.

Karátson Dávid
Életrajzi adatok
Született1964. december 16. (60 éves)
Budapest
Ismeretes mintgeográfus
Nemzetiségmagyar magyar
SzüleiKarátson Gábor
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény		ELTE biológia-földrajz (1984-1989)
Pályafutása
Szakterületgeográfus, vulkanológus
Kutatási területvulkanológia
Tudományos fokozatMTA doktora
Szakintézeti tagságOrszágos Doktori Tanács tagja
Munkahelyek
1992-2002 ELTEegyetemi tanársegéd, majd adjunktus
2002-től ELTEegyetemi docens, majd egyetemi tanár, 2007-től a Természetföldrajzi Tanszék vezetője
Jelentős munkáiKarátson Dávid: A Börzsönytől a Hargitáig
Tudományos publikációk száma114
Szakmai kitüntetések
Szádeczky Kardoss Elemér-díj, Bolyai János Kutatói Ösztöndíj, Öveges József Ösztöndíj
Akadémiai tagságaz MTA doktora
Karátson Dávid weboldala

Életpályája

szerkesztés

Karátson Gábor és Granasztói Szilvia gyermekeként született. Középiskolai tanulmányait a Budapesti Fazekas Mihály Általános Iskola és Gimnáziumban végezte 1979 és 1983 között, egyetemi tanulmányait az ELTE biológia-földrajz szakon folytatta, 1989-ben kiváló minősítésű biológia-földrajz tanár diplomát szerzett, geomorfológia ágazati képesítéssel. Az Országos Tudományos Diákkör geomorfológia szekciójában I. helyezést ért el szintén 1989-ben. Ezután az ELTE Természetföldrajzi Tanszék doktori iskolájában 1989 és 1992 között folytatta tanulmányait, 1995-ben szerezte meg a doktori fokozatot és summa cum laude végzett.

1992 és 1997 között a Természetföldrajzi Tanszéken tanársegédként, majd 1997 és 2002 között adjunktusként, 2002-től pedig docensként dolgozott. 2007-től a Természetföldrajzi Tanszék tanszékvezetője lett, 2008-tól pedig a Magyar Tudományos Akadémia doktora.

Munkássága

szerkesztés

Kutatási területe a vulkanológia, kutatja hazai és más kárpáti vulkáni hegységek kialakulását, működését, felszínfejlődését. Különböző ösztöndíjak elnyerésével nemzetközi vulkanológiai és vulkángeomorfológiai kutatásokba is bekapcsolódhatott, többek között Olaszországban, Japánban, az USA-ban és Dél-Amerikában.

Ezen kívül jelentős tudománynépszerűsítő munkát is végez, közéleti és tudományos lapokban jelentek meg cikkei és nyilatkozatai, ezen kívül segítette a Pannon Enciklopédia-sorozat "Magyarország földje – kitekintéssel a Kárpát-medence egészére" című kötetének szerkesztését és újra kiadatását, mely a 74. Magyar Könyvvásáron (2003) elnyerte Mádl Ferenc köztársasági elnök különdíját.

Tisztségek

szerkesztés

Díjai, elismerései

szerkesztés

Hazai szakmai elismerések, ösztöndíjak

szerkesztés
  • I. helyezés a debreceni OTDK természetföldrajzi szekciójában (1989)
  • A Magyar Földrajzi Társaság Kiváló Ifjú Geográfus oklevele (1989)
  • Az Élet és Tudomány c. folyóirat emléklapja (1997)
  • Szádeczky Kardoss Elemér-díj, MTA X. osztály (1991, 1997, 1998, 1999, 2000)
  • OTKA – Élet és Tudomány ismeretterjesztő cikkpályázat III. díj[1] (2007)
  • Magyary Zoltán posztdoktori ösztöndíj, Magyary Zoltán Felsőoktatási Közalapítvány (1999-2001)
  • A Bay Zoltán Alapítvány 2 hónapos ösztöndíja Franciaországba (2001) és Olaszországba (2006)
  • Bolyai János Kutatói Ösztöndíj, MTA (2002-2004)
  • Öveges József Ösztöndíj, Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (2006-2007)

