Főmenü megnyitása

Karátson Gábor

író, műfordító, festő, 1935-2015

Karátson Gábor (Budapest, 1935. május 21.Budapest, 2015. július 23.) Kossuth, József Attila- és Munkácsy Mihály-díjas magyar író, műfordító, festő, filozófus, művészetpedagógus.[1]

Karátson Gábor
Élete
Született 1935. május 21.
Budapest, Magyar Királyság
Elhunyt 2015. július 23. (80 évesen)
Budapest, Magyarország
Gyermekei Karátson Dávid
Kitüntetései

Tartalomjegyzék

ÉleteSzerkesztés

Középiskolai tanulmányait követően, 1954-ben az ELTE magyar–német szakára vették fel, később a jogi karra irányították. Az 1956-os forradalom során részt vett a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetségének megalakításában, s az ELTE forradalmi bizottságának tagjává választották. Miután a forradalom leverését követően illegális lapok terjesztésében segédkezett, 1957. március 12-én rövid időre őrizetbe vették, és júniusban letartóztatták. Izgatás vádjával hároméves börtönbüntetésre ítélték, de 1958 novemberében szabadlábra került. Minthogy egyetemi tanulmányait nem folytathatta, előbb fizikai munkás, a Nemzeti Színház statisztája, majd a Corvina Könyvkiadó korrektora, 1974-től szerkesztője lett. A rendszerváltást követően a Miskolci Egyetemen, a Janus Pannonius Tudományegyetemen az ELTE-n és a Magyar Képzőművészeti Egyetemen adott elő keleti filozófiát.

1968 óta a nyilvánosság előtt is szerepelt tempera- és olajfestményeivel, akvarelljeivel, több művészeti és filozófiai írás szerzője, 1995-ben a Magyar Festők Társaságának egyik alapító tagja és elnöke. Az 1980-as évektől környezetvédelmi aktivistaként a Duna-kör tagja.

A Védegylet tagja volt, 2008-ban kilépett.

Felesége Granasztói Szilvia bábművész, művészetpedagógus volt, fiaik Dávid (1964) és János (1966).[2]

Művei (válogatás)Szerkesztés

ÍrásokSzerkesztés

  • Miért fest az ember? (1970)
  • A festés mestersége (1971)
  • Így élt Leonardo da Vinci (1973)
  • Hármaskép (1975)
  • A gyermek Altdorfer (1982)
  • Ulrik úr keleti utazása (1992)[3]
  • Világvége után (1993)
  • Ötvenhatos regény (2005)
  • A csodálatos kenyérszaporítás; Kortárs, Bp., 2014

FordításokSzerkesztés

EsszékSzerkesztés

IllusztrációkSzerkesztés

  • Goethe Három mese (1976)
  • Goethe: Faust (1980)
  • Szent Lukács írása szerint való evangélium (2002)
  • Szent János írása szerint való evangélium (2007)

Kiállítások (válogatás)[4]Szerkesztés

EgyéniSzerkesztés

  • 1968 • Fényes Adolf Terem, Budapest
  • 1992 • Óbudai Társaskör Galéria, Budapest
  • 1994 • Balatoni Múzeum, Keszthely
  • 1997 • Budapest Galéria, Budapest
  • 2000 • Bibliai akvarellek, Szinyei Szalon, Budapest
  • 2004 • Új művek, Egry József Emlékmúzeum, Badacsony
  • 2007 • Csepel Galéria Művészetek Háza, Budapest; Bibliai akvarellek, Parti Galéria, Pécs

CsoportosSzerkesztés

  • 1997 • Szürenon emlékkiállítás, Vigadó Galéria, Budapest
  • 2005 • Harminchárman : tízéves a Magyar Festők Társasága,[5] Hilton Budapest West End.
  • 2006 • Kossuth-díj 2006 : Karátson Gábor festőművész és Solti Gizella kárpitművész kiállítása, Magyar Képzőművészek és Iparművészek kiállítóhelye - Andrássy úti Galéria, Budapest
  • 2007 • Őszi Kulturális Fesztivál kamara tárlata - Zichy Mihály és Karátson Gábor kiállítása, Regionális Összművészeti Központ (REÖK), Szeged

Kiállítás megnyitókSzerkesztés

Díjak, elismerésekSzerkesztés

IrodalomSzerkesztés

  • Interjú, Ökotáj, 2001/1.
  • Beszélgetések Feldmár Andrással : "A tudatállapotok szivárványa" szerzőjével / Geréb Ágnes, Feldmár András, Karátson Gábor ; [szerk., szöveget gond. Bugarszky Zsolt]. Budapest : KönyvFakasztó, [2002]. – 236, [3] p. ISBN 963-204-437-1
  • Karátson Gábor emlékezete. Fuga Budapesti Építészeti Központ, 2018. május 3-21.; szerk. Kováts Albert; Magyar Festők Társasága, Bp., 2018

ForrásokSzerkesztés