Külföldi ösztöndíjak

szerkesztés
  • a JSPS (Japán Tudományos Akadémia) rövid távú ösztöndíja (Japán, 1997, 1 hónap)
  • A MÖB és a Francia Nagykövetség Kulturális Osztályának 2 hónapos franciaországi ösztöndíja (Clermont-Ferrand, 2000);
  • DAAD 2 hónapos egyetemközi ösztöndíj (ELTE/Universität Tübingen, Németország, 2001-2002);
  • Fulbright Kutatói Ösztöndíj (Fulbright Research Grant, Fulbright Commission, 9 hónap, 2004-2005, Northern Arizona University, USA, kutatási terület: San Francisco és Mt. Taylor vulkánmezők, Arizona/Új-Mexikó);
  • Humboldt Kutatói Ösztöndíj (Humboldt Fellowship for Experienced Researchers, Humboldt Stiftung, 18 hónap, 2008-2010, Göttingen, Németország, kutatási terület: a Középső-Andok vulkángeomorfológiai kutatása)

Főbb publikációi

szerkesztés

Egyetemi jegyzetek, tankönyvek

szerkesztés

Tankönyvei, illetve azon művek melyekben társszerzőként közreműködött a következők:[2]

  • A Börzsönytől a Hargitáig. Vulkanológia, felszínfejlődés, ősföldrajz – Typotex Kiadó, Budapest, ISBN 978-963-9664-66-1
  • Vulkanológia I. Eötvös Kiadó, Budapest,
  • A Kárpátok I-II, az Appenninek, In: Gábris Gyula. (szerk.), Regionális természetföldrajzi atlasz/Európa – Eötvös Kiadó, Budapest, 1998
  • Magyarország földje – kitekintéssel a Kárpát-medence egészére – Magyar Könyvklub, Budapest, 2002, ISBN 963-547-783-X,
  • The land that is Hungary – Kétnyelvű (magyar-angol) CD-ROM, Pannon Encyclopaedia, Arcanum Adatbázis, ISBN 963-86029-3-7, 2006
  • A Keleti-Kárpátok – In: Hajdú-Moharos J. (szerk.), Útkereső ország/földrajzi tanulmányok Romániáról, Balaton Akadémia Könyvek 24, ISBN 963 8365 250, 1996

Szakcikkek

szerkesztés

Különböző magyar nyelvű, valamint külföldi folyóiratokban megjelent jelentősebb cikkei a következők:[2]

  • Kárpáti kalderák új értelmezése a morfometria tükrében (A new interpretation of Carpathian calderas in the light of morphometry) – Földrajzi Közlemények, CIV (XXXVIII), 3-4, p. 129-137, Budapest, 1990
  • Kialudt tűzhányó a Hargitában: a Kakukkhegy – Tudomány (a Scientific American magyar kiadása), 1, p. 70-79, Budapest, 1992
  • Contributions to the geochronology of Mt. Cucu volcano and its neighbouring area, the South Harghita, East Carpathians – Földtani Közlöny, 122/2-4, p. 265-286, Budapest, 1992
  • Geomorphological and geological evidences for one of the oldest crater remnants known in the Carpathians: Mt. Rotunda, Gutii Mts – Revue Roumaine de Géol, Géofiz., Géogr., ser. Géographie, 38, p. 115-121, Bucuresti, 1994
  • Ignimbrite formation, resurgent doming and dome collapse activity in the Miocene Börzsöny Mountains, North Hungary – Acta Vulcanologica, Vol. 7 (2), p. 107-117, Pisa-Roma, 1995
  • Early Miocene pyroclastic rocks of the Bükkalja Ignimbrite Field (North Hungary) – A preliminary stratigraphic report – Acta Vulcanologica, Vol. 7 (2), p. 119-124, Pisa-Roma, 1995
  • Rates and factors of stratovolcano degradation in a continental climate: a complex morphometric analysis of nineteen Neogene/Quaternary crater remnants in the Carpathians – Journal of Volcanology and Geothermal Research, 73, p. 65-78., 1996
  • A vulkáni működés és a kalderakérdés a Börzsönyben – Földrajzi Közlemények, 1997/3-4, p. 151-172, Budapest, 1997
  • Erosion calderas: origins, processes, structural and climatic control – Bulletin of Volcanology, 61, p. 174-193., 1999
  • Volcanic evolution and stratigraphy of the Miocene Börzsöny Mountains, Hungary: an integrated study – Geologica Carpathica, 51/1, p. 325-343., 2000
  • Vulkáni törmeléklavinák: általános jellemzők, ismert példák, magyarországi előfordulások – Földtani Közlöny 131/1-2, p. 253-283., 2001
  • Volcanic successions and the role of destructional events in the Western Mátra Mountains, Hungary: implications for the volcanic structure – Révue Géomorphologie, relief, processus, environnement, 7/2, p. 79-92., 2001
  • Reply to the comment on the article „Erosion calderas: origins, processes, structural and climatic control” by A. Szakács and M. Ort – Bulletin of Volcanology, 63, p. 291-292., 2001
  • Lithofacies associations of an emerging volcaniclastic apron in a Miocene volcanic complex: an example from the Börzsöny Mountains, Hungary – International Journal of Earth Sciences (Geologische Rundschau), 90, p. 776-794., 2001
  • Preferred clast orientation in volcaniclastic mass-flow deposits: application of a new photo-statistical method – Journal of Sedimentary Research, 72/6, p. 823-835., 2002
  • DEM-based volcanic geomorphology as a tool for reconstructing volcanic edifices: examples from the Börzsöny Mts, North Hungary – Geomorphology, 63, p. 25-37., 2004
  • Az Eperjes-Tokaji- és a Kelemen-Görgényi-Hargita vulkáni vonulat összehasonlító térfogatszámítása SRTM-adatok alapján: vulkanológiai és felszínfejlődési következtetések – A 2. Magyar Földrajzi Konferencia Eredményei, Szeged, SZTE TTK, CD-ROM, p. 1-16., 2004
  • Comparative volumetric calculations of two segments of the Carpathian Neogene/Quaternary volcanic chain using SRTM elevation data: implications to erosion and magma output rates – Zeitschrift für Geomorphologie, Suppl.-Bd., 140, p. 19-35., 2005
  • Volcanic geomorphology and tectonics of the Aeolian archipelago (Southern Italy) based on integrated DEM data – Bulletin of Volcanology, 68, p. 157-170., 2005
  • Incision of a river curvature due to exhumed Miocene volcanic landforms: Danube Bend, Hungary – International Journal of Earth Sciences (Geologische Rundschau), 95(5), p. 929-944., 2006
  • Aspects of Quaternary relief evolution of Miocene volcanic areas in Hungary: a review – Acta Geologica Hungarica, 49/4, pp. 285–309., 2006
  • Holocene palaeohydrology and environmental history in the South Harghita Mountains, Romania – Földtani Közlöny, 136/2, 249-284., 2006
  • Miocene volcanism in the Visegrád Mountains, Hungary: an integrated approach to regional stratigraphy – Geologica Carpathica, 58/6, 541-563., 2007
  • Morphometry of scoria cones located on a volcano flank: a case study from Mt. Etna volcano (Italy), based on high-resolution LiDAR data – Journal of Volcanology and Geothermal Research, 186, 320–330., 2009
  • Palaeolimnology of the last crater lake in the Eastern Carpathian Mountains: a multiproxy study of Holocene hydrological changes – Hydrobiologia, 631, 29-63. doi: 10.1007/s10750-009-9801-1., 2009
  • Late-stage volcano-geomorphic evolution of the Pleistocene San Francisco Mountain, Arizona (USA), on the basis of high-resolution DEM analysis and Ar-Ar chronology – Bulletin of Volcanology, 72:833–846., 2010

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ Karátson Dávid: Andezithegységeink földtörténete, kihámozódott vulkánok (Letöltés ideje: 2011. július 2.). [2013. január 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. július 3.)
  2. ↑ a b Karátson Dávid publikációs listája az MTMT adatbázisban (Hozzáférés: 2015. november 24.) Hosszú lista, letöltése hosszabb ideig eltarthat.

Források

szerkesztés

További információk

szerkesztés
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Karátson_Dávid&oldid=27373849”